Majdnem karácsonyi forgalmat bonyolítottak a webáruházak

Publikálás dátuma
2020.05.09. 11:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elsősorban gyógyszerre és e-kereskedelemre költöttünk sokkal többet márciusban, a ruházati boltok forgalma viszont érthetően visszaesett.
Nagyjából március közepe óta van karanténban Magyarország, ezért is lehetnek különösen érdekesek a márciusi kiskereskedelmi statisztikák, melyeket a KSH közölt. A Portfolio összefoglalójában kiemeli: az üzletek egy része bezárt vagy rövidített nyitvatartással üzemelt, ami önmagában visszavethette a forgalmat, ennek volt köszönhető, hogy a 3,5 százalékos naptárhatástól megtisztított növekedés három éve a legkisebb volt. Mivel márciusban még „csak” fél hónap volt a karantén, a tendenciák áprilisban valószínűleg folytatódtak, illetve erősödtek – hangsúlyozza a portál. A cikkben kiemelik: 
elsősorban gyógyszerre és e-kereskedelemre költöttünk sokkal többet márciusban, a ruházati boltok forgalma viszont érthetően visszaesett, hiszen a hónap második felében gyakorlatilag zárva volt.

A csomagküldés és az internetes kereskedelem jelentősége megugrott a karantén idején. Eleve egy dinamikusan növekvő üzletágról van szó a járványhelyzet nélkül is, ugyanakkor a márciusi forgalom még ehhez képest is szokatlanul magas volt. A 82,5 milliárd forintos havi adat csak azért nem rekord, mert tavaly novemberben és decemberben 87-89 milliárdra is volt példa, de jól látszik, hogy
a karantén alatt közel karácsonyi forgalmat bonyolítottak a webáruházak.

A másik terület, ahol szokatlanul magas volt a forgalom a gyógyszerek, illetve gyógyászati termékek voltak, ott
tavaly márciushoz képest majdnem 50 százalékos volt a növekedés.

Itt sokkal látványosabb a kiugrás, mivel nincs olyan karácsonyi szezonalitás, mint az e-kereskedelemben, ennek köszönhetően a márciusi 63,1 milliárdos forgalom hatalmas történelmi csúcs volt. Köszönhető ez a védőfelszerelések és a gyógyszerek iránti megnövekedett forgalomnak. Azért a gyógyszertárak esetében is volt szezonalitás, az évek első hónapjaiban vélhetően az influenzajárványoknak köszönhetően mindig magasabb volt a részarányuk, most azonban ez történelmi csúcsot döntött.  Azt is látni, hogy a március nagy vesztese az üzemanyagforgalom volt, egyrészt az árak zuhanása, másrészt a kijárási korlátozások miatt. A viszonylag stabil üzemanyagforgalmat az utóbbi években az árak ingadozása sem törte meg különösebben, az év eleji szezonalitást leszámítva nem voltak nagyobb kilengések, most azonban legalább 2015 óta nem látott szintre esett vissza a részesedése a teljes kiskereskedelmen belül, hiszen egyszerre támadt a fenti két hatás.
Nemrég a GKI Digital mérései alapján lapunk is beszámolt arról: március közepe és április vége között több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon, ezzel az aktív online vásárló, felnőtt lakosság száma már eléri a 3,35 millió főt. Ez pedig hatalmas bővülésnek számít másfél hónap alatt, hiszen tavaly 8 hónap kellett egy ilyen mértékű növekedéshez. A megnövekedett kereslet nagy része a hagyományos üzletekből csatornázódott át a digitális térbe. A forgalom egy része előrehozott költés volt: az otthon, kert, barkács kategóriába tartozó termékek iránti kereslet például normál esetben csak a tavasz végén fut fel, nem pedig márciusban. A költések egy másik része pedig extra kiadás volt, hiszen ha nem jött volna a járvány és vele a home office, akkor nem kellett volna megvásárolni számos számítástechnikai eszközt, illetve valószínűleg az otthoni sporteszközök, főzéshez szükséges eszközök iránti kereslet is kissebb lett volna.
Szerző
Frissítve: 2020.05.09. 21:48

Rájár a rúd az adósokra

Publikálás dátuma
2020.05.09. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Négy éves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok, ami miatt több tízezer adós törlesztőrészlete ugorhat meg. A biztonságnak egyelőre magas az ára.
Hiába a moratórium, több tízezer adós hitelének kamata emelkedhet meg a következő hetekben, ami miatt nemcsak a törlesztőrészletek, de a teljes visszafizetendő összeg is jelentősen megugorhat. Aki élt a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével, annak ez persze nem most fog fájni. Legkésőbb jövő januárban azonban ők is szembesülnek majd a többletköltségekkel, ami havonta több ezer forintra is rúghat. A jelzáloghitelek csaknem fele – majdnem 400 ezer szerződés, köztük számos egykori devizahitel - ugyanis változó kamatozású, ami azt jelenti, hogy ezeknek a kölcsönöknek a kamatát és törlesztőrészletét bizonyos időközönként újraszámolják. Ha pedig romlik a gazdasági környezet, emelkednek a kamatok is. Bár az utóbbi időben egyre kevesebben választották a változó kamatozású kölcsönöket, egy ilyen konstrukciójú, 10 millió forintos lakáskölcsönt tavaly májusban még 2,86 százalékos kamattal is föl lehetett venni 20 évre. Ennek a hitelnek a kamatát a 12 havi BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) kötötték, ami azt jelenti, hogy évente számolják újra a kamatokat, illetve annak függvényében a törlesztőrészleteket. Márpedig ezek a rövidlejáratú bankközi kamatok áprilisban négyéves csúcsra emelkedtek, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorító lépéseket vezetett be. A fenti hitel kamata emiatt a májusi fordulókor 3,56 százalékra ugrott, az eredeti, mintegy 55 ezer forintos havi törlesztőrészlet pedig több mint 58 ezer forintra. A 10 millió forintos hitel „ára” – vagyis a teljes visszafizetendő összeg – így 13,32 millió forintról 14,17 millió forintra emelkedett. Vagyis 850 ezer forinttal többet kell majd visszafizetni amiatt, hogy a 12 havi BUBOR a tavaly májusi 0,46 százalékról 1,16 százalékra emelkedett – számolta ki kérésünkre a Bank360.    A jegybank nem véletlenül igyekszik jó ideje rávenni az adósokat arra, hogy „fixesítsék” hiteleiket. Az új hitelek esetében a kampány sikeresnek bizonyult, hiszen az új folyósítások közül gyakorlatilag eltűntek a változó kamatozású hitelek. Az évekkel korábban felvett kölcsönök kamatait azonban egyelőre nem nagyon igyekeznek rögzíteni az adósok. Tavaly áprilisban Nagy Márton, az MNB alelnöke ennek kapcsán fel is rótta a bankoknak, hogy túl drága – az adott kölcsön 1,5-2 százalékába kerül – a meglévő hitelek kiváltása, miközben számos országban ez ingyenes. A jegybank előírására tavaly ősszel és idén januárban mintegy 130 ezer „rizikós” adósnak – akiknek még legalább 10 évig fizetniük kell változó kamatozású hitelüket - a kamatkockázatokról levelet is küldtek a bankok, amelyben egy egyszerű szerződésmódosítással ajánlották fel a hitelkamatok rögzítését. Bár az MNB 10-15 százalékra szeretné csökkenteni a változó kamatozású hitelek arányát, január végéig csak mintegy kétezer ügyfél alakította át szerződését. Holott a bankok a kamatrögzítést nem új hitelként, hanem szerződésmódosításként kezelik, vagyis nem számítanak fel a hitelkiváltásnál – ami lényegében a meglévő hitel lezárását és egy új kölcsön fölvételét jelenti – szokásos végtörlesztési, folyósítási vagy ingatlan-értékbecslési díjat. A hitelkamatok rögzítése után azonban így is többet kellene fizetniük az adósoknak, hiszen a fix hitelek többsége még most is drágább, mint a változó kamatozásúak. Ha a fenti példában említett 10 millió forintos kölcsön kamatát rögzítené az ügyfél 10 évre, akkor a Bank360 számításai szerint 68-71 ezer forint körüli összeget kellene még a legkedvezőbb ajánlatok esetén is fizetnie havonta, ami még a mostani kamatemelkedésekkel számolt törlesztőhöz képest is 10 ezer forinttal többet jelent. A teljes visszafizetendő összeg pedig csaknem 3 millió forinttal több, 17 millió forint lenne. Hosszú távon mégis kifizetődőbb lehet a biztonság – véli Veres Patrik, a Bank360 szakértője. A fenti példában is említett 12 hónapos BUBOR ugyanis csak január óta 0,89 százalékpontot ugrott. A változó kamatozású hitelek pedig konstrukciótól függően akár három havonta is ki vannak téve ehhez hasonló emelkedésének. Bár előre megjósolhatatlan, hogyan változik a kamatkörnyezet, ha a bankközi kamatok tovább emelkednének, akkor a változó kamatozású kölcsönök törlesztője gyorsan utolérné, sőt, akár túl is szárnyalná a fix kamatozású hitelekét. Aki viszont rögzíti a hitelét, akár a teljes futamidő alatt is nyugodtan alhat – lényegében ezt a biztonságot fizetné meg most.    

A moratórium alatt is nőhet a törlesztő

A törlesztési moratóriumról szóló kormányrendelet csak azt mondja ki, hogy a fizetés felfüggesztése miatt nem emelkedhet a moratórium lejárta után a törlesztőrészlet (az addig nem fizetett kamatokat és részleteket emiatt egy hosszabb futamidő alatt kell majd megfizetni, így végső soron drágább is lesz a hitel). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete ne emelkedhetne amiatt, ha a kamatot meghatározó bankközi kamatok megnőnek. Sőt, akinek 3 hónapos a kamatperiódusa - márpedig a változó kamatozású hitelek többsége ilyen -, annak a moratórium alatt háromszor is újraszámolhatják a törlesztőrészleteit. A moratórium lejárta után pedig ezekkel a kamatokkal számolt összeget kell majd visszafizetni.

Képünk illusztráció
Fotó: Népszava

Aki bírja, inkább tovább fizeti a hitelét

Az adósok 40 százaléka nem kér a hitelmoratóriumból, és továbbra is törleszti hitelét. A vállalati hitelek 60 százalékánál legalább a kamatot, 30 százalékánál pedig a teljes törlesztőrészletet fizetik – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból. Gion Gábor, a tárca államtitkára szerint ez annak köszönhető, hogy a lakosságot és a vállalkozásokat is sokkal erősebb pénzügyi helyzetben érte a mostani válság, mint a 2008-as. A kormány még márciusban hozta meg azt a rendelkezést, amelynek értelmében a vállalati és a lakossági ügyfeleknek az év végéig nem kell fizetniük hiteleik törlesztőrészleteit. Mivel a moratórium automatikusan életbe lépett, a bankok szinte azonnal el is kezdték felfüggeszteni a törlesztőrészletek beszedését. Aki viszont mégis fizetnie szeretne, annak erről külön nyilatkoznia kell: az első napokban már több ezren jelezték is a bankoknál, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy hamar kiderült: a felfüggesztésre ráfizethetnek. A moratórium idején ugyan nem számítható fel kamatos kamat, a fizetési haladék év végi lejárta után pedig nem emelkedhet a korábbi törlesztőrészlet, ám – mivel ez csak úgy lehetséges, ha a futamidőt hosszabbítják meg –, az ügyfelek később szabadulnak meg a hitelüktől, ráadásul összességében többet is kell majd visszafizetniük, mint ha nem élnének a moratóriummal. A második legnagyobb hitelportfólióval rendelkező Erste Bank napokban ismertetett adataiból az is kiderült, hogy az ügyfelek a legnagyobb arányban, 55 százalékban a jelzáloghiteleket fizetik továbbra is. A személyi kölcsönnel rendelkezők 40 százaléka nem kívánt élni a moratóriummal, a babaváró hitelt felvetteknél pedig 38 százalék az arány. Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese szerint ugyanakkor az arányok a későbbiekben változhatnak, hiszen az év végéig bármikor ki lehet lépni a moratóriumból. Ha pedig valaki mégsem tudja tovább fizetni a hitelét, akkor ismét kérheti a törlesztés felfüggesztését. Az Erste Bank adataiból az is kiderül, hogy az idei év első negyedévében 83 százalékkal nőtt a lakossági hitelkihelyezések értéke, míg a hitelállomány 22 százalékkal bővült. Az év hátralévő részében azonban a gazdaság visszaesésével párhuzamosan már a lakossági hitelkereslet csökkenésével számol a bank: várakozásaik szerint a fogyasztási kölcsönöknél 50, a jelzáloghitelek esetében 30, a babavárónál pedig 15 százalékos lesz a visszaesés. - V.A.D.

Szenvednek a bankok, milliárdos állami mankót kapnak

Tőkepótlás Az OTP Bank a várt jelentős, mintegy 30 milliárd forintos nyereséggel szemben az első negyedévben 4 milliárd forintos veszteséget szenvedett el – derül ki a legnagyobb hazai pénzintézet tegnap nyilvánosságra hozott gyorsjelentésből. A befektetők olyannyira nem riadtak meg az eredménytől, hogy ennek ellenére kis mértékben, de emelkedett a bank árfolyama a pénteki kereskedésben. Az eredményt ugyanis a tartalékképzés rontotta le, amit az új bankadó és a törlesztési moratórium miatt képzett meg bank – így elvileg már le is tudta ezeket a gondokat. A bank nem adott profitelőrejelzést, mondván annyira bizonytalanok a gazdasági folyamatok, hogy egy dolog biztos: a tavalyi pénzeső elmarad. Az Erste Bank első negyedéves számain is már részben látszik a koronavírus-járvány hatása. A bank 17,5 milliárd forintos működési eredményt ért el, ami 1,2 milliárd forinttal, 7,5 százalékkal jobb a tavalyi első negyedéves számoknál. Ám a Ersténél is megkezdték a céltartalékolást, ugyanis a koronavírus-válság hatásait még ők sem tudják felmérni, ezért jelentősebb összeget különítettek el a fizetési moratórium kapcsán keletkező veszteségekre. Az Erste adózás utáni nyeresége emiatt 4 milliárd forintra csökkent az első negyedévben, ez a fele a tavalyi adózási utáni profitnak. Az kormány is érzékeli, hogy az extra bankadóval, a törlesztési moratóriummal olyan terhet rakott a magyar bankrendszerre, amely a koronavírus-válsággal együtt kikezdheti egyes magyar bankok tőkehelyzetét. A kabinet épp ezért döntött egy 150 milliárd forintos mentőcsomagról a hazai bankok számára, de még véletlenül sem nevezik annak, hogy elkerüljék a pánikkeltést. A kormány rendelete szerint az állam kész 150 milliárd forint értékben kötvényeket vásárolni a programban résztvevő pénzintézetektől. A cél vélhetően a kisebb bankok tőkehelyzetének megerősítése, a koronavírus-válság okozta károk enyhítése. Hasonló mentőcsomagra legutóbb 2010-es válság során volt példa, akkor a kormány a hazai tulajdonú bankoknak juttatott tőkét, hisz a külföldi tulajdonúak az anyáiktól könnyen szerezhetnek tőkepótlást. - P. ZS.

Szerző

Titkolják a csalásokat, pedig a családi vállalkozások elől lopják el a pénzt

Publikálás dátuma
2020.05.09. 06:40

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Magyar állami tisztviselők uniós pénzlenyúlásait is bírálja egy európai parlamenti jelentés.
Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2018. évi beszámolót csütörtökön fogadta el az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága. Ebben a képviselők aggasztónak nevezik a közösségi támogatásokkal való visszaéléseket. Leszögezik, hogy az egyes tagállamokban tapasztalható rendszerszintű korrupció nemcsak az EU pénzügyi érdekeit sértik, hanem a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamiságot is. A jelentésben a képviselők külön kiemelnek néhány országot, ahol magasrangú köztisztviselőkhöz köthető az uniós források hűtlen kezelése: “Az Európai Parlament határozottan elítéli az európai strukturális és beruházási alapokkal a Csehország magas szintű állami tisztviselői, valamint más magyar, görög, lengyel, román és olasz állami szereplők által elkövetett visszaéléseket. Megjegyzi, hogy az ilyen csalásokra azon kicsi családi vállalkozások rovására kerül sor, akiknek leginkább szüksége van a támogatásokra”. A megállapítás egy hárompárti módosító indítvány megszavazásával került a jelentésbe, amelynek benyújtója két néppárti, egy-egy zöldpárti és szélsőbaloldali képviselő volt. A jóváhagyott szövegben a szakbizottság tagjai felszólítják az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje, mit tesznek a tagállamok az összeférhetetlenség megakadályozására, és hozzon iránymutatásokat a magasrangú politikusok összeférhetetlenségének elkerülésére. Az uniós testület egyébként már dolgozik a javaslatokon, az Európai Számvevőszék pedig jövőre jelentést készít arról, hogy egyes tagállamok hogyan alkalmazzák az érvényes összeférhetetlenségi szabályokat. A képviselők nemcsak határozottan elítélik a kohéziós alappal való visszaéléseket, hanem megfontolásra ajánlják egy olyan rendszer kidolgozását, amelyben a szabálytalanságok miatt felfüggesztett uniós kifizetéseket csak feltételekkel vagy korlátozásokkal lehessen újra felhasználni. Jelenleg az EU által kiszabott büntetés elvileg nem jár veszteséggel, a befagyasztott pénzt más programokra vagy projektekre el lehet költeni. A szakbizottság tagjai kifogásolják, hogy néhány tagállam rendszeresen nem jelent egyetlen csalási esetet sem, ezért felkérik az Európai Bizottságot, hogy tartson véletlenszerű helyszíni ellenőrzéseket ezekben az országokban. Véleményük szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy csalás elleni nemzeti stratégiák elfogadásához kössék az európai támogatási alapokhoz való hozzáférést.    Költségvetési Ellenőrző Bizottságban jóváhagyott jelentés szavazásakor a fideszes Deutsch Tamás alelnök tartózkodott, míg néppárti frakciótársai egységesen támogatták a szöveget. Elvi okokból nemmel szavaztak a szocialisták és a szélsőbaloldaliak, így tiltakozva a szélsőjobboldali jelentéstevő személye ellen, akinek eredeti szövegtervezetét a bizottság tagjai lényegében átírták a jóváhagyott módosító indítványokkal.

Kizárnák a tárgyalásról

Andrej Babiš cseh kormányfő mindaddig ne vehessen részt az EU jövőbeni költségvetéséről folyó tárgyalásokon, amíg nem hoz egyértelmű eredményt az összeférhetetlenségének megállapítását célzó európai vizsgálat. Ezt javasolják az illetékes EP szakbizottság tagjai, akik februárban tényfeltáró látogatást tettek Csehországba. A vizitről szóló jelentés szerzői szerint Babišnak vagy meg kell szabadulnia közpénzekből busásan részesülő üzleti érdekeltségeitől vagy le kell mondania a tisztségéről. A politikust azzal gyanúsítják, hogy magas kormányzati pozícióban és az uniós támogatási politika egyik alakítójaként jelentős uniós forrásokat tett és tesz zsebre cégein keresztül.