Éhségsztrájkverseny Belgrádban

Szögesen ellentmondó célok miatt tiltakoznak ellenzéki és kormánypárti politikusok a választásra készülő országban.

Miközben a szerb demokratikus ellenzék keresi a hangját és az eszközeit, a belgrádi parlament előtt elszabadultak az indulatok és hovatovább egyre abszurdabb politikai kabaré kezd kibontakozni. Még múlt héten, a választások időpontjának hivatalos véglegesítése előtt kezdett éhségsztrájkba a szerb parlament lépcsőjén Miladin Sevarlic független képviselő azt kifogásolva, hogy nem volt lehetősége parlamenti vitát kezdeni Koszovóról és az annak státusára vonatkozó ENSZ-határozatról. Hozzá csatlakozott gyorsan a szerb politika fenegyereke, a szélsőjobboldali Dveri parlamenti párt vezetője, Bosko Obradovic. Az újfasiszta politikus már múlt héten, a szükségállapot felfüggesztéséről döntő parlamenti ülésen botrányt csinált, majd pénteken több párttársával együtt letámadta a parlamentbe érkező kormánytagokat, a fizikai erőszaktól sem riadva vissza.

A kormányzati oldal sem tétlenkedett, éhségsztrájkba kezdett Aleksandar Martinovic, a nagyobbik kormányerő, a Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti frakciójának vezetője és Sandra Bozic a haladók egyik parlamenti képviselője is. A Vucic-párt politikusai azt követelték az ügyészségtől, hogy az reagáljon Obradovic erőszakos akciójára és azt hangoztatták, hogy az igazságszolgáltatás egy része az ellenzék befolyása alatt áll. Szerdán a belügyminisztérium feljelentést tett az ügyészségen Obradovic és három segítője ellen, aminek következtében a kormányoldal politikusai abbahagyták az éhségsztrájkot.

Igaz, időközben pedig az is kiderült, hogy Martinovic éhségsztrájkja leginkább olcsó cirkusz. A Nova.rs kedden közzétett egy olyan felvételt amelyen az „éhségsztrájkoló“ kormányzati politikus titokban nassol. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Martinovic, akárcsak a párt és az ország elnöke, Aleksandar Vucic a háborús bűnös, szélsősége csetnik vajda, Vojislav Seselj pártjából érkezett, nem is akármilyen tisztségből, hiszen ő volt Seselj helyettese. A Vucic vezette SNS-t néhány éve még maffiaklánnak nevezte, majd csatlakozott hozzá és ma ő a párt frakcióvezetője. A kormánypárt mindenképpen sikeresen gyakorolt nyomást az ügyészségre, és mintegy ellentételezve az ellenzék vádjait, miszerint a hatalom rátelepedett a szerb médiára és a szerb társadalom minden kulcspozíciójára, az igazságszolgáltatás függetlenségét kérdőjelezték meg, ellenzéki befolyás alá kerülését sugalmazták kampánytémaként.

Nem véletlenül, hiszen a választások bojkottján még gondolkodó ellenzék arra hivatkozik, hogy Szerbiában Aleksandar Vucic illiberális rezsimje miatt nem adottak a tisztességes és szabad választási verseny feltételei.

A fokozatos nyitással egyidőben e héttől újrakezdődött Szerbiában a koronavírus járvány miatt megszakadt választási kampány is. Eredetileg április 26-án rendezték volna meg a parlamenti és regionális választásokat. Az illiberális szerb demokráciában lenullázódott, a média rezsim általi lenyúlása által kommunikációs és kampányeszközeitől teljességben megfosztott demokratikus ellenzék, amely tavaly február óta bojkottálja a parlament munkáját is, egységes ellenzéki bojkottot szeretett volna a választásra is, de ez egyelőre függőben van. Februárban a parlamenti többség 3 százalékra vitte le a bejutási küszöböt, ami több bojkottáló formációt is visszaterelt a kampányba, mások meg még nem döntöttek.

Vucic ragaszkodik a voksolás mielőbbi megtartásához, és azt kommunikálta, hogy a kérdésben egyeztet az ellenzékkel is, amely a járványra való tekintettel és a kampánylehetőségek korlátozása miatt inkább őszire halasztaná a választást. Az államfői egyeztetés azonban abban merült ki, hogy június 14 vagy 21-én kerüljön sor a voksolásra. Május végéig azonban nem tarthatók tömeges kampányrendezvények.