Szabad szemmel – Nem érdekli a dán külügyminisztert Szijjártó felháborodása

Publikálás dátuma
2020.05.12. 08:22

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 12.
Reuters A dán külügyminisztert nem érdekli különösebben, hogy Szijjártó Péter fel van háborodva, miután öt északi ország támogatta az Európa Tanács főtitkárát, aki nyilvánosan kifogásolta a magyar demokrácia állapotát, ideértve a szólásszabadság korlátozását. Mint emlékezetes, a magyar külügyminiszter tegnap berendelte az öt állam nagykövetét, ám dán kollégája erre úgy reagált, hogy ha egyes kormányok olyan akciókat hajtanak végre a válság ürügyén, amelyek aláássák az alapvető jogokat, akkor Dánia ragaszkodik ahhoz, hogy erre felhívja a figyelmet. Jeppe Kofod hozzátette, hogy itt nem csupán a Covid-19-ről van szó. Magyarországon azonban rosszabbodott a helyzet, mert a magyar vezetés egy sor olyan intézkedést hozott, amely a többi közt sérti a szólásszabadságot. Kitért arra is, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha valahol megsértik az alapvető normákat, és ez vonatkozik az anyagi kihatásokra is. Egyébként a hétfői találkozón Sztáray Péter államtitkár azt közölte a diplomatákkal, hogy magyar megítélés szerint az öt ország tévesen értelmezi a felhatalmazási törvényt. Norvég tájékoztatás szerint az ötök, Dánia, Finnország, Izland Norvégia és Svédország képviseletében egyrészt megmagyarázták, hogy mire alapozzák véleményüket, másrészt fenntartották aggályaikat. Különösen amiatt, hogy Orbán Viktor meghatározatlan ideig irányíthat dekrétumokkal. De nem tetszik nekik az sem, hogy a rémhír terjesztésére vonatkozó jogszabály miatt az újságírók újabb nyomás alá kerülnek.
Le Figaro A párizsi magyar nagykövet azt bizonygatja, hogy Magyarország semmilyen tekintetben nem lett diktatúra. Az olvasói levélben Károlyi György kifejti, hogy a nagy vitát kiváltó egészségügyi szükségállapot kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyet a legtöbb kormány meghozott a járvány miatt. Azt viszont felfoghatatlannak, egyben pedig tisztességtelennek nevezi, hogy milyen bánásmódban részesül országa, amióta csak beütött a kórokozó. Felfoghatatlan, mert nem lehet eloszlatni azt az egyre erősödő meggyőződést, hogy a magyar intézkedések jelenleg a legsúlyosabb fenyegetést jelentik nem csak a demokrácia, hanem Európa, sőt, az egész világ számára. Az ember azt hiszi, hogy álmodik. Mondhat bármit a magyar kormány, hogy ez nem így van, hogy nem kapott teljhatalmat. Hogy semmilyen formában nem sértette meg az uniós jogot. Hogy nem diktatúra, és semmilyen alap sincs ezt kétségbe vonni. Ez a fajta makacsság döbbenetes a másik oldal részéről. A süketnémák párbeszéde folyik, ezért áramlik mindenhonnan ez az ostobaság és elvakultság. A tudatos rágalmazók felelőssége hatalmas. Ugyanakkor szemérmetlen a hozzáállás, mert egyetlen részvétteli szó sem hangzik el a magyar betegek és halottak mellett, miközben ekkor a baj. Ehelyett gerjesztik a pszichózist, hogy itt a demokráciát éri támadás. A francia orvosok és ápolók sem a demokrácián elmélkednek a kórházakban, hanem végzik a dolgukat. Hozzáértésük és odaadásuk ellenére Franciaország már 5 ezer halottnál tart. A magyaroknál ez a szám 70-szer kisebb. Vajon lesz-e bátorság megtapsolni Magyarországot?
Süddeutsche Zeitung A kommentár sürgeti a Bizottság elnökét, ha már beleavatkozott a német Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság vitájába és kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Berlin ellen, akkor ne csak beszéljen, hanem lépjen is. Mert amikor az év elején elfoglalta tisztségét, azt ígérte, hogy érvényt szerez az alapszerződéseknek, valamint az Alapjogi Chartának. Vagyis amikor figyelmezteti a német kormányt, akkor csak a dolgát végzi, és ugyanúgy jár el, mint más államok esetében. A saját tekintélye forog kockán. Egyúttal megfontoltságra inti a magyar és a lengyel kormányt, nehogy semmibe vegyék az EiBet, miután mindkét ország kiüresíti a jogállamot és ürügynek tekintheti a karlsruhei döntést. A Bizottságnak sűrűn ki kellene jelentenie, hogy semmi ilyesmit nem fogad el. De a tettek többet számítanának: pereket kell indítani Luxemburgban, és büntetést kellene kiszabni, amint látszik, hogy egy tagállam megsérti a jogot.
Bloomberg Hosszú távon csak még bizonytalanabbá teszi az unió jövőjét a német Alkotmánybíróság ítélete, amely fura, de nem törvénysértő. Annyi történt, hogy a karlsruhei testület – az Európai Bírósággal ellentétben – nem gondolja, hogy az Európai Központi Bank minden további nélkül vehet kötvényeket a tagállamok kisegítésére. Csakhogy ezt pont akkor tette, amikor az EU amúgy is óriási gondokkal küszködik. Hiszen arat a vírus és emiatt széteshet akár a valutaunió. Azon felül Magyarország és Lengyelország kitáncol a sorból, amikor leszalámizza a demokráciát és a jogállamot, és mind gyakrabban összetűz Brüsszellel. Úgyhogy most Karlsruhe csak még tovább rontott a helyzeten, mert élesen vetődik fel, hogy ki gyakorolja a főhatalmat: az unió vagy pedig a tagországok. A magyar és a lengyel kormány meg a többi euroszkeptikus nem győz ujjongani. Hiába mond mást az alapszerződés, Budapest és Varsó egyre kevésbé tartja fontosnak a szabad és nyílt társadalom intézményeit. Az elemzés itt emlékeztet arra, hogy a Freedom House legfrissebb jelentése értelmében a két ország már nem demokratikus. Az Orbán-kormány immár arra sem fordít figyelmet, hogy legalább látszatra betartsa a jogállami normákat. A két állam autoriter sodródásának idáig az Európai Bíróság parancsolt megálljt. Úgyhogy nincs abban semmi csodálkoznivaló, hogy Morawiecki lengyel miniszterelnök azonnal üdvözölte a német alkotmánybírák állásfoglalását. Szerinte innentől kezdve egyértelmű, hogy az uniós intézmények játékterét a tagállamok határozzák meg. Ám ez a cinizmus felülmúlhatatlan, hiszen Lengyelország módszeresen építi le a jogállamot, míg a karlsruhei döntés esetében erről szó sincs. Ennél fogva a Bizottság nem nézheti tétlenül a fejleményeket. De bármennyire is sajnálatos, az ügy feltárta az unió intézményi és politikai gyengéit. Pontosan akkor, amikor a világ a válsággal és annak gazdasági következményeivel küzd.
Le Monde Nem véletlen, hogy mind a lengyel kormányfő, mind a magyar igazságügyi miniszter jóformán szó szerint ugyanúgy értékelte a német Alkotmánybíróság ítéletét, mármint itt az unió történetének egyik legfontosabb döntéséről, illetve rendkívül lényeges határozatról van szó. Mindkét főváros oda van ugyanis a fejleménytől, hiszen azt hirdetik, hogy az államokat elsőbbség illeti meg az EU igazságszolgáltatásával szemben, amely egyébként többször is elítélte őket. Az utóbbi években a két ország egyre többször indított támadást a demokrácia ellen. Az Európai Bíróság jó párszor kedvezőtlen ítéletet hozott számukra, kezdve az igazságszolgáltatás reformjától egészen a bevándorlási politikáig. Idáig mind Budapest, mind Varsó rákényszerült, hogy elfogadja a Luxemburgban hozott állásfoglalásokat, részben mert féltek a kemény szankcióktól, részben pedig azért, nehogy el kelljen hagyniuk az uniót, ha nem engedelmeskednek. A Jog és Igazságosság azonban az utóbbi időben többször is azzal fenyegetőzött, hogy átlép azon, miként rendelkezett az EiB az igazságszolgáltatás átalakítása ügyében, legyen szó a bírák nyugdíjazásáról vagy a részükre létesített új fegyelmi kamaráról. Jourová, a jogállamért felelős bizottsági alelnök azonnal átlátta, mekkora a veszély, amikor a lengyel miniszterelnök vasárnap azt írta a Frankfurter Allgemeinében, hogy a német Alkotmánybíróság egyértelműen kinyilvánította: a végső szó az államokat illeti meg, ők szabják meg az EU-intézmények jogkörének határait. A cseh politikus kijelentette, hogy az Európai Bíróság határozatai kötelezőek minden nemzeti bíróság számára. És nem csupán Lengyelországban, hanem mindenütt. A lengyelekkel ellentétben az orbáni Magyarország idáig mindig eleget tett annak, amire Luxemburg utasította. Ám most Szántó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kinyilatkozta, hogy a német döntés alapján megilleti a jog tagállamokat, hogy elutasítsák vagy érvénytelenítsék a határozatokat, amikor uniós szervek beleavatkoznak a belügyeikbe. Úgy vélte, hogy ily módon erős fegyverhez lehet jutni azokkal a politikai és bírói erőkkel szemben, amelyek próbálják kiterjeszteni az európai jog illetékességét, továbbá Európai Egyesült Államokat akarnak. Egészen másként vélekedik ugyanakkor az Országos Bírói Tanács, amely a hatalmi ág több reformját is az Európai Bíróság elé vitte. Vadász Vilmos szóvivő kifejtette: a magyar Alkotmánybíróság, benne a kormány által kinevezett tagokkal, ugyanazt mondhatná, mint Karlsruhe. Luxemburg azonban idáig javarészt elvetette a magyar és lengyel bírósági reformokat. Nagyjából ugyanazzal a megközelítéssel, mint amivel jóváhagyta az EKB kötvényvásárlását, ám amivel most szembeszegült a német Alkotmánybíróság. Vadász szerint a mostani veszélyes helyzetből úgy lehet kikeveredni, ha pontosan megszabják, mit is jelent a igazságszolgáltatás függetlensége a tagállamokban. Teljesen egyértelmű, hogy ehhez a jogállamot az unió illetékességébe kell sorolni.
NZZ Romániában éppen a német származású elnök uszít az ország legnagyobb kisebbségét alkotó magyarok ellen. A magyarok eleve úgy érzik, hogy folyamatosan hátrányos megkülönböztetésben van részük, és ezen az sem változtat, hogy a szász Johannis az államfő. Ugyan a jogállamiság védelme során szerzett érdemei elvitathatatlanok, ezért lett ő a Nagy Károly-díj idei kitüntetettje. Ám nemrégiben előre megfontolt provokációra vetemedett és ezzel magára haragította az 1,2 milliós erdélyi magyarságot. (A szászok nagyjából 35 ezren vannak.) Azzal vádolt meg egyeseket, hogy azok a járvány kellős közepén Budapest segítségével le akarják szakítani Erdélyt az országról. Hozzá még pár szót magyarul is mondott, majd sértő módon utánozta a magyarok román kiejtését. A vádaskodások kiindulópontja az volt, hogy az RMDSZ javaslatot terjesztett elő a parlamentben Székelyföld autonómiájáról. Az indítvány egy eljárásjogi hiba miatt átment az alsóházon, ám biztosra lehetett venni, hogy a Szenátus megtorpedózza. Így is lett, mivel a magyar kisebbség önigazgatási törekvései vörös posztót jelentenek az egységes román állam szemében. A magyarok minden eddiginél jobban felháborodtak. Budapesten berendelték a Külügyminisztériumba a román nagykövetet. A kisebbségi kérdés mindig is megterhelte a kétoldalú kapcsolatokat, ráadásul ebben az évben van Trianon 100. évfordulója. Ezért az érzékenység csak még nagyobb. Johannis kijelentése erősíti a gyanút az ország nyugati szomszédjával szemben. Egy felmérés szerint a románok Oroszország után Magyarországot tartják legnagyobb ellenségüknek. Az önrendelkezés igényét sokszor csupán az első lépésnek tekintik az egykori magyar területek leválása felé. Az igaz, hogy a nacionalista Orbán-kabinet tudatosan növelte befolyását a határon túli magyarok körében. A magyar kisebbség sajtója túlnyomórészt Budapest kezében van. Rengeteg magyar állami pénz megy Erdélybe, főleg Székelyföldre. A kovásznai önkormányzat elnöke, Sándor Tamás erre azt mondja, hogy Bukaresttől hiába kérnek támogatást, a magyar kormány viszont segít, természetes hát, hogy támogatják Orbánt. Hangsúlyozta, hogy nem akarnak elszakadni Romániától, csupán egyenlő jogokat szeretnének állampolgárként. Azt azonban nem említette, hogy a szélsőjobb igenis dédelget nagy magyar álmokat, és hogy a magyarországi vezetés tudja, miként kell kiszolgálni a revansista törekvéseket. Például amikor Orbán a napokban Nagy-Magyarország térképét posztolta a Facebook-on. Ugyanakkor román részről elismerik, hogy elhanyagolják Székelyföldet és a magyar kisebbséget. Példa erre, hogy a koronavírusról csak románul tesznek közzé hivatalos adatokat. A magyarok egyik fő követelése az, hogy anyanyelvükön intézhessék ügyeiket a hatóságoknál. A legtöbb megfigyelő politikai számítást vél felfedezni az elnök nagy vihart kavaró kijelentése mögött. Merthogy közeledik az általános választás és Johannis pártja visszaesett a felmérésekben. Nemzetközi visszhangja nemigen van az erdélyi magyarok ügyének. Filep Béla, aki Bernben kutatja az etnikumokat, ezt azzal magyarázza, hogy a jugoszláv háború óta a térségben gyanúsak a nemzeti kisebbségek. Az egészet megfejeli azután Orbán ellentmondásos figurája. Asztalos Csaba, a román diszkrimináció ellenes hatóság vezetője ezt arra vezeti vissza, hogy amilyen tekintélye a politikusnak van a világban, úgy nehéz támogatókat szerezni a nemzetközi színtéren. Amúgy pedig mivel Johannis maga is az egyik nemzetiség tagja, mindig is azon volt, nehogy bármiféle kétség merüljön fel a hazafisága kapcsán. Szóval pápább a pápánál, azaz románabb, mint a románok.
Die Presse „Vírus és valóság Magyarországon” címmel Mihályi Péter megállapítja, hogy a fertőzés rávilágított a magyar egészségügy súlyos gondjaira. Immár 10 éve nincs az ágazatnak saját minisztériuma, vagyis az orvosi ellátás ugyanarra a sorsra jutott, mint a kultúra. Vendégkommentárjában a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára emlékeztet arra, hogy a járvány miatt kivonták a forgalomból a 65 évnél idősebb orvosokat, noha közülük nagyjából ebben a korban jutnak vezető pozíciókba. Pont akkor nem dolgozhatnak, amikor a legnagyobb szükség van szakemberekre. Az Orbán-kormány igyekszik a lehető legrosszabbra felkészíteni az embereket. Ezért ürítette ki a kórházi ágyak 60 százalékát. A igazgatók hevesen tiltakoztak. Évek óta arra panaszkodnak, hogy a legtöbb helyet olyanok foglalják el, akiknek az állapota azt nem teszi szükségessé. Ám a szociális rendszer olyan, hogy ezeket az embereket nem lehet másutt elhelyezni. Logikus, hogy a családok azt szeretnék, ha szeretteik megfelelő ellátást kapnának. A betegek szemszögéből jobb kórházban lenni, mint idősek otthonában. Hogy maradhassanak, azért a rokonok gyakran kenőpénzt fizetnek, ami színtiszta korrupció. Ám amikor a kormány hozzálátott, hogy ágyakat tegyen szabaddá, sokan fellázadtak, mert természetesen az érintettek közül messze nem mindenki álbeteg. Mindazonáltal nagyon nehéz megmondani, hogy hány magatehetetlen pácienst lehet/szabad hazaküldeni. A képhez hozzátartozik, hogy sok esetben a rokonság gondoskodik az ápoltak élelmezésének kiegészítéséről, az evőeszközről, WC-papírról, sőt az alapgyógyszerek egy részéről is. Meg persze térítést fizetnek az ellátásért. Ha most a család nem mehet be a kórházba, akkor annak ilyenformán a betegek isszák meg a levét.
Guardian Igencsak keményen érinti Európában a koronavírus a társadalmak peremén élő romákat. A járvány csak fokozta kisemmizettségüket és megbélyegzésüket, pedig a földrész legnagyobb kisebbségéről van szó. A 10 millió ember 80 százaléka túlzsúfolt házakban él, sok épületben még víz sincsen. Ily módon csak nagyon nehezen tudják betartani a legalapvetőbb higiéniai előírásokat a ragály terjedésének megelőzésére. Ez egyes államokban már oda vezetett, hogy őket okolják a bajért. A Nyílt Társadalom Alapítvány egyik jelentése nemrégiben felmérte a romák helyzetét hat országban, köztük a magyaroknál, és a szervezet roma programjának vezetője azt mondja, hogy a közösség soraiban az eddig is rossz állapotok most már egyenesen katasztrofálisra fordulnak. Populista politikusok az utóbbi években amúgy is kipécézték a romákat. Orbán Viktor az év elején bűnbakként próbálta meg felhasználni a cigányságot, lásd a gyöngyöspatai ítéletet és annak hivatalos elutasítását. A település roma közösségének vezetője, Csemer Géza már februárban úgy nyilatkozott, hogy a helyzet feszült, fenyegetve érzik magukat. A romák ott is, és Magyarország, valamint Európai más részein is sokszor elkülönülten, szörnyű körülmények között élnek. Nemigen részesülnek jó oktatásban, és emiatt később nehezen tudnak elhelyezkedni. És a járvány csak tovább ront a helyzetükön.
Szerző

Tilos lesz az alkoholfogyasztás a rakpartokon Párizsban

Publikálás dátuma
2020.05.12. 08:13

Fotó: Antoine Wdowczynski / AFP / Hans Lucas
Hétfőn több tucatnyian gyűltek össze a Szent Márton-csatorna partján, amely a párizsi fiatalok egyik legkedveltebb esti találkozóhelye.
Tilos lesz Párizsban az alkoholfogyasztás a Szajna-parton és az egyik népszerű piknikező találkozóhelyen, a belvárosi Szent Márton-csatorna partján, ahol több tucat fiatal gyűlt össze hétfőn, a koronavírus-járvány miatt nyolc hétig tartó általános karantén feloldását követő első estén.
„A karantén feloldása csak akkor lesz sikeres, ha mindenki óvatos és felelősségteljes. Egyesek felelőtlen magatartása miatt azt kérem a prefektustól, hogy tiltsa be az alkoholfogyasztást a Szent Márton-csatornánál és a Szajna rakpartjain”

– írta Christophe Castaner belügyminiszter a Twitteren.

Helyszíni tudósítások szerint több tucatnyian gyűltek össze a Szent Márton-csatorna partján, amely a párizsi fiatalok egyik legkedveltebb esti találkozóhelye. Miután a parton beszélgető és piknikező emberek nem tartották be a társadalmi távolságtartást, a rendőrség szétoszlatta az embereket és elküldött mindenkit a helyszínről.
„A párizsiak biztonságának szavatolására a prefektus a karantén feloldásának első napján meghozta a láthatóan elengedhetetlen fegyelmezési intézkedéseket, miután az egészségügyi előírások betartását nem tekinti mindenki nem egyszerűen kötelezettségnek, hanem feladatnak”

– írta közleményében a prefektúra.

Március 17. óta hétfőn hagyhatták el először otthonaikat a franciák igazolás nélkül, és jóllehet a boltok kinyithattak, a bárok, kávéházak, éttermek, szórakozóhelyek nem látogathatók még, és minden zöld terület, park és játszótér is zárva marad legalább június 2-ig a francia fővárosban, a gyülekezés pedig csak tíz főig engedélyezett. Napközben egyébként a karanténból való kiszabadulás örömének nyoma sem volt Párizsban, a város csendes és kihalt volt, a tömegközlekedési járműveken kevesen utaztak. A felmérések szerint az emberek félnek attól, hogy a járvány második hulláma még a nyár előtt elérheti Franciaországot, ahol március 11. óta több mint 26 ezren vesztették életüket a Covid-19 fertőzésben, és még mindig több mint 22 ezren fekszenek kórházban, közülük kétezren lélegeztetőgépre is szorulnak.
Szerző

Trump: Minden amerikai, aki akarja, elvégeztetheti a vírustesztet

Publikálás dátuma
2020.05.12. 07:28
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
„Már a járvány kezdetén mondtam, hogy a szövetségi kormányzat támogatni fogja a tagállamokat, és ez így is történik” – mondta az amerikai elnök.
A szövetségi kormányzat segíteni fogja a tagállamok vírusteszteléseit – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtókonferencián. Az elnök leszögezte: minden amerikai, aki akarja, elvégeztetheti a vírustesztet. Elmondta, hogy a szövetségi kormányzat tesztkészletekkel, vattapálcákkal és más szükséges anyagokkal segíti valamennyi tagállamot, és a Fehér Ház készen áll arra is, hogy szakértőket küldjön a tagállamokba, elősegítendő a tesztelési kapacitások gyors növelését.
„Már a járvány kezdetén mondtam, hogy a szövetségi kormányzat támogatni fogja a tagállamokat, és ez így is történik”

– hangsúlyozta az elnök.

Trump azt állította, hogy a tesztelésben Amerika élen jár. Az elnök elmondta: a magánszektorral közösen az Egyesült Államok vezető patika- és élelmiszerhálózatai jelenleg országszerte 240 helyen építettek ki olyan helyszínt, ahol vírustesztet végeznek. A hét végéig 300-ra szeretnék növelni ezek számát, egy hónapon belül pedig további több száz tesztelőhelyiséget létesítenek. A kormányzat egymilliárd dollárt fordít e célra – tette hozzá. Brett Giroir, az emberierőforrás- és egészségügy-minisztérium helyettes vezetője azzal egészítette ki az elnököt, hogy a szövetségi kormányzat összesen 11 milliárd dollárt biztosít a tagállamoknak a vírustesztekhez, beleértve a szükséges helyiségek kiépítését, a tesztkészleteket és a minden szükséges felszerelést. Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta:
nem tud róla, hogy Mike Pence alelnök sajtófőnökén kívül a Fehér Házban másnak is pozitív lenne a vírustesztje.

Az alelnökön péntek óta kétszer is – vasárnap és hétfőn – elvégezték a vírustesztet, amely mindkét esetben negatív lett – fűzte hozzá. Nem sokkal a sajtókonferencia előtt hozta nyilvánosságra a Fehér Ház, hogy az elnöki hivatalban hétfőtől mindenütt kötelező a szájmaszk viselése az ott dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt. Szintén újságírói felvetésre reagálva Donald Trump kifejtette: nem áll szándékában újranyitni a kereskedelmi tárgyalásokat Kínával.
„Hallottam róla, hogy a kínaiak állítólag újrakezdenék a kereskedelmi tárgyalásokat, hogy az érdekeiknek megfelelőbb megállapodásra jussunk, de ez engem egyáltalán nem érdekel”

– fogalmazott.

Szerző