Gazdaságvédelem helyett propaganda - saját hobbijait finanszírozza a kabinet a "járványalapból"

Sajátosan értelmezi a kormány a gazdaságvédelmet: Erzsébet-táborokra, állami cégekre megy a közpénz, de jutott propagandára is.

A kormány 38 milliárd forintot vett ki az általa létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból. Ez az az alap amelybe kormány a költségvetésben titokban zárolt pénzeket különített el, hogy azt a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk enyhítésre fordítsák. A gazdaságvédelmi alapba 1345 milliárd forint került, ebből 423 milliárd forintot tesz ki a foglalkoztatási alap bevételeinek kormányzati einstandolása, további 922 milliárd forint pedig a költségvetési törvényben a minisztériumi fejezetek kiadásainak zárolásából származik. Az erről szóló kormányrendelet bő egy hónapja jelent meg, a kabinet azonban azóta sem hozta nyilvánosságra, hogy mely területek sínylik meg a zárolást, a Népszava e témában feltett kérdéseit a Pénzügyminisztérium (PM) válaszra sem méltatta. Időközben kiderült, hogy egyes ellenzéki vezetésű önkormányzatok – a főváros, Ferencváros, Józsefváros – egyenként több milliárd forintos elvonást kénytelen elszenvedni, ezt maguk az érintettek hozták nyilvánosságra.

Miközben nem lehet tudni, hogy miből áll össze a kormány gazdaságvédelmi alapja, a pénzből már a kormány el is kezdett költeni, ám a gazdaságvédelemtől meglehetősen távoli célokra jutott a pénz többsége, ami onnan tudható, hogy erről kénytelenek nyilvános kormányhatározatban rendelkezni. Első ízben összesen 38 milliárd forintot vett ki az alapból a kormány, ebből a legtöbb pénz, csaknem 15 milliárd forint az Eximbank kamattámogatására ment el. A magyar export-import bank részt vesz a kormány mentőcsomagjának végrehajtásban, bár a fő hiteltermékeket a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. folyósítja.

Ugyanezzel a döntéssel további 5,4 milliárd forint jutott az innovációs tárca közelebbről meg nem nevezett „többletfeladataira”, így ezt a pénzt akár gazdaságmentésre is költheti a tárca.

Ugyanakkor szinte biztos, hogy nem megrendeléshiánnyal küzdő hazai kkv-k profitálnak abból a 11,4 milliárd forintból, amit az Erzsébet-táborok működtetésre kapott az emberi erőforrás tárca. A rászorulók táboroztatása legitim szociális kiadás, ám meglepő. hogy ez nem szerepelt a költségvetésben, és ami még meglepőbb, hogy ennek finanszírozását a gazdaságvédelmi intézkedések közé sorolja a kormány. Az állami támogatású szociális üdültetés néhány NER-oligarcháknak mesés üzlet, már tavaly is száz millió forintnyi közpénzt nyeltek le Mészáros Lőrinc és Tiborc István szállodái, miközben az ott nyaralók panaszkodtak egyes hotelek Erzsébet-program keretében nyújtott szolgáltatásainak minőségére.

Ugyancsak csak áttételesen lehet gazdaságvédelmi intézkedésnek titulálni az állami cégek beruházásaira juttatott hat milliárd forintot, amit a kormány Bárfai-Mager Andrea állami vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala kapott. A határozatból nem derül, ki, hogy mely állami cég, milyen beruházását tolja meg a kormány a gazdaságvédelmi alapból, miközben száz milliárd forintos beruházási tartalék van kifejezetten erre a célra az elfogadott 2020-as költségvetésben.

Miközben a kormány több mint 900 milliárd forintot gereblyézett össze költségvetésből, és vont el létfontosságú pénzeket állami és önkormányzati intézményekből, a költségvetés egyetlen szabad tartalékát, a maradványokat nem forgatta be a gazdaságvédelmi alapba. A költségvetési maradványok akár a több száz milliárd forintot is elérhetik, és ez szabadon elkölthető pénz. A maradványalapból a kormány az idén májusig dokumentálhatóan legalább 33 milliárd forintot vett ki, ám a múlt heti rendeletével ezt az összeget megduplázta, miután további 33,7 milliárd forintot irányított máshová a maradványlapból. Olyan létfontosságú célokra ment el a pénz, mint például a kormánypropaganda. A Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis 15 milliárd forintnyi póttámogatást kapott kommunikációs kiadásaira azon a 24 milliárdon felül, amely eleve szerepelt a költségvetésben. De a válságkezelés mellett jutott 650 millió a versenysportnak, 1,5 milliárd egyházi kiadásokra, nyolc milliárd az egyetemeknek, 2,4 milliárd a köznevelési célokra, és 4,66 milliárd pedig közelebbről meg nem nevezett kulturális támogatásokra.