Rájár a rúd az adósokra

Négy éves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok, ami miatt több tízezer adós törlesztőrészlete ugorhat meg. A biztonságnak egyelőre magas az ára.

Hiába a moratórium, több tízezer adós hitelének kamata emelkedhet meg a következő hetekben, ami miatt nemcsak a törlesztőrészletek, de a teljes visszafizetendő összeg is jelentősen megugorhat. Aki élt a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével, annak ez persze nem most fog fájni. Legkésőbb jövő januárban azonban ők is szembesülnek majd a többletköltségekkel, ami havonta több ezer forintra is rúghat. A jelzáloghitelek csaknem fele – majdnem 400 ezer szerződés, köztük számos egykori devizahitel - ugyanis változó kamatozású, ami azt jelenti, hogy ezeknek a kölcsönöknek a kamatát és törlesztőrészletét bizonyos időközönként újraszámolják. Ha pedig romlik a gazdasági környezet, emelkednek a kamatok is.

Bár az utóbbi időben egyre kevesebben választották a változó kamatozású kölcsönöket, egy ilyen konstrukciójú, 10 millió forintos lakáskölcsönt tavaly májusban még 2,86 százalékos kamattal is föl lehetett venni 20 évre. Ennek a hitelnek a kamatát a 12 havi BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) kötötték, ami azt jelenti, hogy évente számolják újra a kamatokat, illetve annak függvényében a törlesztőrészleteket. Márpedig ezek a rövidlejáratú bankközi kamatok áprilisban négyéves csúcsra emelkedtek, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorító lépéseket vezetett be. A fenti hitel kamata emiatt a májusi fordulókor 3,56 százalékra ugrott, az eredeti, mintegy 55 ezer forintos havi törlesztőrészlet pedig több mint 58 ezer forintra. A 10 millió forintos hitel „ára” – vagyis a teljes visszafizetendő összeg – így 13,32 millió forintról 14,17 millió forintra emelkedett. Vagyis 850 ezer forinttal többet kell majd visszafizetni amiatt, hogy a 12 havi BUBOR a tavaly májusi 0,46 százalékról 1,16 százalékra emelkedett – számolta ki kérésünkre a Bank360.

A jegybank nem véletlenül igyekszik jó ideje rávenni az adósokat arra, hogy „fixesítsék” hiteleiket. Az új hitelek esetében a kampány sikeresnek bizonyult, hiszen az új folyósítások közül gyakorlatilag eltűntek a változó kamatozású hitelek. Az évekkel korábban felvett kölcsönök kamatait azonban egyelőre nem nagyon igyekeznek rögzíteni az adósok. Tavaly áprilisban Nagy Márton, az MNB alelnöke ennek kapcsán fel is rótta a bankoknak, hogy túl drága – az adott kölcsön 1,5-2 százalékába kerül – a meglévő hitelek kiváltása, miközben számos országban ez ingyenes. A jegybank előírására tavaly ősszel és idén januárban mintegy 130 ezer „rizikós” adósnak – akiknek még legalább 10 évig fizetniük kell változó kamatozású hitelüket - a kamatkockázatokról levelet is küldtek a bankok, amelyben egy egyszerű szerződésmódosítással ajánlották fel a hitelkamatok rögzítését.

Bár az MNB 10-15 százalékra szeretné csökkenteni a változó kamatozású hitelek arányát, január végéig csak mintegy kétezer ügyfél alakította át szerződését. Holott a bankok a kamatrögzítést nem új hitelként, hanem szerződésmódosításként kezelik, vagyis nem számítanak fel a hitelkiváltásnál – ami lényegében a meglévő hitel lezárását és egy új kölcsön fölvételét jelenti – szokásos végtörlesztési, folyósítási vagy ingatlan-értékbecslési díjat.

A hitelkamatok rögzítése után azonban így is többet kellene fizetniük az adósoknak, hiszen a fix hitelek többsége még most is drágább, mint a változó kamatozásúak. Ha a fenti példában említett 10 millió forintos kölcsön kamatát rögzítené az ügyfél 10 évre, akkor a Bank360 számításai szerint 68-71 ezer forint körüli összeget kellene még a legkedvezőbb ajánlatok esetén is fizetnie havonta, ami még a mostani kamatemelkedésekkel számolt törlesztőhöz képest is 10 ezer forinttal többet jelent. A teljes visszafizetendő összeg pedig csaknem 3 millió forinttal több, 17 millió forint lenne.

Hosszú távon mégis kifizetődőbb lehet a biztonság – véli Veres Patrik, a Bank360 szakértője. A fenti példában is említett 12 hónapos BUBOR ugyanis csak január óta 0,89 százalékpontot ugrott. A változó kamatozású hitelek pedig konstrukciótól függően akár három havonta is ki vannak téve ehhez hasonló emelkedésének. Bár előre megjósolhatatlan, hogyan változik a kamatkörnyezet, ha a bankközi kamatok tovább emelkednének, akkor a változó kamatozású kölcsönök törlesztője gyorsan utolérné, sőt, akár túl is szárnyalná a fix kamatozású hitelekét. Aki viszont rögzíti a hitelét, akár a teljes futamidő alatt is nyugodtan alhat – lényegében ezt a biztonságot fizetné meg most.

Aki bírja, inkább tovább fizeti a hitelét

Az adósok 40 százaléka nem kér a hitelmoratóriumból, és továbbra is törleszti hitelét. A vállalati hitelek 60 százalékánál legalább a kamatot, 30 százalékánál pedig a teljes törlesztőrészletet fizetik – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból. Gion Gábor, a tárca államtitkára szerint ez annak köszönhető, hogy a lakosságot és a vállalkozásokat is sokkal erősebb pénzügyi helyzetben érte a mostani válság, mint a 2008-as.

A kormány még márciusban hozta meg azt a rendelkezést, amelynek értelmében a vállalati és a lakossági ügyfeleknek az év végéig nem kell fizetniük hiteleik törlesztőrészleteit. Mivel a moratórium automatikusan életbe lépett, a bankok szinte azonnal el is kezdték felfüggeszteni a törlesztőrészletek beszedését. Aki viszont mégis fizetnie szeretne, annak erről külön nyilatkoznia kell: az első napokban már több ezren jelezték is a bankoknál, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy hamar kiderült: a felfüggesztésre ráfizethetnek. A moratórium idején ugyan nem számítható fel kamatos kamat, a fizetési haladék év végi lejárta után pedig nem emelkedhet a korábbi törlesztőrészlet, ám – mivel ez csak úgy lehetséges, ha a futamidőt hosszabbítják meg –, az ügyfelek később szabadulnak meg a hitelüktől, ráadásul összességében többet is kell majd visszafizetniük, mint ha nem élnének a moratóriummal.

A második legnagyobb hitelportfólióval rendelkező Erste Bank napokban ismertetett adataiból az is kiderült, hogy az ügyfelek a legnagyobb arányban, 55 százalékban a jelzáloghiteleket fizetik továbbra is. A személyi kölcsönnel rendelkezők 40 százaléka nem kívánt élni a moratóriummal, a babaváró hitelt felvetteknél pedig 38 százalék az arány. Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese szerint ugyanakkor az arányok a későbbiekben változhatnak, hiszen az év végéig bármikor ki lehet lépni a moratóriumból. Ha pedig valaki mégsem tudja tovább fizetni a hitelét, akkor ismét kérheti a törlesztés felfüggesztését.

Az Erste Bank adataiból az is kiderül, hogy az idei év első negyedévében 83 százalékkal nőtt a lakossági hitelkihelyezések értéke, míg a hitelállomány 22 százalékkal bővült. Az év hátralévő részében azonban a gazdaság visszaesésével párhuzamosan már a lakossági hitelkereslet csökkenésével számol a bank: várakozásaik szerint a fogyasztási kölcsönöknél 50, a jelzáloghitelek esetében 30, a babavárónál pedig 15 százalékos lesz a visszaesés. - V.A.D.