„Nem baj, ha most semmit sem teszünk”

Publikálás dátuma
2020.05.13. 18:18

Fotó: VOISIN/Phanie / AFP
Rendben van, ha a járványhelyzetben nem válunk teljesen új emberré. A pszichológus szerint most még normálisan is nehéz működni, nemhogy „önmegvalósítani”.
„Nem baj, ha⁣⁣ nem jógáztál ma (…), ⁣⁣nem hallgattál meg két irodalmi podcastet, miközben kirámoltad a zoknis fiókot⁣⁣, nem néztél tegnap klasszikus magyar filmet⁣, (…), másfél hét alatt még nem sikerült tökéletesen online-osítani a vállalkozásodat⁣⁣, nem hoztad ki a legtöbbet a napból.⁣⁣” ⁣
Ezt az írást a kijárási korlátozás második hetében - napokon át tartó fogalmazás után - posztolta Jakobovits Kitti pszichológus a Facebook-oldalára, azóta pedig, ahogy a Népszavának fogalmazott: csak pislog, mennyi emberhez értek el és érintettek meg a szavai. Nem tett ugyanis a járványhelyzet mindenkit új emberré, viszont a szakember szerint ez nem is baj.
A bezárkózás kezdetén szinte azonnal rengeteg motivációs üzenet, tennivaló, sportolási és kulturális lehetőség jelent meg az interneten. Nem elég a világjárvány, a bizonytalanság, az, hogy féltjük magunkat, a szeretteinket, a bezártság, a veszély, a jövő kilátástalansága, stb., mindenhonnan az ömlik ránk: a nap 24 órájából 25-ben fejezzük be a halogatott vagy elkezdett feladatokat, könyveket, tanuljunk új dolgokat, szórakozzunk és főleg valósítsuk meg önmagunkat. Bár ezek, a többségében ingyenes videók, tanfolyamok, de még a kenyérsütési kihívások is segítő szándékból születtek, a legtöbbünket még inkább nyomasztanak és megint csak összehasonlítgatáshoz vezetnek. 
„Az, hogy elkezdtük kiposztolni, hogy maxoljuk ki a karantént, azt eredményezi, hogy nem magunkra figyelünk, hanem méregetjük, hogy állunk másokhoz képest”

– mondta Jakobovits Kitti.

A pszichológus hangsúlyozta, az sem mindegy, kit milyen helyzetben érnek el ezek az üzenetek. A szerencsésebbek át tudtak váltani otthoni vagy online munkára, hazamehetnek a szüleik kertjébe, van pénzük ételre. Sokan többet is dolgoznak, mint előtte, fel sem merül a „mit kezdjek magammal” kérdés, azoknak pedig, akik elvesztették az állásukat, több gyerek digitális oktatását és szórakoztatását és fárasztását menedzselik a munkájuk mellett, összeomlott az életük, a „jógázás közben hallgassunk komolyzenei koncertet Olaszországból” egyáltalán nem jó tanács. 
Sok önjelölt motivátor mostanra pedig már végképp átesett a ló túloldalára; ijesztgetnek is: „ha nem így vagy úgy, például újabb készségekkel, tudással felvértezve jövünk ki a karanténból, akkor hiába volt.” Mivel azonban nem mi „kértük” ezt a helyzetet, ez a téves értelmezés, a „lemaradsz, kimaradsz” még tovább stresszel, frusztrációt okoz és rúg az akár egyébként is földön fekvőbe – mondta a szakember. 

Ne más mondja meg

Egy ekkora válságban rengeteg belső energiánkat emészti fel, hogy feldolgozzuk a krízishelyzetet. Már ettől is kimerültnek érezhetjük magunkat, és az, hogy nem tudjuk, mi lesz másnap, a jövő héten, érzelmileg, mentális és lelki szinten is sokat kivesz belőlünk. A régi életünk egyenes vonalához képest most mély gödörbe zuhantunk, a „mit tegyünk” tanácsok pedig jóval a normál szint fölött, hatalmas hegyként magasodnak. Most az is kihívás, hogy a korábbi egyenest elérjük, nem lehet cél felmászni a csúcsra. 
„Ez most nem sprint, sokkal inkább hosszútávfutás, annak is a terep vagy akadályokkal tűzdelt változata.”

A szakember szerint teljesen rendben van, ha a négy fal között egyáltalán nem valósítjuk meg önmagunkat. „Így is, úgy is hat ránk, megváltoztat dolgokat, nem kell mindig, mindenáron minden percét kihasználni.” Egy-egy dolgot meg lehet próbálni, de az összessel próbálkozni sem érdemes, ahogy az is irreális, hogy teljesen más emberként hagyjuk el majd a lakásunkat.
Általában is fontos lenne, de most különösen, hogy a belső mércénkhez mérjük magunkat és ne kívülről mondják meg, hogy osszuk be és mivel töltsük az időt. Azt kellene figyelembe venni, hogy éppen mire vagyunk képesek, mit szeretnénk, mi tesz boldoggá. „Ha eddig nem szerettünk kenyeret sütni, most sem kell elkezdeni, de ha például a barkácsolás mindig is kikapcsolt, tegyük azt. „Eddig is működtünk valahogy, bátran nyúlhatunk a saját erőforrásainkhoz, nem kell, hogy más mondja meg, hogy mit csináljuk.” Tudatosságra van szükség, hogy a „nem nekünk szóló” ötleteket továbbgörgessük és elengedjük. A legjobb, ha nem teljesítendő programnak, hanem javaslatnak tekintjük ezeket – mondta a pszichológus.
A helyzet átvészeléséhez Jakobovits Kitti szerint türelmesnek kell lennünk, leginkább magunkkal szemben. Most még fontosabb az önszeretet és az, hogy elfogadóak legyünk. Lehetnek lassabb, de akár semmittevős napjaink is. Engedjük meg magunknak és egymásnak a hibázást és azt, hogy ne pörögjünk maximális fordulatszámon. 
„Még az is túlzó elvárás, hogy normálisan működjünk, hiszen ezek egyáltalán nem normális napok. Van, hogy az is nagy teljesítmény, ha végre meg tudjuk mosni a hajunkat”

– jegyezte meg a szakember.

Kirobbanunk?

Nem lenne jó, ha erre az időszakra visszatekintve megbánnánk mindazt, amit nem tettünk meg. El kell engednünk azt, hogy hogyan sikerül megbirkózni ezzel a helyzettel, csak az a lényeg, hogy – remélhetőleg – átvészeljük – mondta a szakember.  
Az, hogy a járvány után hogyan fogunk visszatérni, egyelőre kérdéses. „Nem hiszem, hogy hirtelen sokkal jobb hely lesz a világ, mint előtte volt. Azt feltételezem, de örülnék, ha nem lenne igazam, hogy minden nélkülözést be akarunk majd pótolni, ha 'kiszabadulunk', a szórakozás és az utazás is kicsit túlkompenzálva berobban. Remélem, azért igaz lesz az a közhely, hogy akkor értékelünk valamit, ha a hiányával találkozunk, például azt, hogy kimehetünk a természetbe. Fontos lenne, hogy vigyázzunk is rá, hogy a jövőben is megtehessük.”
Szerző
Frissítve: 2020.05.13. 21:29

Maszk és szemüveg – Így láthatunk ki

Publikálás dátuma
2020.05.12. 13:15

Fotó: Sandrine Mulas/Hans Lucas / AFP
Ha a kilélegzett meleg és nedves levegő a szájat és orrot fedő anyagtól fölfelé, a lencsékre áramlik, a párától a szemüveg bepárásodhat. Találtunk néhány kipróbálásra érdemes módszert a probléma megoldására.
Április 27-től a tömegközlekedési eszközökön, az üzletekben, de lehetőleg minél több helyen kötelező a maszkviselés. Arról, hogy ezt hogyan tegyük úgy, hogy valóban segítsen a koronavírus terjedésének megakadályozásában, itt írtunk.  
A maszkviselés túl azon, hogy némileg korlátozza a levegővételt, a szemüvegeseknek kifejezetten problémás is lehet, ha ugyanis a maszk van alul, bepárásodik a szemüveg és nem látnak semmit, ha viszont előbb a szemüveget vették fel, a védelem nem tökéletes. Pár napja a CNN-ben megjelent tudományos publikáció alapján az Index Mindeközben bloggere megírta a páramentességhez vezető, nem lévén szemüveges, az általa sem tesztelt módszert. Ennek alapján, ahogy a kezünknek, a lencséknek is alapos szappanos és vizes tisztítás, majd tiszta törölközővel vagy törlőkendővel történő szárítás szükséges, hogy rendeltetésszerűen működjenek. 
A Bulvár magazin korábban több módszert is összegyűjtött, amelyek érdemes kipróbálni, hogy a maszk miatt eltávozni nem tudó, kilélegzett meleg és nedves levegő ne párásítsa be a lencséket. Az egyik arra biztat, hogy próbáljuk meg nem föl-, hanem lefelé kifújni a levegőt, persze erre csak egyszer-egyszer tudunk figyelni, de rövid boltjáratnál meg lehet próbálni. 
Ők is ajánlják az indulás előtti szappanos-vizes tisztítást, de szárítás helyett a magától száradást javasolnak, hogy vékony, átlátszó szappanréteg képződjön a lencsék felszínén, ami néhány óráig megakadályozza a páralecsapódást. Megjegyezték, olvastak egy olyan megoldást is, amely szerint szárazon kell szappannal átdörzsölni, majd ronggyal letörölni a lencséket. 
Biztos, autók szélvédőjén télen tesztelt megoldásnak tűnik a borotvahabos, majd rongyos áttörlés.
A hajtogatós módszer kézügyesebbeknek ajánlott, a lényege, hogy egy kis zsebkendő- vagy textildarabot a maszk orrnyeregre kerülő részéhez helyezve megpróbáljuk elterelni a kilélegzett levegőt. Még ügyesebbek azt is kipróbálhatják, hogy a maszk orrnyergénél lévő fémet vagy egy kis drótot úgy formáznak meg, hogy a kilehelt levegő ne juthasson el a szemüvegig.
Használható „rendes” párátlanító vagy akár ablaktisztító spray is, és búvárfórumokon találták azt az elsőre furcsán hangzó tippet, hogy úgy is lehet párataszító réteget képezni, ha egy kis nyálat oszlatunk szét a lencséken. Ezt azonban inkább ne egy cseppfertőzéssel terjedő járvány idején teszteljük.
Szerző

Hőség megy, hidegfront jön, a fejfájás marad

Publikálás dátuma
2020.05.11. 11:20

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Erős széllel, esővel érkező hidegfront vet véget a szokatlan melegnek, a mozgalmas időjárás nem csak az időjárásra érzékenyek szervezetét terheli meg.
A nap második felében északnyugat felől egy erős hidegfront érkezik térségünkbe. A keleti és délkeleti országrészben még „az egekbe szökik a hőmérséklet”, a kora délutáni órákban 30 fokos hőség sem kizárt. Ennek hatására melegfrontra jellemző tünetek jelentkezhetnek, gyakori a migrén és a fáradékonyság. A megfelelő táplálkozás mellett fontos odafigyelni a folyamatos folyadékpótlásra, mert a kánikula rosszullétet is okozhat. 
A hidegfrontra érzékenyek görcsös panaszai már megjelenhetnek, általános lehet a fejfájás, a hasi- és izomgörcsök. A szív- és keringési rendszer megbetegedéseivel küzdők vérnyomás-ingadozást, keringési panaszokat és gyakori rosszullétet tapasztalhatnak. Elsősorban a Dunántúlon intenzív tünetek jelentkezésére is fel kell készülni, ezért az idősek és a krónikus betegek lehetőség szerint kerüljék a fizikai terhelést és pihenjenek többet – ajánlják a Meteo Klinika szakemberei.
A délnyugati irányú szél nagy területen megélénkül, többfelé megerősödik, ami további terhelést ró a szélre érzékenyek szervezetére: a front okozta tünetek fokozódhatnak, ingerlékenység és nyugtalanság is felléphet. Sokfelé alakulhat zápor, zivatar, a fülledt időben az asztmások légszomjtól, nehézlégzéstől szenvedhetnek. 
Kedden az északnyugat felől áthaladó hidegfront markáns változást és nem csak az időjárás változásaira érzékenyeknek nagy megterhelést okoz. Az erős szél fokozza a problémát; a panaszok mellett kellemetlenné teszi a kint tartózkodást is. Nyugtalanabb alvást, álmatlanságot okozhat, napközben pedig az ingerültség, az indokolatlan idegi feszültség lehet a legjellemzőbb tünet. A gyerekeknél agresszivitás jelentkezhet, kezelhetetlenebbek, élénkebbek lehetnek a megszokottnál.
A fejfájás, annak is görcsös formája egész nap velünk maradhat. Nő az infarktus kockázata, a kismamáknál pedig akár korábban is beindulhat a szülés. Mindenkinek sok pihenés javasolt, a szívbetegek és az idősek pedig különösen kerüljék a terhelést, és lehetőség szerint csak kímélő programokat tervezzenek.
A csapadék hatására nedvessé vált utakon megnő a féktávolság, az utak csúszhatnak is. Az erős szél ronthat a gépjármű menetstabilitásán és a letört faágak is veszélyt jelenthetnek. A sok ingerlékeny, türelmetlen, figyelmetlen és sokszor agresszív közlekedő is fokozott körültekintést igényel.
Szerző
Frissítve: 2020.05.11. 16:18