Nevetőgázzal szennyezik a környezetüket a királypingvinek

Publikálás dátuma
2020.05.15. 09:40

Fotó: FRUMM John/hemis.fr / AFP
Bódult állapotba kerültek az antarktiszi állatokat tanulmányozó kutatók, mert az ürülékükből felszabaduló, a szén-dioxidnál 300-szor károsabb hatású kéjgáz kábító hatású is.
Nagy mennyiségű károsanyaggal szennyezik környezetüket az antarktiszi királypingvinek, amelyeknek ürülékéből dinitrogén-oxid, más néven kéj- vagy nevetőgáz keletkezik a talajjal érintkezve – derül ki egy héten publikált dán tanulmányból. „A pingvinürülék miatt nagy mennyiségű dinitrogén-oxid koncentrálódik az állatok kolóniáinak környékén, sűrűsége akár százszorosan is felülmúlhatja egy átlagosan trágyázott dán szántóföldön mért értékeket” – közölte Bo Elberling, a Koppenhágai Egyetem professzora, a tanulmány vezetője.
A szakember szerint a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget közötti Déli-Georgia sziget királypingvin-kolóniáit tanulmányozó kutatók éppen ezért kissé bódult állapotba kerültek, amikor hosszú időt töltöttek a pingvinek ürülékének közelében. „Miután az ember órákon át szagolja a pingvinek végtermékét, teljesen kábult lesz. Elkezdi rosszul érezni magát, majd fejfájás tör rá” – magyarázta Elberling.
A szakemberek szerint a dinitrogén-oxid 300-szor szennyezőbb hatású, mint a szén-dioxid. Az orvosi dinitrogén-oxidot ugyanakkor érzéstelenítő és fájdalomcsillapító gázként alkalmazzák. 
A pingvinek táplálékául szolgáló krilleknek és halaknak nagyon magas a nitrogéntartalma. A madarak ürülékéből felszabaduló nitrogén a talajba kerül, ahol a talajbaktériumok dinitrogén-oxiddá - a globális felmelegedést növelő üvegházhatású gázzá – alakítják.
Elberling szerint noha a dinitrogén-oxid-kibocsátás ebben az esetben nem számottevő a bolygó egészét nézve, az eredmények új információkkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a pingvinkolóniák milyen hatással vannak a környezetükre, ami azért érdekes, mert egyre több és több van belőlük.
Szerző

Elaltatták Rufust, az internet hiúzsztárját

Publikálás dátuma
2020.05.14. 16:16
Illusztráció
Fotó: Michael Nolan/robertharding / AFP
Hiába fogták diétára és mozgatták, a túlsúlya megmaradt és megbetegítette. A bajorországi állatkert szakemberei úgy döntöttek, megkímélik a további szenvedéstől a 15 éves állatot.
Rufus hónapok óta betegeskedett, túlsúlya megterhelte legyengült szívét és légzési nehézségei voltak – közölte szerdán jelentette be a Schweinfurt Wildpark. Gyorsan romló állapota miatt március 13-án döntöttek úgy a bajorországi állatkert szakemberei, hogy elaltatják a hiúzt, hogy megkíméljék a további szenvedéstől. Az állatkert igazgatója, Thomas Leier emlékezett meg a népszerű állatról, amely éppen 15 éves lett volna.
Rufus 2006-ban egy svéd állatkertből érkezett Németországba, ahol az első években számos utódja született. Miután azonban ivartalanították, és eltört az egyik lába, elhízott, és 43 kilós lett, holott a hiúzok súlya általában 16-30 kilogramm között van. Leiter is elismerte, hogy Rufus "kövér volt". 
Az állatot Németország legkövérebb hiúzaként emlegették a médiában. 2018-ban ismerte meg a világ, miután megjelent róla egy fotó a neten. A képet egy amerikai gyorsétteremlánc is felhasználta reklámjaihoz. Ezt követően az állatkerti gondozók diétára fogták, sovány hússal etették és testmozgásra bírták. Pár kilót le is adott, de élete végéig túlsúlyos maradt.
Szerző
Témák
hiúz Bajoroszág

Javult a városok levegőminősége az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2020.05.14. 14:20

Fotó: John Nacion/NurPhoto / AFP
Drasztikusan visszaesett a forgalom az autóutakon a járványügyi korlátozások miatt.
Javult a levegőminőség az amerikai városokban azóta, hogy a járványügyi korlátozások miatt drasztikusan visszaesett a forgalom az autóutakon – derült ki az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) laboratóriumai által közzétett előzetes adatokból.
Az egyebek között műholdas és levegőből végzett megfigyelések alapján a kutatók 25-30 százalékos csökkenést mértek a nitrogén-oxid-kibocsátásban, továbbá jelentős visszaesést észleltek az illékony szerves vegyületek és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjában az Egyesült Államok sűrűn lakott északkeleti régiójában, valamint a Colorado állam legnépesebb városait tömörítő Front Range régióban.
A szakemberek szerint a tanulmány bepillantást enged abba a lehetséges jövőbe, amelyben a városok levegője sokkal tisztább az elektromos közlekedési járművekre való átállásnak köszönhetően. Az amerikai Globális Légkörkutatási Kibocsátási Adatbázis (EDGAR) szerint a közlekedésből származik az ország nitrogén-oxid-kibocsátásának nagyjából 43 százaléka, és a szén-dioxid-kibocsátás 29 százaléka.
A  koronavírus-járvány miatti intézkedéseket követően már március végén a légszennyező anyagok és üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős csökkenését észlelték a világ számos városa és régiója felett. Április végén az Észak-Arizonai Egyetem kutatói közleményükben a széndioxid-kibocsátás visszaeséséről úgy fogalmaztak: "soha, de soha nem jegyeztek fel korábban ilyen mértékű csökkenést." 
Szerző