Az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben, 4 Celsius-fokkal az átlaghőmérséklet az elmúlt 50 év során – idéz a Levegő Munkacsoport (LMCS) közleménye az Európai Adatújságírói Hálózat (EDJNet) nyilvánosságra hozott közleményéből.
A vizsgált 35 ország mindegyikében jelentősen nőtt a hőmérséklet a nagyvárosokban és környékükön – derül ki az Európai Unió Copernicus programjából. Ez ugyanakkor a leginkább Közép- és Kelet-Európára jellemző. Több mint 100 ezer európai település átlaghőmérséklete 50 év alatt több mint 2 fokkal nőtt, de a felmelegedés többhelyütt az 5 fokot is eléri.
Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat a Copernicusnál kisebb hőmérséklet-emelkedést mért, Magyarország éghajlatváltozási szempontból különösen sérülékeny – idézi a tanulmány Lukács Andrást, az LMCS elnökét. Mivel a fővárosban az elmúlt évtizedek során szinte minden talpalatnyi zöldet beépítettek, az egyre gyakrabb nyári hőségnapok során egyre inkább megérezzük az akár 60-70 fokra melegedő aszfalt és gépkocsitetők hatását – hívta fel a figyelmet. A nyári hőségnapok alatt akár 30 százalékkal is nőhet a halálozások száma – tette hozzá. Egy fákkal borított talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fok. Vargha Márton, a szervezet közlekedési témafelelőse megoldásként a zöldfelületek növelését, városi útdíjat, a parkolási támogatás átalakítását és a környezetkímélő közlekedés ösztönzését javasolja. Erről a Budapesti Fejlesztési Központ felkérésére részletes csomagot dolgoztak ki.
Dacára annak, hogy a tanulmány 102 ezer település felmelegedési adatait vizsgálta, közleményükben részletesen vesézik az ebből a szempontból kiemelten aggasztó helyzetű Budapest gondjait.
A Kárpát-medence az európai átlagánál gyorsabban melegedett, és egyre inkább hajlamos az aszályra és a hőhullámokra – szögezik le. Megfogalmazásuk szerint a zöld programjával tavaly meglepetésszerű győzelmet arató Karácsony Gergely komolyan tesz a környezetvédelemért. Az új főpolgármester éghajlati vészhelyzetet hirdetett és tervet dolgoz ki a szennyezés és a közúti forgalom mérséklésére, valamint az energiahatékonyság és a zöldfelületek növelésére. Idézik Vigh Pétert, az éghajlati kérdésekkel foglalkozó Másfél fok képviselőjét, aki szerint a magyar közvélemény egyre érzékenyebb az éghajlatváltozási kérdésekre. Ez a politikusokat is lépéskényszerbe hozza. A projektmenedzser emlékeztet a tavaly szeptemberi fővárosi klímasztrájkra, amin körülbelül 8 ezren vettek részt. Novemberben pedig fény derült az Orbán-kabinet által – meglehetős rejtve – közzétett klímakérdőívre, ami ezáltal a meglehetős közfigyelmet kapott. A járványhelyzetből már a jegybank is zöld kiutat sürget – teszi hozzá Vigh Péter.
Orbán Viktor kormánya ugyanakkor egyelőre csak a minimális éghajlatvédelmi intézkedéseket hajtja végre. Pedig figyelembe vehetnék az egyre erősebb alulról érkező nyomást éppúgy, mint az e célokra elérhető uniós támogatásokat – hangsúlyozza az EDJNet-tanulmányban Vigh Péter.
