Brazília katonákkal védi az amazóniai esőerdőket

Publikálás dátuma
2020.05.12. 08:40

Fotó: Gustavo Basso/NurPhoto via AFP / AFP
Minden korábbinál több az erdőirtás, pedig még el sem kezdődött az erdőtüzek szokásos időszaka, ezért a tavalyinál hamarabb vetik be a hadsereget.
Brazília megkezdte hétfőn katonai erők telepítését az amazóniai esőerdők védelmére – közölte Hamilton Mourao alelnök. A hadsereg bevetésével arra reagálnak, hogy idén minden korábbinál nagyobb az erdőirtások mértéke, pedig az erdőtüzek szokásos évszaka még el sem kezdődött. A brazil hadsereg - a környezetvédelmi hatóságokkal, a rendőrséggel és más kormányzati intézményekkel karöltve - elsőként a bolíviai határ mentén lévő Rondonia államban kezdett műveletet az ottani védett erdőségekben zajló illegális környezetpusztítás ellen – mondta Mourao a brazil kormány több miniszterével közösen tartott sajtóértekezletén.
Fernando Azevedo e Silva védelmi miniszter az újságíróknak azt mondta, hogy a hatóságok műveleti támaszpontokat létesítenek három amazóniai városban, és az e célra mozgósított 3800 katonával razziákat kezdenek az illegális fakitermelések és más bűncselekmények megfékezésére. A műveletek finanszírozására kezdetnek 60 millió realt (több mint 3,3 milliárd forint) szánnak.
A kormány által pénteken közzétett friss adatok szerint az idei év első négy hónapjában 55 százalékkal nagyobb erdőterületet irtottak ki Amazónia Brazíliához tartozó területein, mint a tavalyi év azonos időszakában, ami több mint 1200 négyzetkilométernyi esőerdő idei elpusztítását jelenti. Az erdőirtások mértéke tavaly 11 éves csúcsra emelkedett, ami a nemzetközi közösség heves tiltakozását váltotta ki, mondván Brazília és mindenekelőtt az ország elnöke nagyon keveset tesz a Föld legnagyobb esőerdőinek védelmében.
Jair Bolsonaro brazil elnök a múlt héten adott újabb felhatalmazást a hadsereg erdőtüzek és erdőirtások elleni amazóniai bevetésére. Az elnöki rendelet kilenc amazóniai államra vonatkozik, valamint a természetvédelmi területekre és az indián törzsek lakóhelyére. A tavalyi hasonló felhatalmazáshoz képest Brazília idén három hónappal korábban kezdte meg a katonák bevetését.
Szerző

Nem tér vissza a gólyák negyede

Publikálás dátuma
2020.05.12. 06:52

Fotó: Charles Mahaux/Photononstop / AFP
Idén már csak négyezer párt lehetett várni, öt éve még akár 5500-at is.
Évtizedek stabilitása után csaknem negyedével csökkent a magyarországi fehérgólya-állomány az utóbbi öt évben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felmérése szerint. Összesítették az 1941-ben indult és ötévenként, legutóbb 2019-ben végzett, országos fészkelő fehér gólya felmérés adatait. Ez alapján idén tavasszal már csak 4000 párt lehetett Magyarországra várni, ami 22 százalékos csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest – írta közleményében az egyesület.
7376 fészkelőhelyet ellenőriztek az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve, amelynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen költésű gólyapár került elő Magyarországon 2019 nyarán. A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag.
Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A második világháború utánra ez felére csökkent, majd az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre ötezer pár körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás évenkénti hatásai miatt 4800-5500 pár között ingadozó létszám 4000 párra csökkent 2019-re. A csökkenés főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma – írták.
Az állománycsökkenés általánosnak tekinthető az alapvetően Európában fészkelő fehér gólya teljes elterjedési területén. Ennek okai között egyaránt szerepel a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása és a kemizálás, az elektromos áramütés okozta jelentős mértékű elhullás, a Mediterráneumban zajló tömeges lelövés, továbbá a klímaváltozás okozta szárazodás, a táplálkozóhelyek méretének és minőségének csökkenése.
Az emberkövető, alkalmazkodóképes fehér gólyák állománycsökkenését az üde, nedves gyepek megőrzésével és természetbarát kezelésével, legeltetésével, továbbá az áramütés okozta elhullás és a Mediterráneumban napjainkban is folytatott madárpusztítás további mérséklésével lehet megállítani –áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.
Szerző
Témák
fehér gólya MME

Újabb elefántbébi született a prágai állatkertben

Publikálás dátuma
2020.05.11. 09:00

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A kislány féltestvére március végén született. Így már heten élnek Európa egyik legnagyobb speciális elefántlakhelyén.
Újabb elefánt jött a világra szombaton a prágai állatkertben – közölte Miroslav Bobek, az intézmény igazgatója a Twitteren. A nőstény elefántbébi és anyja, az indiai származású Janita egészséges. Az állatkertben már március 27-én is született egy kis nőstény elefánt, amelynek anyja az ugyancsak indiai származású Tamara. Mindkét kiselefántnak az Ankhor nevű elefánthím az apja.
Tamara és Janita 2016-ban szült először, a két – ma már egytonnás – elefántborjú, Rudolf és Maximilián volt az első elefántbébi, amely a prágai állatkertben fogant.
Az 1931-ben megnyitott prágai állatkertben 1933 óta tartanak elefántokat. Az első, a prágai állatkertben született elefánt, Sita 2013 februárjában látta meg a napvilágot. Anyja, Donna azonban 2012-ben már terhesen érkezett Prágába a rotterdami állatkertből. 
Prágában jelenleg hét elefánt él. A csoport legidősebb tagja a Gulab nevű nőstény, amely 1966-ben került Prágába. Mindnyájan az Elefántok völgyében élnek, amelyet 2013-ban hozott létre az állatkert 500 millió koronás költséggel. Európában ez az egyik legnagyobb speciális elefántlakhely.
A prágai állatkertben jelenleg mintegy 670-féle állat látható. Az állatkertet, amely a cseh főváros egyik legnépszerűbb idegenforgalmi nevezetessége, tavaly 1,5 millió látogató kereste fel. A koronavírus-járvány miatt az intézmény két hónapig zárva tartott. Bobek szerint ez mintegy 50 millió korona (775 millió forint) veszteséget jelentett. Az újranyitás utáni első napokban a látogatók száma nagyjából a fele a tavalyi napi átlagnak. Az igazgató szerint az állatkertnek komoly veszteséget okoz majd a külföldi látogatók várható hiánya. A járvány következtében a cseh fővárosban március közepe óta gyakorlatilag megszűnt az idegenforgalom
Szerző