Gazdaságvédelem helyett propaganda - saját hobbijait finanszírozza a kabinet a "járványalapból"

Publikálás dátuma
2020.05.12. 07:00

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI/MTVA
Sajátosan értelmezi a kormány a gazdaságvédelmet: Erzsébet-táborokra, állami cégekre megy a közpénz, de jutott propagandára is.
A kormány 38 milliárd forintot vett ki az általa létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból. Ez az az alap amelybe kormány a költségvetésben titokban zárolt pénzeket különített el, hogy azt a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk enyhítésre fordítsák. A gazdaságvédelmi alapba 1345 milliárd forint került, ebből 423 milliárd forintot tesz ki a foglalkoztatási alap bevételeinek kormányzati einstandolása, további 922 milliárd forint pedig a költségvetési törvényben a minisztériumi fejezetek kiadásainak zárolásából származik. Az erről szóló kormányrendelet bő egy hónapja jelent meg, a kabinet azonban azóta sem hozta nyilvánosságra, hogy mely területek sínylik meg a zárolást, a Népszava e témában feltett kérdéseit a Pénzügyminisztérium (PM) válaszra sem méltatta. Időközben kiderült, hogy egyes ellenzéki vezetésű önkormányzatok – a főváros, Ferencváros, Józsefváros – egyenként több milliárd forintos elvonást kénytelen elszenvedni, ezt maguk az érintettek hozták nyilvánosságra. Miközben nem lehet tudni, hogy miből áll össze a kormány gazdaságvédelmi alapja, a pénzből már a kormány el is kezdett költeni, ám a gazdaságvédelemtől meglehetősen távoli célokra jutott a pénz többsége, ami onnan tudható, hogy erről kénytelenek nyilvános kormányhatározatban rendelkezni. Első ízben összesen 38 milliárd forintot vett ki az alapból a kormány, ebből a legtöbb pénz, csaknem 15 milliárd forint az Eximbank kamattámogatására ment el. A magyar export-import bank részt vesz a kormány mentőcsomagjának végrehajtásban, bár a fő hiteltermékeket a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. folyósítja. Ugyanezzel a döntéssel további 5,4 milliárd forint jutott az innovációs tárca közelebbről meg nem nevezett „többletfeladataira”, így ezt a pénzt akár gazdaságmentésre is költheti a tárca. Ugyanakkor szinte biztos, hogy nem megrendeléshiánnyal küzdő hazai kkv-k profitálnak abból a 11,4 milliárd forintból, amit az Erzsébet-táborok működtetésre kapott az emberi erőforrás tárca. A rászorulók táboroztatása legitim szociális kiadás, ám meglepő. hogy ez nem szerepelt a költségvetésben, és ami még meglepőbb, hogy ennek finanszírozását a gazdaságvédelmi intézkedések közé sorolja a kormány. Az állami támogatású szociális üdültetés néhány NER-oligarcháknak mesés üzlet, már tavaly is száz millió forintnyi közpénzt nyeltek le Mészáros Lőrinc és Tiborc István szállodái, miközben az ott nyaralók panaszkodtak egyes hotelek Erzsébet-program keretében nyújtott szolgáltatásainak minőségére. Ugyancsak csak áttételesen lehet gazdaságvédelmi intézkedésnek titulálni az állami cégek beruházásaira juttatott hat milliárd forintot, amit a kormány Bárfai-Mager Andrea állami vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala kapott. A határozatból nem derül, ki, hogy mely állami cég, milyen beruházását tolja meg a kormány a gazdaságvédelmi alapból, miközben száz milliárd forintos beruházási tartalék van kifejezetten erre a célra az elfogadott 2020-as költségvetésben. Miközben a kormány több mint 900 milliárd forintot gereblyézett össze költségvetésből, és vont el létfontosságú pénzeket állami és önkormányzati intézményekből, a költségvetés egyetlen szabad tartalékát, a maradványokat nem forgatta be a gazdaságvédelmi alapba. A költségvetési maradványok akár a több száz milliárd forintot is elérhetik, és ez szabadon elkölthető pénz. A maradványalapból a kormány az idén májusig dokumentálhatóan legalább 33 milliárd forintot vett ki, ám a múlt heti rendeletével ezt az összeget megduplázta, miután további 33,7 milliárd forintot irányított máshová a maradványlapból. Olyan létfontosságú célokra ment el a pénz, mint például a kormánypropaganda. A Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis 15 milliárd forintnyi póttámogatást kapott kommunikációs kiadásaira azon a 24 milliárdon felül, amely eleve szerepelt a költségvetésben. De a válságkezelés mellett jutott 650 millió a versenysportnak, 1,5 milliárd egyházi kiadásokra, nyolc milliárd az egyetemeknek, 2,4 milliárd a köznevelési célokra, és 4,66 milliárd pedig közelebbről meg nem nevezett kulturális támogatásokra.     

A lakosság kezdte eladni az állampapírjait

A covid-19 járvány nyomában járó gazdasági válság átírta a kormány államadósság-menedzsmentjével kapcsolatos terveit is. Az elmúlt években a kormány sikeresen kezdte belföldről finanszírozni az államadósságot, ám ahogy beütött a válság, várható volt, hogy a lakosság nem vásárolja a korábbi lendülettel az államkötvényeket, ezért az államadósság-kezelő váratlan sebességgel kétmilliárd eurónyi devizakötvényt bocsájtott ki. Az MNB márciusi adatai alátámasztják a kormány várakozásait: a lakosság a vészhelyzet kihirdetésével azonnal elkezdte felélni korábbi megtakarításait. Míg februárban a lakosság 183 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt, addig a válság kitörése után márciusban a háztartások 41 milliárd forinttal csökkentették kötvényportfóliójukat. Főleg a rövid néhány hónapos kötvényállomány csökkent, vagyis az történt, hogy ezeket a befektetéseket nem újította meg a lakosság, hanem készpénzre váltotta, ami a teljes érhető reakció egy gazdasági válság idején.  

Készül a 2021-es büdzsé

A Pénzügyminisztérium (PM) és a tárcához tartozó háttérintézmények vezetőivel egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az idei és a jövő évi költségvetésről valamint a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán azt mondta a PM-es államtitkároknak – a közlemény szerint –, hogy az idei és a jövő évi költségvetésnek is a munkahelyteremtés kell szolgálnia valamint a gazdaságvédelmi akciótervnek is, melynek legfontosabb eszközei az állami munkahelyteremtés, a beruházások támogatása és az állami fejlesztési programok, bértámogatás a veszélyeztetett munkavállalóknak, adócsökkentés a munkahelyek megtartásáért, akár 0 százalékos hitel a vállalkozóknak, valamint megtörténik a 13. havi nyugdíj visszaépítése is. A 2021-es büdzsét a kormány a tervek szerint a jövő kedden a parlament elé terjeszti. 

Szerző

Startol az ingyenes, állami informatikai képzés

Publikálás dátuma
2020.05.11. 21:43

Fotó: Shutterstock
Aki sikerrel jut túl az alapokon, az további oktatáson vehet részt, a számlát szintén az állam állja.
Saját számítógép és internet kell ahhoz az ingyenes, nyolc hetes online tanfolyamhoz, amelyre immár lehet jelentkezni, és a résztvevők informatikai ismereteit mélyíti el, írja a hvg.hu. A felnőttképzésre május 22-e 12 óráig bárki jelentkezhet (például itt), angol nyelvtudás javasolt, de nem elvárás.  A képzés arra törekszik, hogy az alapoktól kezdve a mindennapi életben hasznos ismereteket adjon át.  Így szó lesz a felhő alapú munkavégzéssel, a biztonságos internetezésről, a Windows operációs rendszerről és a hálózati alapismeretekről.  A kurzus záróvizsgával zárul, amelynek sikeres teljesítése egyben lehetőség ad arra, hogy 100 százalékos állami támogatással lehessen tovább tanulni majd a programban elérhető IT-képzések egyikén.
Szerző
Frissítve: 2020.05.11. 21:47

Annyi az üzemanyagárak csökkenésének

Publikálás dátuma
2020.05.11. 19:55

Fotó: Szalmás Péter
Az azért jelent némi vigaszt, hogy a benzin például 107 forinttal lett olcsóbb pár hónap alatt.
Szerdától a benzin ára várhatóan literenként 8 forinttal, míg a gázolajé 4 forinttal emelkedik - írja a Holtankoljak.hu. Így a hét közepétől a benzin literjét számításunk szerint átlagosan 299, a gázolajét pedig 316 forintért mérhetik a kutaknál. A május 4-e óta tartó áremelkedéssel megtörni látszik a február vége óta tartó, soha nem látott mértékű áresés: ezalatt a benzin 107, a gázolaj pedig 87 forinttal lett olcsóbb. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj ára április vége és a múlt hét eleje között mintegy 40 százalékkal emelkedett. Azóta viszont alig változik.
Szerző
Témák
hír