Előfizetés

Önkormányzatok kivéreztetése: így próbálja megállítani a kormányt egy közös akcióval a teljes ellenzék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.07. 08:53

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve a független Szél Bernadett és Hadházy Ákos az Alkotmánybírósághoz fordul. Többek között azért, hogy végül az állam nehogy emberek tulajdonát is államosítsa.
"A Kormány a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól: elvette a gépjárműadó törvény szerint járó részét, elvette a parkolási díjakat, és van olyan település, ahol a cégek által fizetett helyi adókat is elvette. Ezekkel a döntéseivel a Kormány veszélybe sodorta a települési feladatok ellátását, így a közterek és parkok karbantartását, a bölcsődék vagy éppen az idősotthonok üzemeltetését" - ebben egyetért MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve a független Szél Bernadett és Hadházy Ákos is. Így az ellenzék szerint olyan helyzet alakult ki, amit egyedül az Alkotmánybíróság képes kezelni, rászorítva a kormányt, hogy vessen véget az önkormányzatok kisemmizésének. (A Momentum azért nem szerepel a listán, mert a jelenlegi szabályozás szerint az Alkotmánybírósághoz csak parlamenti formációk/képviselők folyamodhatnak.) A pártok és a független képviselők azt szeretnék, ha a taláros testület Alaptörvény-ellenesnek minősítené a gépjárműadó megvonását (és megsemmisítené az erről szóló rendeletet). Továbbá az ellenzék azt várja a grémiumtól, hogy olyan precedenst teremtsen, ami világosan üzen a kormánynak: veszélyhelyzetben sem tehet meg mindent. Ráadásul az önkormányzatok megsarcolásával a kormány csak tovább mélyíti a veszélyhelyzetet, hiszen a települések feladatai egyébként is nagyban bővültek - például a karanténba került betegek ellátását a helyhatóságok feladatává tette a kabinet. De sok helyen a kormány mulasztása miatt számos olyan feladatot is az önkormányzatoknak kell elvégezniük, amely egyébként nem az ő dolguk lenne. De mit tehetnének, ha a kabinet nem hajlandó szájmaszkot, kézfertőtlenítőt osztani az embereknek, vagy szűréseket szervezni az idősotthonokban. Azaz  kormány pénzelvonása akadályozza a koronavírus elleni hatékony védekezést. Az Alkotmánybíróságnak világossá kell tennie, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva nem tehet meg mindent, nem kapott felhatalmazást arra, hogy csődbe juttassa a települési önkormányzatokat, magyarázta az ellenzéki fellépést Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke szerint amit a kabinet csinál, az egyértelműen jogsértő, hiszen a helyi önkormányzatok létének és működésének biztosítása egyrészt a nemzetközi jogból fakadó kötelezettség, másrészt a magyar jog is ismer ehhez kapcsolódó kötelezettségeket. Az Alkotmánybíróság több határozatot is hozott, miszerint az állam köteles segíteni a helyi önkormányzatok és biztosítani a működéséhez szükséges forrásokat, a központi költségvetés által átengedett források pedig az önkormányzat tulajdonát képzik és az alkotmányos tulajdonvédelem alatt állnak. A gépjárműadó önkormányzatoknak járó része olyan, mint bármelyik ember által a bankszámlán tárolt pénz. Ezt az Alkotmánybíróság számtalan határozata megerősítette még 2010 után is.  És ennél a hasonlatnál érdemes megemlíteni egy sokkal komolyabb veszélyt, figyelmeztetett Tóth Bertalan.
Amennyiben az Alkotmánybíróság elutasítja az ellenzék érveit, és nem törődik az önkormányzatok tulajdonjogának sérelmével, az nem csak az önkormányzatok vagyonának állami elvonására ad lehetőséget, állítja az MSZP elnöke, hanem arra is, hogy bármelyik magyar cég vagy akár magánszemély teljes vagyonát mindenféle ellenszolgáltatás nélkül elvonják a gazdaság stabilitására hivatkozva.

BKV: újra pörög a takarítási biznisz

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.07. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Menetrendszerűen botrányba torkollnak a BKV takarítási tenderei. A legújabb már a cég igazgatóságán fennakadt.
A BKV szinte valamennyi telephelyét felkerestem, miután beválasztottak a társaság igazgatóságába. A tájékozódásnál fontos szempont volt a takarítás megfelelősége is, hiszen az utasok komfortérzetének ez az egyik legfontosabb fokmérője – magyarázta az igazgatóság egyik tagja a Népszavának, aki nagyon nagy különbségeket tapasztalt a különböző telephelyeken. Az M4-es metró szerelvényének padlójáról például szinte enni lehetett volna, míg az egyik buszgarázsból ki nem engedte volna a forgalomba a neki megmutatott buszt, annyira koszos volt. A takarítás régóta kényes kérdés a főváros közlekedési cégénél. Nem csupán azért, mert a hiánya nagy támadási felületet ad a város-, illetve a cégvezetés kompetenciájának megkérdőjelezésére, hanem azért is, mert Tarlós István 2010-es győzelmében jelentős szerepet játszott a Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő elleni per. Mesterházyt, Demszky Gábor tanácsadóját a Központi Nyomozó Főügyészség többek között a takarításra kötött 2008-as szolgáltatási szerződés miatt gyanúsította meg nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel. Mesterházyt felmentették, de a BKV-ra azóta is dermesztően hat a takarítás ügye. Abban a bizonyos 2008-as vállalkozói szerződésben a BKV a cég kebeléből kinőtt Renomé Kft., illetve és az akkor még feltörekvő cégnek számító PQS International Hungary Kft. alkotta konzorciumot bízta meg hároméves időtartamra a vállalat valamennyi járművének, irodaépületének, telephelyének, utasforgalomi területének, vonali létesítményének évszaknak megfelelő takarításával nettó 6,8 milliárd forintos keretösszeggel. Ami valóban elég meglepő volt, hiszen a Renomé már 2007 végén bekerült a hírekbe, amikor egy revizori jelentésben erős túlszámlázással vádolták meg. De végül a revizort rúgták ki. A PQS International Kft. mindenesetre a Renoméval ellentétben a szerződés lejárta után se esett ki a pikszisből, és 2012-ben több takarítási részszerződést is sikerült megcsípniük. Azóta is állandó partnerei a BKV-nak. A cég hatályos szerződéseinek listáján jelenleg öt különböző szerződéssel szerepelnek a szemétszedéstől, az eseti hóeltakarításon át a takarításig. A BKV egyébként okulva a 2010-es botrányból, a szerződés lejárta után meghirdetett közbeszerzési pályázatban meglehetősen szigorú feltételeket szabott, mondván a BKV-nak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlattevők igazolni tudják: valóban alkalmasak a feladat elvégzésére. Végül más és más céggel szerződtek a különböző részfeladatokra. A következő 2014-es tendert eredménytelennek kellett nyilvánítani, mivel az egyik ajánlattevő súlyosan megsértette az eljárás tisztaságát. 2016-ban ismét nekidurálta magát a BKV. Az autóbusz, villamos, metró, HÉV – bár ez utóbbi állami kézben van – járműtelephelyek, járművek és állomások, valamint az irodaházak és egyéb létesítmények takarítására vonatkozó tendert 2017-ben sikerült lezárni. A főváros közlekedési vállalata három céggel – a PQS mellett a BBM Budaber Zrt.-vel, valamint az akkor Tombor András érdekkörébe tartozó DIG HUNGARY Kft.- vel - kötött szerződést 2,87 milliárdos keretösszeggel. A PQS azóta Prizma FM Services Szolgáltató Kft-vé avanzsált és csatlakozott a Prizma-cégcsoporthoz, majd elnyert egy 163 millió forint értékű uniós támogatást is kórházhigiéniai protokoll kidolgozására. A cégcsoport közben más irányba is terjeszkedett. Bekebelezte a Junior Vendéglátó Zrt-t, amely ma Prizma-Junior Közétkeztetési Zrt. néven gyűjti be a többnyire fideszes vezetésű települések és kerületek oktatási és szociális intézményeiben zajló étkeztetést. A vaskosabbak közül való a csepeli önkormányzattal tavaly nyáron kötött 4,4 milliárdos szerződés. Évek óta állandó partnernek számított a terézvárosi önkormányzatnál is. Hassay Zsófia volt polgármester egy aláírásra váró szerződéssel kívánta biztosítani a folytonosságot, de a polgármesteri székben őt váltó Soproni Tamás úgy vélte, hogy az önkormányzat nem köthet szerződést egy olyan céggel, amellyel kapcsolatos szerződéskötési gyakorlat miatt a közbeszerzési döntőbizottság elmarasztalta a kerületet. A kerület áprilisban új pályázatot írt ki. Új tendert hirdetne a BKV is. A 2017-es takarítási szerződés idén márciusban lejárt. Két évvel meghosszabbítható lenne ugyan, de a közlekedési cég inkább az új pályázat mellett döntött. Bár a hazai takarító-biznisz meglehetősen szűkös. A nagyok pedig szinte mind a NER kötelékébe tartoznak. Kérdés például, hogy a BKV előző tenderen el sem induló, de korábban több részmunkát is elnyerő B+N Referencia Zrt. most beszáll-e a ringbe. Az egykor Simicska Lajos érdekkörébe tartozó cég, amely azóta némi vargabetűvel Tombor András üzleti partneréhez, Kis-Szölgyémi Ferenchez került, valóban nagyban utazik. 2015-ben megnyerte a MÁV 11,5 milliárdos takarítási tenderét. Két év múlva a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság öt évre szóló karbantartási szerződését, amelynek összegét tavaly áprilisban 7,65 milliárd forintról 11,47 milliárdra emelték. De ők végezték a teljes vasúti járműpark fertőtlenítését is 1,9 milliárdért most a koronavírus-járvány idején. A BKV mindenesetre tavaly szeptemberben indított tárgyalásos eljárást, amelynek részleteit azután többször is módosították. Az eljárással kapcsolatban három vitarendezési kérelem is érkezett, mivel túlságosan szűkítőnek találták a feltételeket és perrel fenyegették meg az ajánlatkérőt. A BKV végül novemberben eredménytelennek nyilvánította a pályázatot. Idén tavasszal újra nekifutottak. De ezúttal a társaság igazgatóságán se jutottak túl, a grémium ugyanis első olvasatban visszadobta azt. A testület tagjai egyrészt felvetették, hogy a BKV saját maga is elvégezhetné a munkát, másrészt a jelentős összegű tender több részre bontását kérték a nagyobb verseny érdekében. A Népszava úgy tudja, hogy a BKV mindenképpen külsős céggel végeztetné el a munkát, mivel az számításaik szerint olcsóbb, de a tendert hajlandóak lennének két, esetleg három részre bontani. A közbeszerzési eljárás megindításáról várhatóan a jövő héten döntenek.

Formai okok miatt "kevés" lehet a székely kezdeményezés egy millió aláírása - de talán az EU enged

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.07. 07:46

Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A probléma az, hogy a járvány miatt egyes országokban nem sikerült elegendő aláírást gyűjteni.
Csütörtök hajnalban már 820 ezernél tart a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének hivatalos számlálója, az SZNT elnöke pedig azt mondta, 220 ezer papíron összegyűjtött aláírás a kezükben van, és sok helyről még ez után fog befutni hozzájuk a papír, azaz megvan  a szükséges egymillió aláírás. De lehet, hogy még sincs, írja a hvg.hu. Emlékeztetőül: él egy kezdeményezés, aminek a célja az, hogy Európa őshonos nemzeti közösségei – köztük a határon túli magyarok – megőrizhessék nemzeti identitásukat szülőföldjükön, és ehhez az Európai Uniótól is forrásokat kaphassanak. Ahhoz, hogy az Európai Parlament tárgyalja a kezdeményezést, egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt, a határidő ma jár le. A probléma az, hogy a formai feltételek szerint az aláírásoknak legalább hét országból érkezniük, egész pontosan hét uniós tagállamban kell az aláírók számának elérnie az ország európai parlamenti képviselői számának 750-szeresét. Ez nem megugorhatatlan szint, általában néhány ezer vagy kevéssel tízezer feletti a küszöb. De az aláírások szinte kizárólag Magyarországról, Romániából és Szlovákiából érkeztek, vagyis még négy országban van szükség elég aláíróra. A szervezők úgy számoltak, hogy az ottani magyar kisebbség miatt Szlovéniából és Horvátországból számíthatnak sok aláírásra – ehhez képest Szlovéniában 6000 helyett 143, Horvátországban 8250-ből 310 aláírás gyűlt össze. Bíztak a spanyolországi baszk kisebbség támogatásában is, de a szükséges 40 500 aláírásból csak 991 gyűlt össze csütörtök hajnalig. Svédország segítségében is reménykedtek, az ottani magyarok miatt, de 15 ezerből alig 3 ezer aláírás lett meg. Izsák Balázs SZNT-elnök azt nyilatkozta a hirado.hu-nak: azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy tolják ki a határidőt, mert a járvány miatt sok országban nem tudnak aláírást gyűjteni. A testület jelezte, hogy a probléma nem egyedi, mérlegelik a határidő eltolását.