Jó a Balaton vízminősége

Publikálás dátuma
2020.05.13. 15:21

Fotó: PASQUINI Cedric / Hemis.fr / AFP
Egyelőre semmi szokatlan nincs a tó vizében, viszonylag alacsony az algaszám – derült ki az idei első vízminták vizsgálatából. Ez tavaly ilyenkor is így volt, nyár végén mégis bekövetkezett az algavirágzás.
Az idei első vízminták vizsgálatából az derült ki, hogy egyelőre semmi szokatlan nincs a Balaton vizében, a korábbi éveknek megfelelően jó minőségű, és viszonylag alacsony az algaszám. Tavaly ilyenkor is hasonlóan kedvező eredményeket mutattak a vízvizsgálatok, nyár végén mégis bekövetkezett az algavirágzás, ezért korai még azt feltételezni, hogy idén nem ismétlődhet meg a tavaly nyárihoz hasonló esemény –  közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. 
Az algásodás megjelenéséhez szükséges tápanyagok vagy a Balaton egyes befolyóin juthattak be a tóba, vagy - valószínűbb módon - a tó üledékéből mobilizálódhatott az ott korábban kötött tápanyagok egy része. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ez a két hatás egyszerre érvényesült és összeadódott a kritikus időszakban.
A tihanyi kutatók feltételezései szerint nem zárható ki, hogy a tóban élő egyes algák képesek lehetnek olyan enzimeket termelni, amelyek segítségével feltárják az egyébként összetettebb molekulákban raktározott foszfort. Ez esetben a foszfor nagy mennyiségben hozzáférhetővé válhatott az algák számára, lehetővé téve a nagyobb arányú növekedésüket, terjedésüket. A kutatóintézetben egyebek közt most olyan vizsgálatokat terveznek, amelyekkel megerősíteni vagy cáfolni tudják ezt a feltételezést - számolt be a kutató.
A tihanyi intézmény mindent megtesz, hogy a lehető legalaposabban monitorozza a Balaton élővilágát és a vízminőséget, de szűkösek az ilyen célra fordítható anyagi forrásaik. Tavasszal és ősszel havonta, nyáron pedig kéthetente végeznek mintavételeket és vizsgálatokat a tó hossztengelye mentén. Célszerű lenne a naponkénti mintavétel, de ennek a nemzetközi standardok szerinti elvégzéséhez minimum évi 100 millió forintos többletforrásra lenne szüksége a kutatóintézetnek – mondta, jelezve, igényeltek többletforrást.
Szerző

134 kilométerrel rövidítette meg az ember a Dunát

Publikálás dátuma
2020.05.13. 14:13

Fotó: DANIEL KARMANN/dpa Picture-Alliance / AFP
Az elmúlt kétszáz évben 40 százalékkal keskenyebb is lett a folyó.
Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt - állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban. A bajor tartományi hivatal által készített folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is. A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.
A kutatás megállapította azt is, hogy az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét. A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra.
Korábban évente 40-60 millió tonnányi hordalék érkezett a Fekete-tengerbe, jelenleg azonban csak 15-20 millió tonna. A hordalék ehelyett a folyómeder mentén rakódik le. A folyó teljes szakaszának egyharmadát érinti a hordaléklerakódás, elsősorban a vízerőművek előtti területeken. Az erőművekhez tartozó vízlépcsők mögött pedig teljesen hiányzik az üledék, ezáltal ott gyakran kimélyül a folyómeder - fejtették ki a szakértők.
A hordalékháztartás helyreállítása érdekében a kutatók különböző módszereket javasoltak, hogy a lerakódott üledéket visszanyerjék a vízből. Ilyen intézkedés lehet a folyópart megerősítéseinek eltávolítása vagy modern vízerőművek kialakítása. A mezőgazdaság pedig eróziócsökkentő intézkedésekkel járulhatna hozzá a Duna hordalékszintének javításához.
A nagyrészt az Európai Unió által finanszírozott projektben 9, a Duna-térséghez tartozó ország (Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Németország, Románia, Horvátország, Szerbia) 14 intézménye vett részt, három éven át elemezték a folyó üledékét.
A Duna jelenleg hivatalosan 2857 kilométer hosszú, a Volga után Európa második leghosszabb folyója, amely a 19. században még majdnem 3000 kilométer hosszú volt. Jelenleg csupán egytizede van "természeteshez közeli állapotban" a bajor hatóságok szerint.
Szerző
Témák
Duna

Szépen kerekedik a pocakja az első, Hollandiában született óriáspandának (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.13. 12:33
Illusztráció
Fotó: REMKO DE WAAL / AFP
Fényképekkel és videóval mutatták be az Ouwehands Állatkert gyorsan cseperedő bocsát.
Közzétették az első képeket és egy videót is a hollandiai Ouwehands Állatkert csaknem kéthetes óriáspandájáról, az elsőről, amely a nyugat-európai országban jött világra. A kedden bemutatott felvételeken az látszik, ahogy az anyaállat, Vu Ven átöleli, a szájában cipeli és megeteti a gyorsan cseperedő bocsot az odújukban. 
Az óriáspanda május 1-jén jött a világra és épp most van túl azon a kritikus időszakon, amikor a bocsok túlélése még kérdéses. "A pocakja szépen kerekedik és a jellegzetes színezet is kezd kirajzolódni" – írta közleményében az Utrecht tartományban, a német határhoz közeli Rhenenben található állatkert. A kis panda nemét egyelőre nem tudni, csak akkor fog kiderülni, miután, várhatóan néhány hónapon belül elhagyja az odút.
Az anyaállat és párja, Hszing Ja 2017-ben érkezett Hollandiába a középnyugat-kínai Szecsuan tartományból. Kína kölcsönbe adta az állatokat a hollandiai intézménynek. Az állatkert szerint a bocs négy évig marad Hollandiában, mielőtt Kínába szállítják, ahol egy tenyészprogramhoz fog csatlakozni.
A rheneni állatkert május 18-án nyit ki újra két hónapig tartó vesztegzár után, akkortól a látogatók is láthatják az újszülöttet a barlangjában, igaz, egyelőre csak monitoron keresztül.
Nagyjából 420 óriáspanda él fogságban állatkertben és természetvédelmi területeken, a többségük Kínában, körülbelül 1864 példányuk él szabadon.
Szerző