Medvék járják Tallinn utcáit

Publikálás dátuma
2020.05.15. 11:15

Fotó: Christophe Gateau / AFP
Az anyamedvét és bocsát egy elővárosi kerület skanzenjénél és bevásárlóközpontjánál is látták.
Egy anyamedve és bocsa csütörtökön tűnt fel az észt főváros egyik elővárosi kerületének utcáin.Az állatokat többször látták Haabersti városrészben egy skanzen és egy bevásárlóközpont közelében. Mindkét helyszín hetek óta zárva tartott, csak a hét elején nyitották meg őket a megfelelő korlátozások betartása mellett.
A hatóságok lezárták a környéket és felszólították a lakosságot, maradjanak házaikban és állataikat is tartsák bent. A medvéket drónok segítségével próbálták megtalálni és a közeli erdős területre terelni, egyelőre sikertelenül.
Az állami környezetvédelmi hatóság vadvédelmi szakértője, Marko Kübarsepp szerint a medvék egész biztosan eltévedtek, a sűrűn lakott város zsákutcát jelent számukra. A hatóságok szerint mintegy 700 medve él szabadon Észtországban.
Szerző

Életveszélyesek a macskák Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.05.15. 10:11

Fotó: PETER PARKS / AFP
Évente 297 millió őshonos állatot ölnek meg a városokban szabadon mászkáló házikedvencek. Kutatók szerint már egy kóborló macska is elég ahhoz, hogy bizonyos fajok hanyatlásnak induljanak.
A hivatalos becslések szerint mintegy 2,7 millió ausztrál háztartásban – ez több mint 25 százalék – tartanak macskát, az érintett háztartások nagyjából 50 százalékában többet is. Ez összesen 3,8 millió házimacskát jelent. A canberrai székhelyű Threatened Species Recovery Hub (TSRH) kutatóközpont Wildlife Research című folyóiratban publikált tanulmánya szerint nagyjából 1,1 millió házimacska biztonságosan el van zárva a nap 24 órájában, vagyis nem jelent fenyegetést a helyi vadvilágra. A fennmaradó 2,7 millió házikedvenc azonban szabadon mászkálhat és vadászat, ami azt jelenti, hogy fejenként évente átlagosan 110 őshonos állattal – 40 hüllővel, 38 madárral és 32 emlőssel – végeznek. Ez összesen 297 millió őshonos állatot jelent éves szinten.  
A tanulmány szerint a probléma a városokban koncentrálódik, ahol négyzetkilométerenként akár 40-70 macska is kószálhat szabadon, évente együttesen 8100 állatot megölve négyzetkilométerenként. A kutatók szerint számos olyan esetet dokumentáltak, amikor egyetlen szabadon kószáló macska elég volt ahhoz, hogy bizonyos fajok helyi populációi hanyatlásnak induljanak.
A mostani vizsgálat 66 különböző, egyebek között a macskák nyomkövetésére és a székletük elemzésére épülő tanulmány eredményeit használta fel, valamint a macskatulajdonosok körében is felmérést végeztek. Az eredményekből az is kiderült, hogy az éjszaka vadászó házimacskák több emlőst ölnek meg, míg a döntően napközben kószáló társaik inkább madarakkal és hüllőkkel végeznek.
A kutatók szerint a macskatulajdonosok csak azzal tudják megakadályozni, hogy a kedvencük kárt tegyen a vadvilágban, ha a nap 24 órájában a lakásban, vagy elkerített területen tartják őket. A tanulmány szerint az ausztrálok nagy részének fogalma sincs róla, hogy a macskája rendszeresen kószál a szabadban. Korábbi kutatások szerint az elvadult macskák több mint hárommilliárd hüllőt, madarat és emlőst ölnek meg évente Ausztráliában. A macskákat az első európai telepesek vitték magukkal Ausztráliába a 18. században. A kontinensen azóta végbement emlőspusztulások döntő részéért ők a felelősek. 
Szerző

Nevetőgázzal szennyezik a környezetüket a királypingvinek

Publikálás dátuma
2020.05.15. 09:40

Fotó: FRUMM John/hemis.fr / AFP
Bódult állapotba kerültek az antarktiszi állatokat tanulmányozó kutatók, mert az ürülékükből felszabaduló, a szén-dioxidnál 300-szor károsabb hatású kéjgáz kábító hatású is.
Nagy mennyiségű károsanyaggal szennyezik környezetüket az antarktiszi királypingvinek, amelyeknek ürülékéből dinitrogén-oxid, más néven kéj- vagy nevetőgáz keletkezik a talajjal érintkezve – derül ki egy héten publikált dán tanulmányból. „A pingvinürülék miatt nagy mennyiségű dinitrogén-oxid koncentrálódik az állatok kolóniáinak környékén, sűrűsége akár százszorosan is felülmúlhatja egy átlagosan trágyázott dán szántóföldön mért értékeket” – közölte Bo Elberling, a Koppenhágai Egyetem professzora, a tanulmány vezetője.
A szakember szerint a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget közötti Déli-Georgia sziget királypingvin-kolóniáit tanulmányozó kutatók éppen ezért kissé bódult állapotba kerültek, amikor hosszú időt töltöttek a pingvinek ürülékének közelében. „Miután az ember órákon át szagolja a pingvinek végtermékét, teljesen kábult lesz. Elkezdi rosszul érezni magát, majd fejfájás tör rá” – magyarázta Elberling.
A szakemberek szerint a dinitrogén-oxid 300-szor szennyezőbb hatású, mint a szén-dioxid. Az orvosi dinitrogén-oxidot ugyanakkor érzéstelenítő és fájdalomcsillapító gázként alkalmazzák. 
A pingvinek táplálékául szolgáló krilleknek és halaknak nagyon magas a nitrogéntartalma. A madarak ürülékéből felszabaduló nitrogén a talajba kerül, ahol a talajbaktériumok dinitrogén-oxiddá - a globális felmelegedést növelő üvegházhatású gázzá – alakítják.
Elberling szerint noha a dinitrogén-oxid-kibocsátás ebben az esetben nem számottevő a bolygó egészét nézve, az eredmények új információkkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a pingvinkolóniák milyen hatással vannak a környezetükre, ami azért érdekes, mert egyre több és több van belőlük.
Szerző