„Ideologikus alapú gumicsont" az isztambuli egyezmény megtagadása

Fotó: Szabó Tímea/Facebook
A tegnapi szavazástól függetlenül ez, vagy egy más összetételű kormány bármikor dönthet úgy, hogy mégis ratifikálja az egyezményt – indokolta az általa csak „ideologikus alapú gumicsontnak” nevezett lépés feleslegességét Lattmann Tamás. A KDNP azért utasítja el az isztambuli egyezményt, mert elfogadhatatlannak tartja a társadalmi nem, a gender fogalmának használatát, másrészt elutasítja a menedékjog nemi alapon történő biztosítását. (A genderkutatók azt vizsgálják, hogyan lehet túllépni azon a szemléleten, hogy a nők feladata gyereket szülni és főzni, míg a férfiaké pénzt keresni. Az ilyen típusú diszkriminációt tiltaná az egyezmény.) A nemzetközi jogász szerint sántít az az érvelés is, hogy a nemi identitása miatt üldözött személyt kötelezően be kellene fogadni, hiszen ma is uniós alapelv, hogy aki valami elől menekül, azt védeni kell. Ami pedig azokat a kifogásokat illeti, hogy nem elég hangsúlyosan szerepelnek az egyezményben a férfi áldozatok, az a felelet: senki nem tiltaná a ratifikálás után, hogy a bántalmazott férfiak érdekében új szabályokat vezessenek be.
Az unió lépni fog
Az Európai Unió minden tagállama aláírta az isztambuli egyezményt, de közülük hat – Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia, illetve a már kilépett Egyesült Királyság – nem ratifikálta. Ugyanez vonatkozik az EU-ra, mint önálló jogi személyre: szignálta ugyan a szöveget, de még nem ratifikálta. Ehhez az kéne, hogy a tagállamok egyetértésre jussanak a kormányközi EU Tanácsban a csatlakozást szentesítő határozatokról. A folyamat jó ideje megakadt a dokumentum nemzeti parlamenti jóváhagyását késleltető vagy elutasító hatok, korábban hetek ellenállásán. A társjogalkotó Európa Parlament már több határozatban sürgette a Tanácsot az egyezmény ratifikálására, és felkérte az EU Bíróságát annak megállapítására, hogy a miniszteri testület eljárása összeegyeztethető-e az uniós joggal. A tavaly decemberben hivatalba lépett Európai Bizottság illetékes biztosa nemrégiben bejelentette: ha a huszonhetek képtelenek lesznek megállapodni az isztambuli egyezmény ratifikálásáról, akkor jövőre olyan közösségi jogszabályt fog előterjeszteni, amely a nemi erőszak minden formáját az uniószerte bűncselekményként kezelt tettek közé sorolná. Elfogadása esetén ez ugyanolyan jogi kötelezettségeket róna a tagállamokra, mint az egyezményhez való csatlakozás. - Halmai Katalin (Brüsszel)