EP-vita: Egy fillért se adjanak az Orbán-kormánynak!

Publikálás dátuma
2020.05.14. 12:08

Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament
Nem kímélték az EP-képviselők a magyar kormányt, de az uniós intézmények is megkapták a magukét a veszélyhelyzeti intézkedésekről tartott parlamenti vitában.
A magyar veszélyhelyzeti kormányzásról rendezett csütörtök reggeli európai parlamenti vitában csaknem annyi bírálatot kapott a “tétlenkedő” Európai Bizottság és a kormányközi EU Tanács, mint Orbán Viktor és a Fidesz. A néppárti és a balliberális EP-képviselők egyaránt számon kérték a két uniós intézményen, hogy miért segédkezett a magyar demokrácia tíz éve tartó leépüléséhez, és miért nem cselekszik most sem, amikor a magyar kormányfő a koronavírus-járvány mögé bújva szilárdítja meg önkényuralmi rendszerét. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke elmondta, hogy egyelőre nem indítanak kötelezettségszegési eljárásokat, de folyamatosan, napi szinten figyelemmel kísérik a rendkívüli helyzetben hozott magyar kormányzati intézkedéseket. Különösen aggályosnak tartanak bizonyos munkajogi és adatvédelmi korlátozásokat, amelyek szembe mehetnek az uniós joggal. Jourová kiemelte, hogy a veszélyhelyzeti kormányzásra olyan politikai környezetben kerül sor kerül sor, amely az elmúlt években egyébként is aggodalomra adott okot. Külön is megemlítette a médiaszabadság egyre romló helyzetét és az újságírók megfélemlítésére alkalmas büntetőtörvénykönyvi változtatásokat. Az alelnök jónéhány EP-képviselő felvetésére válaszolva megerősítette: rendületlenül kiállnak amellett, hogy az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kössék a jövőre kezdődő költségvetésben. A vitában felszólalók zöme kíméletlen kritikával illette a magyar kormányt, amiért időkorlát nélküli rendkívüli kormányzásra rendezkedett be, és azt az ellenzék meggyengítésére, saját hatalmának a megszilárdítására, a fideszes oligarchák kitömésére, a független sajtó és a civilek elhallgattatására használja fel. Több baloldali és zöldpárti képviselő Orbánék szemére hányta, hogy a járvány elleni küzdelmük hevében maradt idejük a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezmény megtorpedózására és a transzneműek jogainak csorbítását előíró törvényjavaslatra. “Mire vár az Európai Bizottság és az EU Tanácsa? A hallgatás bűnrészesség!” — fejtette ki felszólalásában Iratxe García Pérez, a szocialista frakció vezetője. Szerinte a Bizottságnak elég indoka lenne kötelezettségszegési eljárások indítására, míg a kormányokból álló Tanácsnak sürgősen fel kellene pörgetnie a holtpontra jutott 7. cikkelyes folyamatot. Mások is megrótták a két intézményt a semmittevés miatt, például a luxemburgi néppárti Christophe Hansen és a holland liberális Sophia in’t Veld, aki a saját kormányát is bírálattal illette, amiért inkább a költségvetési fegyelem ellen vétó tagállamokat regulázná, semmint a jogállamiságot sárba tiprókat. Megkapta a magát a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) is, amelyhez több képviselő is szónoki kérdést intézett: “Mikor rúgják már ki a Fideszt?” Jó páran követelték az uniós támogatások azonnal felfüggesztését Magyarországnak. A román liberális Ramona Strugariu például azt mondta, addig egy fillért se kapjon az Orbán-kormány Brüsszelből, amíg nem tartja tiszteletben az uniós szabályokat és értékeket. Az Európai Bizottság közvetlenül, a magyar kormányt kikerülve utaljon forrásokat az arra érdemes pályázóknak, javasolta. A vitában szót kapott euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselők kiálltak a Fidesz-kormány mellett, és a baloldal számlájára írták az Orbánék elleni “folytatódó boszorkányüldözést”. Szerintük Magyarországon minden az alkotmány és a demokratikus elvek betartásával történik. A fideszes Deli Andor az EPP vezérszónokaként szólalhatott fel, számára “a régi koncepciós pereket” idézte a parlamenti vita. Az RMDSZ-hez tartozó Vincze Lóránt úgy vélekedett, hogy semmi sem indokolta a magyar helyzet napirendre tűzését, hiszen az arról terjedő hamis híreket már megcáfolták. A függetlenek soraiban ülő jobbikos Gyöngyösi Márton arra hegyezte ki felszólalását, hogy Magyarország azért tart ott, ahol, mert a rendkívüli kedvezményekben részesülő német és más nyugati befektetők jól érzik magukat nálunk. El kéne dönteniük, hogy mi a fontos számukra: a profit vagy a demokratikus értékek — tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2020.05.14. 13:40

Gulyás Gergely: június végén talán véget érhet a veszélyhelyzet, Karácsony meg határozatlan

Publikálás dátuma
2020.05.14. 11:56

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A gyöngyöspatai ítélet igazságtalan; az EU rosszabb, mint az egykori kommunisták; az önkormányzatok adóelvonása nem változik - egyre kevésbé zajlik vírusüzemmódban a kormányinfó.
Tizenkét órán át ült a kormány szerdán, és arra jutott, hogy több mint hatvan nappal a veszélyhelyzet kihirdetés után csökkenő tendenciát mutatnak az adatok – hála az állampolgárok felelősségének, mondta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökség vezetője külön köszönte a továbbra is szigorú intézkedések hatálya alatt élő budapestieknek és Pest megyeieknek, hogy kitartottak. Utóbbiak fellélegezhetnek, az őket érintő szabályok ugyanolyanok, mint a többi megyében (csak a közös védekezési szabályok – maszkviselés, 1,5 méteres védőtávolság – kötelezőek). A változások hétfőtől lépnek életbe, akkortól többek között a nyitva lehetnek a játszóterek, és a szállás-, illetve vendéglátóhelyek is fogadhatják az embereket. (Ja, és július elsejétől a megyékben a lagzik részeben mentességet adnak a tömegrendezvények tilalma alól, ha a vendégsereg nem több 200 főnél, akkor indulhat a lakodalom). Ami Budapestet illeti, ma délutánig várják a főpolgármester és a kerületi vezetők véleményét. Gulyás Gergely előzetesen is arra jutott, hogy Karácsony Gergelynek szerinte nincs határozott véleménye, holott elődje Tarlós István mindig tudott nemet, vagy igent mondani. De azt sugallta a Miniszterelnökség vezetője, a helyzet megérett arra, hogy a főváros esetében is könnyítésekről határozzon a kabinet. (Hogy jelezze, nem politikai alapon pikkel Karácsonyra, a Miniszterelnökség vezetője a XIII. kerületi MSZP-s Tóth Józseffel példálózott, aki kinyilvánította: támogatja az újraindítást.) A különadószabályokat viszont biztosan nem lazítja a kormány. A Népszava kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: a gépjárműadóval kapcsolatosan a kormány világos döntést hozott – 34 milliárd forint bevételt szeretne idén az önkormányzatoktól elvont gépjárműadóból, így a márciusban befizetett teher után a szeptemberben esedékes adóbevételeket is elvonják. A Miniszterelnökség vezetője szerint ennyit igazán kibírnak az összesen mintegy 1800 milliárd forintból gazdálkodó települések. (Az aránypár felállítása némiképp demagóg, hiszen nagyon sok város, falu költségvetési hiánnyal küzd, azaz minden fillér számít.) Egyvalami viszont nem változik annak ellenére sem, hogy az egyetemek tömeges, reprezentatív tesztelése szerint nincs járvány – nevezetesen a rendkívüli vészhelyzet marad. De Gulyás Gergely úgy becsüli, talán június végére véget érhet a kormány rendkívüli felhatalmazása.  
Szentkirályi Alexandra és Gulyás Gergely
Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu

És felbukkannak a korábbi panelek

Lassanként már nem a vírus lesz a vezetőmumus, legalábbis ezt sugallta, hogy újra előkerült a migránsveszély, illetve a koncepciós eljárást illető EU. Amelyik már rosszabb az egykor volt kommunistáknál – azok ugyanis adtak a formákra, és lehetőséget biztosítottak a vádlottnak a védekezésre. Gulyás Gergely arra utalt, hogy az Európai Parlamentben ismét vita folyik a magyar jogállamiság minőségéről. A szervezet elnöke invitálta a vitára Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem élt a lehetőséggel, maga helyett Varga Juditot küldte volna – csakhogy az igazságügyi tárca vezetőjének az EP nem adott szót, mondván: nem az ő véleményére kíváncsi. És ha már bűnbak, akkor a Kúria döntése kapcsán a Miniszterelnökség vezetője elővette a járványidőszak előtt egyre-másra használt „cigányoktatás-ügyet”. A jogerős bírósági döntések mindenkire nézve kötelezőek, legyen szó a kormányról, vagy a gyöngyöspatai önkormányzattól – kommentálta a Kúria ítéletét a Miniszterelnökség vezetője. Aki azt is sietve leszögezte, hogy a szegregáltan oktatott roma diákoknak megítélt kártérítés egy igazságtalan ítélet. Többek között azért, mert csődbe vinné a település önkormányzatát, illetve az ügyet helyben nem érzik olyan jelentős súlyúnak. (Ez az érvelés nonszensz, olyan, mintha egy utcában kirabolnának egy házat, és a rendőrség, illetve a biztosító nem intézkedne, mondván: a szomszédok szerint alig vittek el valamit.) Sőt, arra is célzott, hogy ezt a pénzt az érintettek előre elverték – és az összeg majd uzsorásoknál landol. Gulyás Gergely szerint egyébként a jövőben úgy kell szabályozni az ilyen ügyeket, hogy akit oktatási sérelem ér, azt tudással, azaz képzéssel kárpótolják.

Készenléti állapotban

A Népszava úgy tudja: még mindig nincs elegendő védőfelszerelés a kórházakban. Gulyás Gergely szerint viszont van, minden intézménynek legalább 10 napnyi védőfelszerelés áll rendelkezésre, és a kórházak 12 és 15 óra között bejelentik, hogy valamiből fogy-e a készletük, az állam pedig szállít. Arról nem beszélt, hogy a gyógyítók egy része akkor miért nem találkozik ezekkel az eszközökkel. Ami pedig az egészségügyi rendszert illeti, a Miniszterelnökség vezetője szerint olyan állapotban kell tartani, hogy egy második hullám esetén azonnal nagy mennyiségű beteget tudjon fogadni.

Szerző
Frissítve: 2020.05.14. 13:22

Jakab Ferenc: Mindegy, milyen maszk van rajtunk, csak hordjuk

Publikálás dátuma
2020.05.14. 10:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányzat koronavírus elleni akciócsoportjának vezetője szerint a maszkhordás különösen a lazítások idején szükséges.
Fontos lenne, hogy mindenki belássa: a vírus azért nem tudott Magyarországon nagyobb ütemben terjedni, mert időben léptünk. Ha mindenki befogta volna a szemét, akkor sokkal több fertőzött lehetne - nyilatkozta Jakab Ferenc, a kormányzat koronavírus elleni akciócsoportjának vezetője a 168 Órának. A Pécsi Tudományegyetem professzora Jakab Ferenc beszélt a vírus gyors terjedéséről és a maszkhasználat jelentőségéről is.
- Ha egy tünetes ember elköhögi magát egy tömött buszon, úgy, hogy nem tesz a szája elé eszközt, akkor a körülötte lévők jó eséllyel megfertőződnek. Ha nem teszünk ellene semmit sem, pillanatok alatt fel tud futni egy ilyen cseppfertőzéssel terjedő betegség, mint amit most is látunk

– fogalmazott a professzor.

  Emlékeztetett arra, hogy már négymillió felett van a fertőzöttek száma világszerte.
- Ha nagyon sok ember hirtelen megfertőződik, és közülük sok beteg szorul kórházi ellátásra, akkor ezt az egészségügyi ellátórendszer már nem bírta volna el

- állapította meg.

Nyomatékosította, hogy a koronavírus nem összevethető az influenzával, mivel más a struktúrája, nincs ellene védőoltás és gyógyszer, illetve más a fertőzési mechanizmusa. Jakab Ferenc a koronavírusról elmondta, hogy az hirtelen és rapid módon okozhat tüdőgyulladást, amelyet azonnal intenzív terápiával kell kezelni. Hozzátette, hogy például olyan tüneteket is okoz és olyan következményeket hagyhat az ember szervezetében, amelyekre eddig nem is gondoltunk. 
- Mindegy, milyen maszk van rajtunk, csak hordjuk

- javasolta.

Emlékeztetett arra, hogy a járvány elején még a tudomány is azt gondolta, csak a beteg embereknek kell maszkot hordania, de ez mára megváltozott. Ennek az egyik oka az volt, nem ismerték a vírus terjedését és nem volt információ arról, egy tünetmentes fertőző mennyire képes továbbadni.  Elmondása szerint azonban a mai álláspont szerint a maszkokkal lehet megállítani a terjedés sebességét.  
- Ha rajtam van egy maszk, a velem szemben állón van egy maszk és azt feltételezzük, hogy egyikőnk fertőzött, akkor, ha van másfél méter távolság, az átadás lehetősége minimális. Még akár zárt térben is

- magyarázta.

Hangsúlyozta, hogy ez az állítás csak arra vonatkozik, aki egészségesnek érzi magát, mert aki azt gyanítja, beteg, menjen orvoshoz.  
Ha maszkot húzok, azzal én védelek téged, ha te maszkot húzol, te védsz engem. Innentől kezdve pedig a járvány jobban kezelhető

- indokolta.

Álláspontja szerint annál jobb a maszk, minél inkább zárt. Az sem csökkenti 0 százalékra az esélyét annak, hogy valaki elkapja a vírust, de így jelentősen csökkenti a levegőbe kerülő nyálcseppecskéknek a számát, amelyek potenciálisan fertőzöttek lehetnek.  Felhívta arra is a figyelmet, hogy a maszkhordás különösen a lazítások idején szükséges és most az emberek tehetnek a legtöbbet azért, hogy ne terjedjen el a járvány.
Szerző