Jelentős könnyítést kaptak a cégfelvásárlásra készülő közvetlen, vagy közvetetten állami tulajdonban lévő kockázati tőkealapok és magántőkealapok, melyek egyedül vagy más vállalkozással közösen irányítási jogokat szereznek egy vállalatban. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt ugyanis azokat a tranzakciókat nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) bejelenteniük és engedélyeztetniük, amelyeknél a felvásárolt cég a járvány miatt került nehéz helyzetbe az erről szóló rendelet szerint – közölte Tölgyes Katinka a Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.
A koronavírus válság brutális erővel sújtott le a magyar cégekre is, egyes becslések szerint azok harmada tönkre is mehet. A kormány előre gondolt erre a gondra, és tőkelapok segítségével olyan pénzügyi programokat hoz létre az Magyar Fejlesztési Bank, illetve leánycége a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közreműködésével, amely során tőkét juttatnak olyan cégeknek, amelyek felvásárlási célponttá válhatnak, vagy ők maguk akarnak más vállalkozást felvásárolni. Az állami tőkealapok, magántőkealapok ilyenkor részesedést vásárolnak a cégekben, ezt pedig a kormányrendelet értelmében a GVH-nak nem kell bejelenteni, vagyis nem vizsgálják, hogy létrejön-e ezzel versenyre káros összefonódás.
Ugyanakkor a kormányrendeletnek van egy másik értelmezése is, mutatott rá egy szakértő, aki egyszerűen gumiparagrafusnak titulálta a kormány rendeletét: ha egy vállalat állami pénzt kap arra, hogy céget vásároljon fel, akkor lehet úgy is értelmezni a paragrafusokat, hogy szintén nem kell a GVH engedélyét kikérnie.
A következő hetekben, hónapokban számos olyan cég fizetőképessége rendülhet meg, amelynek megszerzése zsíros falat lenne a NER-oligarcháknak. A cégvásárlásokat a versenytörvény értelmében a GVH-nak engedélyezni kell, ám az elmúlt tíz évben ez alól is bőven volt kivétel. A versenyhivatal elmúlt tízéves működését egy bizonyos értelemben vett tunyaság jellemezte: különösen gyakran néztek félre, ha valamelyik kormányközeli oligarcha üzletét kellett minősíteni. (Nem nagyon fordult az elő, hogy oligarchák cégügyleteit versenykorlátozónak minősítette volna a GVH.) Ha viszont nagyon kilógott a lóláb, akkor a kormány mentesítette az ügyletet a GVH eljárás alól, mondván az adott cég felvásárlása „nemzetgazdasági jelentőségű”, így érdektelen, hogy a szabad versenyt korlátozza-e vagy sem. Ez történt például a KESMA esetében, amikor is egy Fidesz-közeli alapítvány kezébe került a fél magyar sajtó.
Most a kormány azonban nemcsak arról gondoskodott, hogy a vírus által legyengített cégeket a oligarchák felvásárolhassák, de pénzt is ad nekik ehhez a nemes cselekedethez. Palkovics László innovációs miniszter már a kormányzati mentőcsomag bemutatásakor utalt arra, hogy a kormány tőkejutással támogatni fogja a magyar kkv-kat, hogy ne váljanak ellenséges felvásárlás áldozatává, illetve, hogy ők maguk tudjanak terjeszkedni. Ezt követően a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyra Fejlesztési Bank (MFB), két hete jelentette be, hogy a magyar cégek számára mintegy 1500 milliárd forint értékben, hitelt, tőkét és/vagy garanciabiztosítékot ad. A pénzügyi csomag a kormány gazdasági mentőcsomagjának szerves része. A bejelentéskor az is kiderült, hogy az MFB leánya, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 150 milliárd forinttal létrehoz egy Krízis mentőalapot, amelyből a szerencsés pályázók akár cégfelvásárlásokhoz is tőkét kaphatnak. A tőkelap célja, hogy minél nagyobb mértékben tudjon profitálni a magyar gazdaság – hangzott el a Hiventures termékbemutató sajtótájékoztatóján. A programban a nagyobb kkv-k vehetnek részt, akár 15 milliárdos tőkéhez juthatnak a kiválasztottak, de azzal számolnak, hogy az átlagos igény 3 milliárd forint lesz.
A megengedő versenytilalmi szabályokat a kormány eddig csak rendeleteben szabályozta, vagyis azok megszűnnek a rendkívüli jogrend után – hacsak ezt a kérdést nem emeli törvényerőre a kormány.
A versenyhivatal végzi a dolgát
