Döntés a Bahartról, az állam hallgat

Publikálás dátuma
2020.05.06. 18:05

Fotó: H. Szabó Sándor
Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt.
Szerda délután két óráig szavazhattak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormányzatok a cég reorganizációs tervezetéről: a hajózási társaság éves közgyűlésén tíz napirendi pontról kellett dönteniük e-mailben. Ahogyan arról elsőként a Népszava beszámolt, a reorganizációs terv alapján – többek között a koronavírus-járvány okozta bevételkiesésre, illetve profiltisztításra hivatkozva – a Bahart kempingek, szálloda és négy kikötő eladása mellett a jachtkikötők bérbe adásából akar pénzhez jutni. A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen a többségi tulajdonos állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ), s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is. - Nem kaptunk semmilyen választ – mondta lapunk érdeklődésére Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere, aki nem tudott konkrét adatokat, hogyan szavazott a 21 részvényes önkormányzat a reorganizációs tervről, de úgy gondolta, a települések összezárnak a Bahart jövőjével kapcsolatban. Felvetésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a voksolásnál a kormánypárti vezetésű településeken a pártfegyelem felülírja a helyi érdekeket, a BSZ elnöke megjegyezte: bármi előfordulhat. Lombár Gábor szerint jó lett volna, ha az önkormányzati részvényesek egyöntetűen elutasítják a tervezetet, hiszen ezzel erőt tudtak volna mutatni. Lapunk ugyan minden érintett önkormányzatot nem ért el – 21 tóparti település részvényes a Bahartban –, de információink szerint egyetlen települési részvényes sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere. Keszthelyen amúgy az egykori Bahart-kikötőt már 2014-ben megszerezte egy, az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult cég, éppen a várostól, mely 330 millióért vette meg a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető cégbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett. Persze az egységes fellépésnek is csak szimbolikus jelentősége lett volna, hiszen az állam – illetve a nevében eljáró MTÜ – a tavaly augusztusi, 6,6 milliárdos tőkeemeléssel minősített többséget szerzett a részvényes tóparti önkormányzatok rovására, így mindenről egyedül dönthet. A tíz közgyűlési javaslatból hetet – különféle bizottsági és könyvvizsgálói jelentések, a tavalyi beszámoló elfogadása, iletve technikai-ügyrendi kérdések – minden részvényes támogatott, ám a reorganizációs terv mellett az idei üzleti terv, illetve a vezérigazgató megbízatásának meghosszabbítása megint csak megosztotta a településeket. A 2020-as terv ugyanis a reorganizációban meghatározott változások alapján született, vagyis, aki támogatta az előbbit, logikusan nem utasíthatta el az utóbbit. Így aztán a települések – úgy tudjuk – jellemzően dupla nemmel voksoltak, a reorganizáció ügyében tartózkodó Keszthely viszont az idei tervekre igennel szavazott. Kollár József mandátumának meghosszabbítása is sokaknak gyanús volt: a vezérigazgató határozott idejű megbízatását határozatlanra cserélni javasolta az egyik napirendi pont – forrásaink szerint a hosszabbítás azonban csak látszat, hiszen az új kontraktus alapján könnyebb lenne megválni a cég jelenlegi első emberétől. A megkérdezett településvezetők szerint amúgy az egész közgyűlési procedúra csak a látszatnak szólt, a többségi tulajdonos MTÜ – melynek részvényesi jogait elvileg a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja – ugyanis már régen döntött. Ezt támasztja alá, hogy ugyan a reorganizációs tervről, s így a benne szereplő változtatásokról, többek között a májustól őszig esedékes elbocsátásokról szerda délutánig lehetett szavazni, információink szerint viszont jó néhány dolgozót már két hete értesítettek, hogy elveszíti állását. A közgyűlési döntésekkel kapcsolatban megkerestük a Bahartot, az MTÜ-t és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, ám nem válaszoltak kérdéseinkre, s arra sem, hogy a Balatoni Szövetség javaslata alapján hajlandóak lennének-e tárgyalni a tóparti önkormányzatokkal, vagy a települések tiltakozása ellenére is megvalósítják a tervet?
Szerző
Témák
Bahart Zrt.

Ipsos: Főleg Budapesten jellemző az otthoni munkavégzés

Publikálás dátuma
2020.05.06. 15:51
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A felmérés szerint a nők 11 százaléka vesztette el állását a járvány hatására.
Az Ipsos Omnibusz felmérte, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt a mindennapi életre. A kutatás szerint – amelyet a hvg.hu szemlézett – több lett az álláskereső és csökkent a bizalom a média iránt, viszont egyre tudatosabban élnek a magyarok és bíznak a gyógyszergyártókban.  A tudósokban és a WHO-ban (Egészségügyi Világszervezet) bíznak leginkább a koronavírussal kapcsolatban, míg a közösségi média az átlagos bizalomindexének enyhe növekedése mellett is a legkevésbé hiteles forrás. A cég friss felmérése szerint a megkérdezettek 48 százaléka érzi túlzónak a vírus körüli médiaaktivitást. A 18-39 évesek kifejezetten szkeptikusak a járvány súlyosságát illetően. Kétharmados többség bízik abban, hogy a gyógyszergyártók kifejlesztik a vakcinát. A válaszadók 37 százaléka úgy véli, júniusra visszaáll a korábbi rend.
A friss felmérés szerint az aktív munkavállalók majdnem tizede vesztette el korábbi állását a járvány hatására: a férfiak 7 százaléka, és a nők 11 százaléka.

A leginkább érintettek a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, ebben a csoportban negyedük munkája vagy munkahelye szűnt meg az elmúlt hónapokban.  Leginkább a diplomások élnek a home office lehetőségével (58 százalék), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek csak 24 százaléka tud így dolgozni. Főleg Budapesten jellemző (63 százalék) az otthoni munkavégzés. A tömegközlekedési eszközöket továbbra is körülbelül a kétharmados többség kerüli. A gyakori kézmosás vagy a fertőtlenítőszer használata továbbra is fontos a magyaroknak. A felmérés alapján a rendezvényeken való részvétel vagy a külföldi és belföldi utazások gyakorisága várhatóan megközelíti majd a járvány előtti időszakét. A lakosság negyede attól teszi majd függővé a felvett szokásai enyhítését, hogy elérhető lesz-e a koronavírus elleni védőoltás. Ötödük pedig elsősorban a kormány vagy a járványügyi hatóság/tisztifőorvos bejelentését várja a vészhelyzet végéről. A felmérést 1000 felnőttkorú magyar állampolgár online megkérdezésével. Az országos minta reprezentálja a hazai 18 éven felüli népességet.
Szerző

Elverik a port a dolgozókon – akár a minimálbér alá is lehet menni a válság idején

Publikálás dátuma
2020.05.06. 15:50

Fotó: Népszava
Kényszerszabadságok, lenullázott túlórapénzek, elvett pótlékok – nehéz időszakot hozott a válság a munkavállalóknak is. Aggódnak a szakszervezetek, hogy most lényegében bármit alá lehet íratni a dolgozókkal, a Munka törvénykönyve pedig lényegében ajánlássá silányult.
A válságkezelési intézkedéseket a szakszervezetek elégtelennek és sok esetben éppen a kollektív munkajoggal ellentétesnek tartják. A kormányzati intézkedések zászlóshajója az a bértámogatási rendszer, amelyet a Vasas alelnöke szerint egyelőre kevés cég vesz igénybe. Ennek fő oka a túlzott adminisztráció, amely lassítja a folyamatot – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség podcastjában Bábel Balázs. Ráadásul az intézkedés megkésett, hiszen a legnehezebb 1-1,5 hónapban nem volt elérhető. Most, amikor a cégek – amelyek még életképesnek tűnnek – újraindulnak, már nem ilyen segítségre lenne szükségük. A másik gond, hogy ez az intézkedés főleg a tőkeerősebb multinacionális cégeket segítheti, miközben a valódi támogatást nem ők igényelnék. A nagy autógyárak likviditási problémáit kezelik az anyavállalatok, és ők biztosan képesek lesznek újraindulni. A beszállítói hálózatuk ugyanakkor sokkal sérülékenyebb. A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében felfüggesztette a munka törvénykönyvét. A szakszervezetek értelmezése szerint akár a minimálbérnél is kisebb munkabérre lehet most szerződtetni dolgozókat. A munkaidőkeret 24 hónapos alkalmazása – az úgynevezett rabszolga-törvény – már a kollektív szerződés nélkül is megvalósítható. Ez a lépés éppen ellentétes az európai szakszervezeti törekvésekkel. Május 1-je kapcsán a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: „növelni kell a kollektív szerződések számát, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit és emelkedhessenek a bérek. […] egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig semmilyen védelem nem illeti meg.” Jól jellemzi a magyar kormány hozzáállását a kérdéshez, hogy éppen a podcast rögzítésének napján jelentették be, hogy a külgazdasági és külügyminiszter stratégiai megállapodást kötött egy munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó céggel. Azaz éppen ellentétes irányba megy a magyar válságkezelés azzal, amit a szakszervezetek kívánatosnak tartanának. Egyelőre nem tudni, hogy a járványügyi veszélyhelyzet végén mi történik a most nagyon erősen megnyirbált munkavállalói jogokkal. A kormány ugyanis dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet után megtartja az átmenetinek szánt intézkedéseket, és az Országgyűlés is elfogadja ezeket.
Szerző