Előfizetés

Orbánnak ez nem fog tetszeni: a Kúria kimondta, csak pénzzel kárpótolhatóak az elkülönítve tanított gyöngyöspatai roma diákok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.12. 16:07

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hiába a kormányzati tiltakozás, a Polgári Törvénykönyv nem ismer kivételt.
Mélyen igazságtalannak tartotta januárban Orbán Viktor, hogy vagyoni kártérítést kaphatnak azok a gyöngyöspatai roma fiatalok, akiknek hátrányos megkülönböztetésük miatt jogerősen 100 millió forintos kártalanítást ítélt meg a Debreceni Ítélőtábla.  A döntés ellen tiltakozott a gyöngyöspatai önkormányzat is, a kormányzati médiagépezet pedig mintegy füttyszóra azonnal beindult: Soros-szervezetek pénzgyűjtő akciójáról beszéltek, azt fejtegették, hogy ez a pénz az uzsorásoknak jutna,
Azonban a kormányzati tiltakozás sem írja felül a törvényeket, legalábbis egyelőre: 
csütörtökön a Kúria kimondta, hogy a nem vagyoni károk rendezésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.

A Kúria május 12-én, a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül eljárva hozott ítéletet az ügyben. Mint közleményükben írják,  „ A legfőbb bírói fórum eljáró tanácsa a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla azon jogerős ítéletét, amely cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítésében és részükre alacsonyabb szintű oktatás nyújtásában megnyilvánuló személyiségi jogsértés miatt 60 felperes részére, mintegy 100.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket (a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot).” 
Bár az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben azt kérték, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket, ha pedig erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését is kérte – a Kúra ezeket a kérelmeket nem találta alaposnak. A testület emlékeztetett rá, hogy az ügyben az 1959. évi (és 1978-ban frissített) Polgári Törvénykönyvet kellett alkalmazni. a Ptk. alapján pediga nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor. 
A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert  - mint írják - „azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg.” 

A Kúria döntése nem csak a gyöngyöspatai romáknak fontos

 A Kúria helyesen döntött, a törvények alapján nem is dönthetett másként – nyilatkozta lapunknak Farkas Lilla ügyvéd, a gyöngyöspatai roma családokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora. Különösen örvendetes – mondta –, hogy a Kúria a jelentős politikai nyomás ellenére ragaszkodott a jogszerűséghez, valamint ahhoz, hogy a gyöngyöspatai romák hozzájuthassanak a pénzbeli kártérítéshez. Farkas Lilla hangsúlyozta, hogy a Kúria döntése nemcsak a gyöngyöspatai romák, hanem a többségi társadalom szempontjából is fontos: mindenkinek érdeke ugyanis, hogy csorbítatlanul megmaradjon a nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) intézménye, a szabályokon ne lehessen politikai érdekek mentén változtatni. Reményei szerint – ha tisztesség lesz az eljárás – a romák néhány héten belül megkaphatják a számukra megítélt összeget.  

Meg kellett szakítania útját egy finn katonai gépnek Budapesten

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.12. 14:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gép Tamperéből tartott Bukarestbe, amikor meghibásodást észleltek a fedélzeten.
Megszakította útját Budapesten kedd délelőtt a finn katonai légierő egy C-295 típusú repülőgépe, amely leszállt a Liszt Ferenc-repülőtéren - erősítette meg az MTI információját a Budapest Airport. Tájékoztatásuk szerint a repülőgép Tamperéből tartott Bukarestbe, amikor meghibásodást észleltek a fedélzeten. A leszállást követően a szakemberek megvizsgálták a hiba okát. A repülőgép szerdán indul tovább - írták.

Egy magyar miatt áll a bál az EU-ban

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.12. 14:29
Farkas Ádám
Fotó: ALICE DORE / AFPs
Farkas Ádám az Európai Bankhatóságtól (EBH) igazolt át az egyik legnagyobb pénzügyi lobbiszervezethez.
Meg kellett volna akadályoznia az Európai Bankhatóságnak (EBH), hogy egyik vezető tisztviselője, a magyar Farkas Ádám az Európai Pénzügyi Piacok Szövetségéhez (AFME) igazoljon, mert ez súlyos összeférhetetlenséget eredményezett – erre a következtetésre jutott vizsgálata eredményeképpen Emily O«Reilly európai ombudsman. Az EBH uniós szinten felügyeli a bankok szabályos működését, az AFME ugyanakkor lobbiszervezetként a szabályok lazításában érdekelt. Mint a Politico idézi az ír biztos közleményét, „a közösségi hatóságok nem válhatnak azon gazdasági szektorok munkaerő toborzó irodáivá, amiket elvben felügyelniük kellene”, így az EBA-nak meg kellett volna tiltania, hogy Farkas az AFME-hoz mehessen. Ezen kívül amikor hatóságban tudomást szerzett róla, hogy egyik vezető tisztségviselőjének ilyen tervei vannak, azonnal el kellett volna zárni Farkast az EBH által kezelt szenzitív adatokhoz való hozzáféréstől. Mint az ombudsman fogalmazott, már 2019 augusztus 1.-től ismertek voltak Farkas tervei, ehhez képest október 31.-ig még a különleges adatokhoz is hozzáférhetett.  Az EBH végül csak akkor lépett, amikor Farkas már az AFME alkalmazottja lett: 24 hónapra eltiltották attól, hogy kapcsolatba lépjen előző munkahelyével és 18 hónapra a „személyes pénzügyi lobbitevékenységtől”. De, mint az ombudsmani közlemény is megjegyzi, a hatóságnak semmilyen eszköze nincs arra, hogy ezek betartását ellenőrizni tudja. Az EBH úgy reagált a kritikákra, hogy „meggyőződésük, hogy az adott helyzetben szükséges és megfelelő lépéseket tették”, az AFME pedig egyáltalán nem akarta kommentálni az ügyet. Farkas Ádám (aki 1997-2001 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke is volt) még tavaly októberben jelentette be nyilvánosan a távozását, januártól dolgozik az AFME-nél. Akkor az LMP tiltakozó közleményt adott ki, ebben azt írták, Farkas Ádám „az európai bankfelügyelet éléről a banklobbihoz távozik, amelyen keresztül a biztosítók, bankok és pénzügyi vállalatok érvényesítik politikai érdekeiket. Tehát Farkas olyan területre távozik, ahol az általa megismert szuperszenzitív pénzügyi adatokat és információkat, üzleti titkokat nagyban hasznosíthatja. Az LMP szerint ez elfogadhatatlan és Európai Zöld Párttal egyetértésben azonnali lépéseket követelünk”. Az LMP szerint emiatt „azonnal el kell zárni az érzékeny adatoktól Farkast, sőt, be kell vezetni egy minimum 24 hónapos türelmi időszakot, hogy ilyen típusú munkahelyváltás ne legyen lehetséges. Az LMP határozott álláspontja, hogy ez a munkahelyváltás súlyos gazdasági összeférhetetlenséget eredményez, amit jogalkotói szinten kell kezelni”.