Ipsos: A magyarok aggódnak a legjobban az egészségügy állapota miatt

Publikálás dátuma
2020.05.08. 13:39

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A járványtól nagyon félünk, és bár nő az optimisták száma is, a lakosság kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.
Világszerte csaknem húszezer embert kérdezett az Ipsos friss kutatásában arról, mit tartanak a legfontosabb problémáknak. A globális kutatócég április végi, 28 országot érintő felméréséből (What Worries the World) kiderült, hogy a koronavírus-járvány dacára sokat javult a világ lakosságának hangulata, bár még mindig a kisebb hányad (46%) érzi úgy, hogy hazájában a dolgok jó irányba tartanak – írja a felmérés eredményeiről beszámoló 24.hu. Az első számú aggodalmat a nemzetközi mérésben először megjelenő világjárvány jelentette. Az átlag 61%-os említés a kutatássorozat történetének legmagasabb mért értéke volt. 28 országból 24-ben ez szerepelt az első helyen. A legmagasabb említést Malajziában (85%), Nagy-Britanniában (77%) és Ausztráliában (74%) mérték, a pandémiát az oroszok és a kínaiak alig negyede nevezte meg kritikus problémának.
A világ lakosait a vírus után a munkanélküliség, az egészségügy helyzete, a szegénység jobban aggasztja, mint a korrupció. A magyarok az átlagosnál komorabban látják a jelenlegi helyzetet, a kétharmados többség (67%) szerint nem jó irányba haladnak a dolgok az országában. Az áprilisi adatok ugyanakkor  egy javuló tendenciát tükröznek. A korábbi hónapokhoz képest egyre több az optimista, hiszen februárban még 24%, márciusban 28% volt bizakodó.
A magyarok is járványtól tartanak leginkább, ezt 10-ből 6-an említették (61%), de csaknem ugyanannyi válaszadót (59%) nyugtalanít az egészségügy helyzete is.
Az Ipsos szerint az 59%-os aránnyal Magyarország az első helyet szerezte meg a 28 vizsgált ország összehasonlításában.

Gondként a korrupció (38%) és a társadalmi egyenlőtlenség (34%) némileg veszített súlyából az egy hónapja mérthez képest, de a félelem a munkahelyek elvesztésétől a márciusi 23%-ról áprilisra 28%-ra nőtt. A globális összevetésben a magyarok tartanak a legkevésbé a bűnözéstől és az erőszaktól, a terrorizmustól, az adóterhektől. 
Szerző

Meghalt Ádám Antal volt alkotmánybíró

Publikálás dátuma
2020.05.08. 13:36

Fotó: Népszava archívum
Életének 91. évében, hosszan tartó betegségben elhunyt Ádám Antal egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt tagja.
Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható közleményben Ádám Antal pályáját felidézve azt írták: a pécsi jogi karon végzett 1953-ban, ahol tanársegéd lett, majd Budapesten vett részt képzésben, és öt évvel később megvédte kandidátusi értekezését. A pécsi egyetem jogi karán 1958 őszétől oktatott államjogot, később ugyanott magyar és az összehasonlító alkotmányjogot, közjogtant, valamint állami egyházjogot. Ádám Antal 1967-től egyetemi tanárként, 1975-től 1978-ig a pécsi jogtudományi kar dékánjaként dolgozott, és 1999-től akadémiai doktori, 2000-től professor emeritus címet viselt. A szakember több mint 70 kötet és kiadvány szerkesztésében vett részt, 450 szakmai publikációt, valamint 150 újságcikket írt. Ádám Antal 1989 novemberében az akkor alakult Alkotmánybíróság tagjává vált, tisztségét 1998 novemberéig töltötte be. Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai gyászolják „a nagy tudású egyetemi tanárt, a közjog és alkotmányjog tudósát és a magyar Alkotmánybíróság alapító tagját” – olvasható a testület honlapjára feltett közleményben.
Szerző

Nemzeti oltóanyaggyárat hoznának létre

Publikálás dátuma
2020.05.08. 12:47
Müller Cecília
Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu
Most enyhül a járvány első hulláma, de minden döntés csak később érezteti hatását – mondta az országos tiszti főorvos.
Negyedik napja csökken az új koronavírus-fertőzöttek száma, elmondható, hogy elértük járvány tetőzését és az első hullám leszálló ágában vagyunk – mondta Müller Cecília az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján A járványadatokat is közlő országos tiszti főorvos a 444.hu felvetésére elmondta, azért ugrott meg meredeken a gyógyultak száma, mert a korábbi betegek nagy többsége már kilábalt a fertőzésből és jóval kevesebb az új fertőzés. A halottak száma viszont stagnál a 10-es érték körül, és a legtöbb haláleset Budapesten és Pest megyében történik. Müller ezzel kapcsolatban megismételte Orbán Viktor pénteki bejelentését: a két területen akkor oldják fel a kijárási korlátozást, ha csökken a halálozási ráta is. Vidéken viszont már zajlik az élet: nyitnak a fürdőhelyek – a strandok üzemeltetőinek a tiszti főorvos csütörtökön tartott nagyívű előadást – és a vendéglátóhelyek teraszait is újra lehet látogatni. Müller Cecília a vendéglősöket sem hagyta tanácsok nélkül: mint elmondta, nyitás előtt fertőtleníteni kell az épületek hosszabb ideje pangó meleg vizes blokkjait – átmosással, vagy 60 fok feletti fűtés és hűtés váltakozásával – nehogy a legionella baktériumok túlszaporodjanak a vízvezeték rendszerben; a baktérium ugyanis komoly tüdőgyulladást okozhat, és főként az idősekre, legyengült immunrendszerűekre veszélyes. Az olyan meglátások mellett, hogy az éttermekben becsomagolt evőeszközöket adjanak, vagy rendszeresen takarítsák, és fertőtlenítő szerrel lássák el a mosdókat, Müller Cecília arról a nem elhanyagolható szempontról is beszélt, hogy milyen hatásokkal járhat a vidéki kijárási korlátozások hétfői feloldása. 
A hatóságok minden nap monitorozzák, elemzik az országos fertőzési adatokat: 
mivel a vírus maximális lappangási ideje két hét is lehet, ezért csak május 18-án derül ki pontosan, hogy a lazítások milyen eredménnyel járnak. Ugyanígy, minden járványügyi intézkedés eredménye két hét múlva válik egyértelművé.

Müller a sajtótájékoztató kiemelt híreként közölte, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a kormány megállapodott a Debreceni Egyetemmel egy oltóanyaggyár hazai létrehozásáról, így a vakcinagyártás szempontjából Magyarország függetlenedhetne a világpiacról. Ugyanezt, a megállapodás konkrét említése nélkül Orbán is meglebegtette pénteki rádióinterjújában, amikor azt mondta, a maszktól lélegeztetőgépen át mindent itthon kell majd előállítanunk. Müller is jelentős lépésként értékelte, hogy most már a patikák is árulhatnak egyéni védőeszköznek számító FFP-maszkokat. 
A sajtótájékoztatón részt vett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, aki sikertörténetként jellemezte az eddig lezajlott érettségi vizsgákat, és megköszönte a diákok fegyelmezettségét, a tanárok és a Klebersberg Központ munkáját.
Maruzsa az elvileg kormányfüggetlen, politikamentes sajtóeseményen egy lendülettel szólt be az ellenzéknek és a médiának is, amiért szerinte hisztériát keltettek az érettségi megtartása miatt.

Mint mondta, a kormányon nagy volt a nyomás, de végül minden úgy alakult, ahogy előzetesen kiszámolták, nem hallgattak a szirénhangokra, és mindenki betartotta a biztonsági előírásokat.
A rendészeti adatokat Lakatos Tibor rendőrezredes közölte: mint elmondta, pénteken is érkezett védőeszköz-készlet az egészségügyi alapellátásba és az idősotthonokba, az állam 2 millió maszkot, több mint 300 ezer kesztyűt és több ezer izolációs köpenyt oszt szét az intézmények között. Lakatos az 500 fősnél nagyobb tömegrendezvények augusztus közepi újranyitásáról is szólt – szerinte itt is a két hetes adatok lesznek a meghatározóak, vagyis augusztus elején dőlhet el több fesztivál sorsa is. A beszámoló alapján jelenleg mintegy 11 ezren vannak hatóságilag elrendelt házi karanténban, amit 24 óra alatt 35-en sértettek meg. A kijárási korlátozás megsértése miatt pedig a rendőrök 247 esetben figyelmeztették, 114 esetben megbírásoltók, 100 esetben pedig feljelentették a szabályszegőket.
Szerző