A magyar veszélyhelyzeti kormányzásról rendezett csütörtök reggeli európai parlamenti vitában csaknem annyi bírálatot kapott a “tétlenkedő” Európai Bizottság és a kormányközi EU Tanács, mint Orbán Viktor és a Fidesz. A néppárti és a balliberális EP-képviselők egyaránt számon kérték a két uniós intézményen, hogy miért segédkezett a magyar demokrácia tíz éve tartó leépüléséhez, és miért nem cselekszik most sem, amikor a magyar kormányfő a koronavírus-járvány mögé bújva szilárdítja meg önkényuralmi rendszerét.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke elmondta, hogy egyelőre nem indítanak kötelezettségszegési eljárásokat, de folyamatosan, napi szinten figyelemmel kísérik a rendkívüli helyzetben hozott magyar kormányzati intézkedéseket. Különösen aggályosnak tartanak bizonyos munkajogi és adatvédelmi korlátozásokat, amelyek szembe mehetnek az uniós joggal. Jourová kiemelte, hogy a veszélyhelyzeti kormányzásra olyan politikai környezetben kerül sor kerül sor, amely az elmúlt években egyébként is aggodalomra adott okot. Külön is megemlítette a médiaszabadság egyre romló helyzetét és az újságírók megfélemlítésére alkalmas büntetőtörvénykönyvi változtatásokat. Az alelnök jónéhány EP-képviselő felvetésére válaszolva megerősítette: rendületlenül kiállnak amellett, hogy az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kössék a jövőre kezdődő költségvetésben.
A vitában felszólalók zöme kíméletlen kritikával illette a magyar kormányt, amiért időkorlát nélküli rendkívüli kormányzásra rendezkedett be, és azt az ellenzék meggyengítésére, saját hatalmának a megszilárdítására, a fideszes oligarchák kitömésére, a független sajtó és a civilek elhallgattatására használja fel. Több baloldali és zöldpárti képviselő Orbánék szemére hányta, hogy a járvány elleni küzdelmük hevében maradt idejük a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezmény megtorpedózására és a transzneműek jogainak csorbítását előíró törvényjavaslatra.
“Mire vár az Európai Bizottság és az EU Tanácsa? A hallgatás bűnrészesség!” — fejtette ki felszólalásában Iratxe García Pérez, a szocialista frakció vezetője. Szerinte a Bizottságnak elég indoka lenne kötelezettségszegési eljárások indítására, míg a kormányokból álló Tanácsnak sürgősen fel kellene pörgetnie a holtpontra jutott 7. cikkelyes folyamatot. Mások is megrótták a két intézményt a semmittevés miatt, például a luxemburgi néppárti Christophe Hansen és a holland liberális Sophia in’t Veld, aki a saját kormányát is bírálattal illette, amiért inkább a költségvetési fegyelem ellen vétó tagállamokat regulázná, semmint a jogállamiságot sárba tiprókat.
Megkapta a magát a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) is, amelyhez több képviselő is szónoki kérdést intézett: “Mikor rúgják már ki a Fideszt?”
Jó páran követelték az uniós támogatások azonnal felfüggesztését Magyarországnak. A román liberális Ramona Strugariu például azt mondta, addig egy fillért se kapjon az Orbán-kormány Brüsszelből, amíg nem tartja tiszteletben az uniós szabályokat és értékeket. Az Európai Bizottság közvetlenül, a magyar kormányt kikerülve utaljon forrásokat az arra érdemes pályázóknak, javasolta.
A vitában szót kapott euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselők kiálltak a Fidesz-kormány mellett, és a baloldal számlájára írták az Orbánék elleni “folytatódó boszorkányüldözést”. Szerintük Magyarországon minden az alkotmány és a demokratikus elvek betartásával történik.
A fideszes Deli Andor az EPP vezérszónokaként szólalhatott fel, számára “a régi koncepciós pereket” idézte a parlamenti vita. Az RMDSZ-hez tartozó Vincze Lóránt úgy vélekedett, hogy semmi sem indokolta a magyar helyzet napirendre tűzését, hiszen az arról terjedő hamis híreket már megcáfolták. A függetlenek soraiban ülő jobbikos Gyöngyösi Márton arra hegyezte ki felszólalását, hogy Magyarország azért tart ott, ahol, mert a rendkívüli kedvezményekben részesülő német és más nyugati befektetők jól érzik magukat nálunk. El kéne dönteniük, hogy mi a fontos számukra: a profit vagy a demokratikus értékek — tette hozzá.
