A BMW AG igazgatóság úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány miatt nem kezdi meg a debreceni gyárának építést – jelentette be Oliver Zipse, a BMW Csoport igazgatóságának elnöke, a bajor cég első negyedéves eredményeit bejelentős sajtótájékoztatón. A cégvezér arról beszélt, hogy a következő időszakban „alaposan áttekintjük az összes projektünket, azt vizsgáljuk ezek hozzájárulnak-e a sikerekhez, jó-e az időzítésük, még életképesek-e, illetve megvalósíthatóak-e”. A BMW eladásai az első negyedévben csaknem 22 százalékkal csökkentek, és úgy látják, az év egészében sem javul a helyzet. A BMW profitja ennek ellenére nőtt, de a jövőbe tekintve halasztják – egyelőre egy évvel – az új autógyáruk építését. Ám ebből könnyen lehet ennél jóval hosszabb idő is, és azt sem lehet kizárni, hogy három-öt év múlva az autóipari trendek változása miatt nem is lesz szükség a debreceni gyártelepre, vagy ha igen, akkor másként, mint ahogy azt 2018-ban elképzelték – legalábbis így is lehet értelmezni Oliver Zipse kijelentéseit.
Katasztrofális következményei lehetnek annak, ha a BMW hosszú távon is elállna debreceni gyárának megépítésétől: a beruházásra a város eddig már több tízmilliárd forintot költött, megelőlegezve a majdani közvetlen és közvetett bevételeket – mondták el lapunknak a projektre rálátó, névtelenséget kérő helyi forrásaink. Az építkezés az előzetes tervekhez képest már eddig is csúszott, 2018 októberében, az üzem alapításával kapcsolatos szerződések ünnepélyes aláírásakor ugyanis még arról beszéltek az érintettek, hogy az üzem kivitelezése 2019. őszén indul: addigra a tervek szerint már kiépült volna az infrastruktúra, beleértve a korszerűsített konténerterminál, a villamosított vasútvonal és az új telekommunikációs központok meglétét. Ehhez képest 2020 májusára csak a telek előkészítése fejeződik be, a konkrét építkezés el sem kezdődött.
Az elhalasztott beruházás ügyében sok a kérdés, válasz azonban annál kevesebb. – A BMW Group körültekintően kezeli a válságot, a folyamatokra összpontosítva és mindig a jövőbe tekintve hoz döntéseket. Amíg a válság fennáll, azon dolgozik, hogy a lehető legszilárdabb alapokat teremtse meg a krízis utáni újrainduláshoz – ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet Salgó András, a BMW Magyarország vállalati kommunikációs vezetője juttatott el a Népszavához, válaszul a feltett kérdéseinkre. Az írta, továbbra is elkötelezettek az új, magyarországi gyáregységgel szemben, annak megépítése a cégcsoport hosszú távú növekedési törekvéseit támasztja alá. Feltételezésük szerint a koronavírus járványhelyzet hatással lesz a debreceni építkezési munkálatokra, így azok lelassulhatnak. Ennek pontos időtartamát még nem határozták meg, de várakozásaik szerint több hónap lehet – tette hozzá. Szerettük volna megtudni, eddig mekkora összeget fordított a beruházásra a BMW Debrecenben, terveznek-e esetleg új funkciót a leendő gyárnak, hány embert vettek már fel, s mi lesz az ő sorsuk, ám ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ, a cégcsoport a közleményen túl további információt nem tud biztosítani – jelezték.
A debreceni polgármesteri hivatal megkeresésünkre szintén közleményben reagált, eszerint a debreceni gyár üzembe helyezésével kapcsolatban szerdán megjelent információk a debreceni önkormányzat és a BMW Manufactoring Hungary Kft. között létrejött szerződés végrehajtását és lezárását nem érintik. A szerződésben rögzítetteknek megfelelően és ütemben az önkormányzati beruházás lezárul. Napokon belül átadják a teljes terület az egyeztetett műszaki tartalomnak megfelelően a BMW magyarországi cége részére, így az átadással az önkormányzat az általa vállalt minden feltételt teljesítve biztosítja, hogy a BMW megkezdje a további fejlesztéseket – írták.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is hasonló értelemben nyilatkozott. Három mondatos Facebook-posztjában azt közölte, hogy a BMW szerinte továbbra is elkötelezett a debreceni gyár mellett, erről a jövő pénteken tárgyalnak is Debrecenben a bajorokkal. A BMW-beruházásért a magyar kormány hosszú lobbiharcot vívott, ennek megszerzését a hazai gazdaságdiplomácia komoly győzelemként könyvelte el. Az autógyár mintegy ezer munkahelyet ígért, nagyobbrészt magyar, de német szakembereknek is. (Jelenleg a cégnek mindössze 14 alkalmazottja van a cégadatok szerint.)
A beruházás értéke egymilliárd euró – a magyar kormány a napokban nyilvánosságra hozott konvergencia programjában 320 milliárd forintos beruházásként tartja számon –, ezzel a negyedik legnagyobb most futó fejlesztés. A magyar gazdaság autópari kitettségét jól jelzi, hogy a most futó Top3-projektből kettő kapcsolódik az autóiparhoz: az elmúlt napokban elhíresült Samsung SDI gödi e-autókba kerülő akkumulátorgyára (390 milliárd forint) és a Mercedes kecskeméti üzeme 550 milliárd forint értékben. A gazdasági elemzők már a két gyár építésének bejelentésekor felhívták a figyelmet arra, hogy túlzó az ország autóipari kitettsége. Molnár László a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója a Népszavának nemrég azt nyilatkozta, hogy kérdéses lesz,hogy a magyar autógyárak milyen kapacitással indulnak újra, és figyelmeztetett, hogy könnyen visszaüthet az autópari túlsúly.
Miközben a gyár építése érdemben meg el sem kezdődött a magyar kormány több mint százmilliárd forintnyi közpénzt ölt bele a debreceni projektbe: vagyis míg a BMW nem veszít gyakorlatilag semmit a halasztással, az adófizetők nagyot buknak, és nem csak amiatt, hogy az idei növekedésből kihullik több mint száz milliárdnyi beruházási érték. Az elmúlt szűk másfél évben a debreceni BMW-gyár előkészítésre a kormány 135 milliárd forint támogatást adott útépítésre, csatornaépítésre, amely közvetve mind-mind a BMW gyár építésének előkészítést szolgálja. Mindez könnyen kidobott pénzzé válhat: a BMW megnyerésre ugyanis a magyar kormány egy komplett új ipari parkot épített Debrecen határában, a hozzá tartozó közművekkel és út- és vasúthálózattal, holott a városban lett volna már kialakított ipari terület a gyár befogadására.
