Szijjártó Péter;diplomácia;Európa Tanács;

Most Skandináviával vív diplomáciai háborút Szijjártó Péter a magyar felhatalmazási törvény miatt

Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország nagyköveteit berendelte a magyar külügyminiszter.

Hazugsággal vádolta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter öt észak-európai kollégáját – derült ki a fideszes politikus vasárnap esti Facebook-bejegyzéséből. Mint írta: hétfőn a Külügyminisztériumba rendelik be Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország Budapesten akkreditált nagykövetét. Mindezt Szijjártó azzal magyarázta, hogy „ez a hétvége sem múlt el a nemzetközi liberális mainstream álhírterjesztése nélkül”.

„Természetesen előjöttek a már unalomig ismert hazugságok a diktatúraépítésről, a vég és határ nélküli felhatalmazásról, satöbbi, satöbbi.”– írta Szijjártó Péter.

– Az öt ország külügyminisztere ugyanis levélben biztosította támogatásáról az Európa Tanács magyar koronavírus-törvény miatt „aggódó” főtitkárát, s közülük többen külön-külön is nyilatkoztak (=álhírt terjesztettek=nem mondtak igazat) rólunk – fejtegette Szijjártó. A magyar kormányt ért bírálatokat rendszeresen az országgal azonosító külügyminiszter most ki is oktatta a skandinávokat: „A magyar egy több mint ezer éves nemzet, mely nem kér a szánalmasan képmutató gyámkodásból. Ne gondolja magáról se a dán, se az izlandi, se a finn, se a norvég, se a svéd külügyminiszter, hogy jobban tudja a magyaroknál, hogy mi a jó a magyaroknak. Bízzák nyugodtan ezt ránk, a magyar emberek el tudják dönteni, hogy mit akarnak és mit nem. Ők pedig foglalkozzanak nyugodtan a saját dolgaikkal.”

Az öt észak-európai külügyminiszter egyébként Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkárának április elején nyilvánosságra hozott javaslatcsomagját támogatta. Ebben a horvát politikus ajánlásokat fogalmazott meg a szervezet 47 tagállama számára, hogy „miként tartsák tiszteletben az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot a koronavírus-járvány idején”. Mint arról akkor a hvg.hu beszámolt, a dokumentumban a főtitkár nem írta le hazánk nevét nevét, de a kifogás egyértelműen utalt a parlament által március 30-án elfogadott magyar felhatalmazási törvényre, amely alapján a Orbán Viktor kormányfő a veszélyhelyzet időtartama alatt, határozatlan ideig irányíthatja rendeletekkel az országot.