Úgy tűnik, hogy a kormányzat az egészségügy újranyitásának részeként elkezdi visszaengedni a betegeket a kórházakba is. Az országos tisztifőorvos minapi utasítása szerint a mentők péntektől a koronavírusos betegek ellátására kijelölt csaknem száz intézmény helyett kettőbe, az egykori hivatalos járványkórházba, a Szent Lászlóba, illetve az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe vihetik a kezelésre szoruló covidos betegeket. Ha ez a két intézmény megtelne, csak meghatározott sorrendben lehet újabb kórházakat bevonni a vírusfertőzöttek ellátásába. Ezzel a tisztfőorvos a másodvonalba sorolta a miskolci megyei, a kiskunhalasi, a szekszárdi és az ajkai kórházakat. További 35, főként megyei és néhány nagyobb fővárosi intézmény pedig csak akkor láthat el ilyen beteget, ha ezek megteltek. Szombaton alig több mint 3200 fertőzött volt, közülük körülbelül ezret ápoltak kórházban, azaz nyilvánvaló, hogy ennyi betegnek nincs szüksége a számukra kiürített 36 ezer üres kórházi ágyra. A kórházak tömeges felszabadításának a következő lépcsője valószínűleg a tervezhető ellátások fokozatos újraindítása lesz. Már most van olyan intézmény, ahol ha nem is túl nagy gőzzel, de elkezdték az elmaradt beavatkozások pótlását. Mint arról korábban a Népszava elsőként számolt be, először március elején Kásler Miklós a járványosztályokat üríttette ki, akkor nyolcszáz ágyat szabadítottak fel a miniszter kérésére. Majd április hetedikén nyolc napot adott arra, hogy valamennyi, fekvőbetegeket gyógyító intézmény a közfinanszírozott ágyainak minimum 60 százalékát, azaz 36 ezer ágyat tegyen alkalmassá az új koronavírussal fertőzöttek ellátására. A miniszteri határidő a valóságban csak öt nap volt, mert három munkaszünet is beleesett. Akkor már hetek óta elhalasztották a tervezhető ellátásokat, és ekkor újabb betegeket küldtek haza. Az intézkedés miatt családok kerültek tömegesen krízis helyzetbe, a gyakran magatehetetlen, speciális ellátásra szoruló rokonaikkal nemigen tudtak szaktudás és megfelelő ápolási rutin nélkül mit kezdeni. A krónikus és rehabilitációs ágyak drasztikus ürítésének az első nagy botránya az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben volt, annak a főigazgatóját a miniszter azzal vádolt meg, hogy nem ürítette elég gyorsan az intézményét és ezért menesztette is. Azóta mindössze néhány tucatnyi, jobb állapotú, a Pesti úti idősotthonból eredetileg a Korányiba szállított koronavírusos beteget ápoltak ott, miközben a súlyos politraumatizált, illetve az agyvérzéses, vagy az amputált betegek rehabilitációjára nincs hely.   

Újabb 50 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3263 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 8 idős krónikus beteg. Ezzel 413 főre emelkedett az elhunytak száma, 933-an pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1917 fő - írja vasárnap reggel a kormányzati tájékoztatási központ.   Az aktív fertőzöttek 62%-a, az elhunytak 79%-a, a gyógyultak 54%-a budapesti vagy Pest megyei. 812 koronavírusos beteget ápolnak kórházban és 50-en vannak lélegeztetőgépen. 98-ra nőtt az idősotthonokban koronavírus-fertőzéssel elhunyt gondozottak száma, ebből 42 a Pesti úti idősotthon lakója.  10 356-an vannak hatósági házi karanténban, 108 257 mintavétel történt.

Emlékeztetnek: megkezdődött a védekezés második szakasza. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a vírus továbbra is terjed. Az a célunk, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újraindítsuk az életet és továbbra is elkerüljük a járvány "berobbanását". Ezért Budapesten és Pest megyében továbbra is életben marad a kijárási korlátozás, vidéken viszont új szabályok léptek életbe. Az egész országban továbbra is fontos a 1,5 méteres védőtávolság tartása, és az arc eltakarása a boltokban és tömegközlekedési eszközökön.  Továbbra is arra kérik az időseket hogy csak kellő körültekintés mellett hagyják el otthonaikat, és az élelmiszerboltokat, patikákat, drogériákat a nekik kijelölt idősávban, 9 és 12 óra látogassák.

A két, vérplazma-terápiával kezelt beteg egyelőre az intenzív osztályon van. Az egyikük felgyógyult, levették a lélegeztetőgépről – átmenetileg mindketten lélegeztetésre szorultak. A másik, idősebb beteg is jól van, őt is lassan ébresztik a mélyaltatásból – mondta el Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója a hvg.hu-nak adott interjújában.

Vályi-Nagy elmondta: az első páciens, aki komoly társbetegséggel rendelkezik – krónikus vesebeteg –, részletekben kapta meg a kezelést a múlt hét péntek-szombaton. Őt öt nap után sikerült levenni a gépről. A másik beteg néhány napja kapott plazmaterápiát, neki stabilizálódott és javul az állapota. Ő súlyosabb állapotban volt, mert idős. „Mi kezdtük el az országban először ezt a terápiát, megkaptuk az engedélyeket rá, de meg kell jegyezni, hogy ez egy kísérleti terápia mindenütt a világon. A kezelés viszont nem bonyolult, a legfontosabb a plazma a biztonságos előállítása. A levett plazmából az Országos Vérellátó Szolgálat készít hivatalos vérkészítményt, és ezt adjuk be. Elég sok saját donorunk van a gyógyult betegeink közül, illetve a másik országos intézetnek, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnek is sok betege van, akiket felgyógyulásuk után felkérünk, hogy hosszabb távon donorok legyenek. Természetesen várunk velük 2-3 hetet és csak utána hívjuk őket vissza plazmaadásra” – közölte. Azt is elmondta, hogy

Kiemelte, hogy a plazmaadásnak kisebb a kockázata, mint a véradásnak, hiszen a vérnek az alakos elemeit nem távolítják el, csak a plazmát, és a levett térfogatot visszapótolják. Gyakorlatilag semmiféle kockázatot nem jelent, speciális gépekkel történik, nagy biztonsággal, rutinszerűen – hangsúlyozta. Mint mondta, rutinszerűen a 18 és 60 év közöttieket kérik fel donornak, de elmennek a 70 éves korig azok esetében, akinek nincsen társbetegsége, és jó általános állapotban vannak. Az országos tisztifőorvos rendelkezik a felgyógyultak adatbázisával, és ő már több mint 300 potenciális donornak küldött levelet, amiben jelezte, melyik telefonszámon és milyen e-mail-címen lehet jelentkezni donornak.

Vályi-Nagy azt mondta, a plazmaterápiát egyelőre csak a súlyos és a kritikus állapotú betegeknél használják és alapkövetelmény, hogy a donor és a beteg vércsoportja egyezzen. A másik fontos szempont, hogy csak a megfelelő ellenanyagszinttel rendelkező plazmák alkalmasak beadásra. Ezeknek a tényezőknek az összerendezésével választják ki azokat, akiknél ezt a terápiát alkalmazzák. Később tervezzük, hogy kevésbé súlyos betegeket is bevonnak a kísérleti kezelésbe.