Előfizetés

Sérülést okozhatnak a pórázok brit kutatók szerint

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.07. 16:16

Fotó: Christoph Hardt/Geisler-Fotopres/Picture-Alliance via AFP / AFP
Ne használjuk a kutya irányításra – javasolják több nyakörvtípus veszélyességét megvizsgálva a Notthinghami Trent Egyetem kutatói.
Egy kutyanyakat utánzó modellen nyomásmérővel mérték meg, mekkora nyomást fejt ki a nyakörv és az automata póráz, ha meghúzzák a szárat. A póráz különböző stílusú húzásainál más-más erőt fejtett ki az érintkezési felületen a nyakörv a modellre, a határozott húzás 40 Newtonnak, az erős húzás 70 N-nek, a megrántás 141 N-nek felelt meg. A Notthinghami Trent Egyetem kutatói megállapították, hogy minden tesztelt nyakörv- és póráztípus, még a párnázottak és a széles kialakításúak is olyan nyomást fejtettek ki a nyakmodellre, amely elegendő lett volna sérülés okozására – olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A póráz akkor rándulhat meg, amikor az automata pórázon lévő kutya hirtelen megtorpan, előre ugrik, vagy a gazda "korrigál" vele. A kutatók szerint mivel mindenfajta nyakörvvel jár bizonyos kockázat, arra kellene kiképezni a kutyákat, hogy laza pórázon járjanak, amelyet ezért nem kell húzni, vagy hámot tesznek rájuk, ami nem okoz a nyakon sérülést.
"Az összes nyakörvfajta megsértheti a kutya nyakát, ha az megrántja a pórázt. A nyakörv a kutya azonosítására vagy a gazda megnevezésére is szolgál, valamint gyakran használják a tulajdonos és az állat közötti kapcsolattartásra, a kutya irányításra, mozgatására, visszatartására" – magyarázta Anne Carter, az egyetem állat-, vidék- és környezettudományi karának kutatója. "Azt javasoljuk, a nyakörvet azonosításra vegyék igénybe, a kutyát pedig hámmal, laza pórázon sétáltassák. Ne használják a nyakörvet a kutya irányítására" - tette hozzá. 
A tanulmány a Vet Record című szaklap aktuális számában jelent meg.

Szurikáták költöztek a debreceni állatkertbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.07. 14:02

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A Pécsről érkezett két fiatal lánnyal együtt már négyfős a nagyerdei mangusztacsapat.
Két fiatal nőstény szurikáta érkezett a pécsi állatkertből Debrecenbe, így már négy szurikátának ad otthont a nagyerdei állatkert – jelezte az intézmény igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol bemutatta az új jövevényeket. Nagy Gergely Sándor elmondta: a szurikáta-kifutó régi lakói befogadták új társaikat, így a látogatók a hétfői újranyitás óta teljes létszámban megtekinthetik a csapatot.
Az Afrika déli részén őshonos szurikáta, más néven négyujjú manguszta (Suricata suricatta) szavannás vagy sivatagos területeken élő kisragadozó. A táplálékát képező rovarok, kisebb emlősök vagy madárfiókák, esetleg gumós gyökerek után jellemzően nappal kutat, míg az éjszakákat az erős lábaival kiásott üregekben tölti. Csapatos állat, egy-egy üregrendszert akár harminc egyed is lakhat. Mivel élőhelyükön számos ragadozó emlős és madár leselkedik a szurikátákra, a csapat legalább egy tagja folyamatosan hátsó lábaira felegyenesedve kémleli a környező tájat és az eget, veszély esetén pedig jellegzetes, ugatásszerű hangjelzéssel figyelmezteti társait.
Kíváncsi természetük és jól megfigyelhető csapatdinamikájuk miatt a szurikáták az állatkerti látogatók körében is nagyon népszerűek, ezért a cívisvárosi intézményben évek óta napi látványetetést is tartanak, és ezt a hagyományt a kibővült csapattal is megtartják, ha véget ér a járványügyi veszélyhelyzet.
Bár a kialakult járványhelyzet az állatszállításokat is negatívan érinti - a nemzetközi fuvarok többségét ilyenkor el kell halasztani - a nagyerdei kultúrpark gyűjteménye új állatok érkezésével is folyamatosan bővül – mondta Nagy Gergely Sándor.

A vadon élő állatok is veszélybe kerültek a járvány miatt

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.05.07. 11:00

Fotó: Kimberly Walker / AFP
A turistáktól származó bevételek a természetvédők számára sokszor az alapvető, vagy az egyetlen anyagi forrást jelentették. Az ágazat gyakorlatilag összeomlott, a pénzhiány súlyos károkat okoz a nemzeti parkoknak.
Azok a szervezetek, amelyek a turistáktól gyűjtöttek pénzt, a kenyai nemzeti parkoktól kezdve a Seychelles-szigeteki korallzátonyokig bajban vannak: a határlezárások és utazási korlátozások megfosztották őket bevételeiktől. Nem tudnak megfelelően gondoskodni a területükön élő növények és állatok védelméről, amelyeket épp a munka és pénz nélkül maradt környékbeliek orvvadászata, illegális halászata, erdőirtása veszélyeztet – olvasható a Gurdian cikkében. Kambodzsában például a turisták elmaradása miatt bevétel nélkül maradt helyiek három nagyon ritka óriás íbiszt öltek meg, hogy élelemhez jussanak. A Kongói Demokratikus Köztársaság Virunga Nemzeti Parkjának 12 őrét ölték meg hutu felkelők áprilisban. A területen egyébként is állandóak a konfliktusok: illegális állatkereskedők, faszéntermelők, orvvadászok tekintik jó terepnek a védett területet, amely legfőképp az itt élő veszélyeztetett hegyi gorillákról híres. A parkot nemrégiben bezárták, hogy megvédjék őket a koronavírustól. Miközben utazási korlátozások komoly akadályokat gördítenek az állatcsempészek elé, Afrikában az orvvadászat zavartalanul folyik tovább a veszélyeztetett fajokra: a természetvédők attól félnek robbanás várható ezen a területen. Márciusban a botswanai hatóságok úgy határoztak, áttelepítik a megmaradt néhány keskenyszájú orrszarvút az Okavango-deltából, miután hatot megöltek közülük. Az orvvadászokat a szafari turisták elmaradása bátorította fel. „Miközben az illegális elefántvadászat nem növekszik az utazások elmaradása és a vadállati termékek iránt felerősödött negatív érzések miatt Dél-kelet Ázsiában, a helyiek vadállathús iránti igénye megugrott, miközben senki sem védi ezeket a területeket” – mondta Dickson Kaelo, a Kenyai Vadvédelmi Társaság főigazgatója. A kenyaiakat a sáskajárás és a háziállataikat sújtó vírusos megbetegedések után különösen rosszul érintette a koronavírus miatti idegenforgalom csökkenés. A helyi közösségek komoly bevételeket szereztek például népművészeti tárgyak eladásából, és most kénytelenek közvetlenül a földművelésből megélni, ami állandósítja konfliktusaikat a vadállatokkal. Kolumbiában a Panthera nagymacskavédő szervezet jegyzett csúcsot az orvvadászatban, ami azért is történhetett, mert a vadvédők forráshiányban szenvednek az adományok elmaradása vagy azok késlekedése miatt. Esteban Payán, a jaguárprogram vezetője az erdőirtásoktól fél a leginkább, mert a mezőgazdasági célú pusztítások, égetések a nagymacskák élőhelyeit tüntetik el: ennek ők is és a prédaállatok is kárát látják, megégnek a tüzekben. A Globális Halászati Figyelőszolgálat március 11-től április végéig 37 százalékos csökkenést jelzett a halászati órák számában az utóbbi évek azonos időszakbeli átlagához képest, de az ökoturizmus elmaradása a tengeri világ védelmére is rossz hatással van. „Különösen aggasztó a turizmus elmaradása azokon a helyeken, amelyek nagyon függnek az ebből származó pénzektől. Például a Seychelles–szigeteki Aldabra-korallzátony megfigyelését teljes egészében az ilyen bevételekből finanszírozzák” – mutatott rá Fanny Douvere, az UNESCO tengerprogramjának koordinátora.

Pokollá válik az élet 50 év múlva

Ötven év múlva egy milliárd ember élőhelyén lesz olyan meleg, hogy képtelenség lesz ott megmaradniuk, és a folyamat gyorsabb, mint eddig hittük - derül ki a Washingtoni Egyetem kutatóinak most publikált tanulmányából. Ha a legrosszabb forgatókönyv szerinti folyik tovább a károsanyagkibocsátás, 50 év múlva a Föld lakóinak egyharmada fog olyan meleg területen élni, mint amilyenek ma a Szahara legforróbb részei. Ráadásul "ezek pontosan a világ azon részei, ahol a leggyorsabban növekszik a populáció" – nyilatkozta Timothy Kohler, a Washingtoni Egyetem régésze, a kutatás vezetője. A most előrejelzett 3,5 milliárd ember, akinek a klímaváltozás fogja ellehetetleníteni az életét, sokkal magasabb szám, mint amit a legtöbb jelentés valószínűsít. A kutatások eredményei magukat a tudósokat is megdöbbentették, az elkövetkező 50 évben nagyobb változások lesznek, mint az elmúlt hat évezredben.