Mélyen igazságtalannak tartotta januárban Orbán Viktor, hogy vagyoni kártérítést kaphatnak azok a gyöngyöspatai roma fiatalok, akiknek hátrányos megkülönböztetésük miatt jogerősen 100 millió forintos kártalanítást ítélt meg a Debreceni Ítélőtábla.
A döntés ellen tiltakozott a gyöngyöspatai önkormányzat is, a kormányzati médiagépezet pedig mintegy füttyszóra azonnal beindult: Soros-szervezetek pénzgyűjtő akciójáról beszéltek, azt fejtegették, hogy ez a pénz az uzsorásoknak jutna,
Azonban a kormányzati tiltakozás sem írja felül a törvényeket, legalábbis egyelőre:
A Kúria május 12-én, a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül eljárva hozott ítéletet az ügyben. Mint közleményükben írják, „ A legfőbb bírói fórum eljáró tanácsa a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla azon jogerős ítéletét, amely cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítésében és részükre alacsonyabb szintű oktatás nyújtásában megnyilvánuló személyiségi jogsértés miatt 60 felperes részére, mintegy 100.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket (a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot).”
Bár az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben azt kérték, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket, ha pedig erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését is kérte – a Kúra ezeket a kérelmeket nem találta alaposnak.
A testület emlékeztetett rá, hogy az ügyben az 1959. évi (és 1978-ban frissített) Polgári Törvénykönyvet kellett alkalmazni. a Ptk. alapján pediga nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.
A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert - mint írják - „azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg.”
A Kúria döntése nem csak a gyöngyöspatai romáknak fontos
A Kúria helyesen döntött, a törvények alapján nem is dönthetett másként – nyilatkozta lapunknak Farkas Lilla ügyvéd, a gyöngyöspatai roma családokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora.
Különösen örvendetes – mondta –, hogy a Kúria a jelentős politikai nyomás ellenére ragaszkodott a jogszerűséghez, valamint ahhoz, hogy a gyöngyöspatai romák hozzájuthassanak a pénzbeli kártérítéshez.
Farkas Lilla hangsúlyozta, hogy a Kúria döntése nemcsak a gyöngyöspatai romák, hanem a többségi társadalom szempontjából is fontos: mindenkinek érdeke ugyanis, hogy csorbítatlanul megmaradjon a nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) intézménye, a szabályokon ne lehessen politikai érdekek mentén változtatni. Reményei szerint – ha tisztesség lesz az eljárás – a romák néhány héten belül megkaphatják a számukra megítélt összeget.
