Döntés a Bahartról, az állam hallgat

Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt.

Szerda délután két óráig szavazhattak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormányzatok a cég reorganizációs tervezetéről: a hajózási társaság éves közgyűlésén tíz napirendi pontról kellett dönteniük e-mailben.

Ahogyan arról elsőként a Népszava beszámolt, a reorganizációs terv alapján – többek között a koronavírus-járvány okozta bevételkiesésre, illetve profiltisztításra hivatkozva – a Bahart kempingek, szálloda és négy kikötő eladása mellett a jachtkikötők bérbe adásából akar pénzhez jutni. A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen a többségi tulajdonos állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ), s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is.

- Nem kaptunk semmilyen választ – mondta lapunk érdeklődésére Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere, aki nem tudott konkrét adatokat, hogyan szavazott a 21 részvényes önkormányzat a reorganizációs tervről, de úgy gondolta, a települések összezárnak a Bahart jövőjével kapcsolatban. Felvetésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a voksolásnál a kormánypárti vezetésű településeken a pártfegyelem felülírja a helyi érdekeket, a BSZ elnöke megjegyezte: bármi előfordulhat. Lombár Gábor szerint jó lett volna, ha az önkormányzati részvényesek egyöntetűen elutasítják a tervezetet, hiszen ezzel erőt tudtak volna mutatni. Lapunk ugyan minden érintett önkormányzatot nem ért el – 21 tóparti település részvényes a Bahartban –, de információink szerint egyetlen települési részvényes sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere. Keszthelyen amúgy az egykori Bahart-kikötőt már 2014-ben megszerezte egy, az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult cég, éppen a várostól, mely 330 millióért vette meg a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető cégbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett.

Persze az egységes fellépésnek is csak szimbolikus jelentősége lett volna, hiszen az állam – illetve a nevében eljáró MTÜ – a tavaly augusztusi, 6,6 milliárdos tőkeemeléssel minősített többséget szerzett a részvényes tóparti önkormányzatok rovására, így mindenről egyedül dönthet. A tíz közgyűlési javaslatból hetet – különféle bizottsági és könyvvizsgálói jelentések, a tavalyi beszámoló elfogadása, iletve technikai-ügyrendi kérdések – minden részvényes támogatott, ám a reorganizációs terv mellett az idei üzleti terv, illetve a vezérigazgató megbízatásának meghosszabbítása megint csak megosztotta a településeket. A 2020-as terv ugyanis a reorganizációban meghatározott változások alapján született, vagyis, aki támogatta az előbbit, logikusan nem utasíthatta el az utóbbit. Így aztán a települések – úgy tudjuk – jellemzően dupla nemmel voksoltak, a reorganizáció ügyében tartózkodó Keszthely viszont az idei tervekre igennel szavazott. Kollár József mandátumának meghosszabbítása is sokaknak gyanús volt: a vezérigazgató határozott idejű megbízatását határozatlanra cserélni javasolta az egyik napirendi pont – forrásaink szerint a hosszabbítás azonban csak látszat, hiszen az új kontraktus alapján könnyebb lenne megválni a cég jelenlegi első emberétől.

A megkérdezett településvezetők szerint amúgy az egész közgyűlési procedúra csak a látszatnak szólt, a többségi tulajdonos MTÜ – melynek részvényesi jogait elvileg a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja – ugyanis már régen döntött. Ezt támasztja alá, hogy ugyan a reorganizációs tervről, s így a benne szereplő változtatásokról, többek között a májustól őszig esedékes elbocsátásokról szerda délutánig lehetett szavazni, információink szerint viszont jó néhány dolgozót már két hete értesítettek, hogy elveszíti állását.

A közgyűlési döntésekkel kapcsolatban megkerestük a Bahartot, az MTÜ-t és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, ám nem válaszoltak kérdéseinkre, s arra sem, hogy a Balatoni Szövetség javaslata alapján hajlandóak lennének-e tárgyalni a tóparti önkormányzatokkal, vagy a települések tiltakozása ellenére is megvalósítják a tervet?