Gazdaságvédelem helyett: még 82 milliárdot küld a kormány a belgrádi vasútvonalra

Publikálás dátuma
2020.05.16. 08:32

Fotó: Shutterstock
A gazdaság újraindítására szánt pénzt is a vasúti beruházásra költik: mindez főleg a kínai hitelezőknek éri meg, na és Mészáros Lőrinc cégcsoportjának.
Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, írja az Index, a pénteki Magyar Közlönyre hivatkozva. A 2020-as büdzsében eredetileg úgy számoltak, hogy idén 61 milliárd körüli összeget költenek a vasúti fejlesztésre, a pénteken kiadott rendelet ezt az összeget növelte 82 milliárd forinttal -  a pénz forrása a Gazdaságvédelmi Alap. 
A projektről minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke a 700 milliárd forintot is meghaladhatja, a kapcsolódó beruházásokkal együtt értéke elérheti az 1000 milliárd forintot is.  A nagy részét (85 százalékát) kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke - na és Mészáros Lőrincnek, hiszen a projektet magyar oldalról  Mészáros cégcsoportja fogja lebonyolítani.   A magyar vasúthálózat szempontjából ugyanis vonal másodlagos, érdemi forgalmat nem bonyolít, leszámítva az elővárosi közlekedést.
Emiatt magyar állam számára beruházás egyes számítások szerint 2400 év alatt térülne meg.

Nem mellékes az sem, hogy Semjén Zsolt egyik salátatörvény-javaslatában pedig a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva.
Orbán Viktor egyébként éppen pénteken járt Belgrádban, majd tárgyalt később Hszi Csin-ping kínai elnökkel az MTI szerint. A közlemény szerint a miniszterelnök megköszönte a segítséget, amit Kína a koronavírus-járvány megfékezéséhez nyújtott Magyarországnak. A megbeszélésen egyeztettek "a járvány utáni gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseiről" is.  
Szerző

Késik a büdzsé - Orbán már a választásra alapoz?

Publikálás dátuma
2020.05.16. 07:30

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Az év első negyedében már lassult a magyar gazdaság. A GDP-előrejelzések miatt egyelőre a kormányon belül zajlik a "költségvetési vita".
Csúszik a 2021-es költségvetés benyújtása: a kormányközeli Hír TV információi szerint jövő keddről május 26-ra halasztották a javaslat parlamenti benyújtását. A Pénzügyminisztérium (PM) kérdésünkre nem részletezte az okokat, sőt a halasztás tényére sem tértek ki. Varga Mihály tárcavezető a hét elején még büszkén jelentette a Facebookon a 2021-es költségvetés-tervezet elkészültét. Ezt megelőzőn Orbán Viktor személyesen egyeztetett a PM vezetésével az idei és a jövő évi számokról. Szerdán a kabinet meg is tárgyalta az előterjesztést. Ám a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a téma kapcsán már az idénre várható gazdasági növekedés körüli, kormányon belüli nézetkülönbségekre utalt. Ez kétségkívül a költségvetés egyik alapszáma. A PM – és hivatalosan a kormány – azzal számol, hogy idén három százalékkal esik vissza a bruttó hazai termék (GDP). 2021-re viszont gyors felpattanást és 4,8 százalékos növekedést várnak. Az elemzők többsége is hasonlóképp vélekedik. Egyedül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tart ki ez évi, 2-3 százalékos növekedési előrejelzése mellett, míg 2021-re 4-4,8 százalékot jósolnak. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy egyes miniszterek idén szintén bővülést várnak. Az Orbán-kormány döntéshozatali szokásaiból kiindulva ugyanakkor valószínűsíthető, hogy maga a miniszterelnök igényel 2021-re nagyobb mozgásteret. Ez nem meglepő, hisz 2022 már választási év lesz, ami 2021-ben alapozható meg. Az egy heti csúszás ugyanakkor inkább csak technikai módosításokat valószínűsít. A pénteken megjelent első negyedévi GDP-adatok vajmi kevés támpontul szolgálhatnak a MNB és a PM közti vitához. A KSH pénteki adatai szerint az első negyedévben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, míg az előző év azonos időszakában még 4,9 százalékot mértek. 2019 utolsó negyedéhez viszonyítva már 0,4 százalékos esést mutattak ki. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az első negyedévi növekedés után a másodikban már visszaesést valószínűsít. A lezárások és a zuhanó kereslet miatt a csökkenés áprilisban érhette el mélypontját. Május végével már látszanak az újranyitás jelei. Mégis lassú kilábalásra számít, hisz a kereslet csak fokozatosan állhat helyre. Az Erste elemzője 2020-ra 4,2 százalékos visszaesést vár. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint, bár a 2,2 százalékos első negyed évi növekedés komoly fékezés, de még mindig a leggyorsabb európai növekedés. Az elemző a második negyedévre akár két számjegyű visszaesést sem zár ki. De már ez alatt elindulhat a visszarendeződés, a harmadik negyedévben pedig jelentős felpattanás következhet. Így Suppan Gergely idén az év egészére 3,2 százalékos GDP-visszaesést vár. 2021-re viszont érdemi, 6,3 százalékos növekedésre számítanak. Az elemző szerint a járvány esetleges második hulláma némileg lassíthatja a kilábalást. A meglevő gyógyszerek és vérplazmás kezelések ígéretes eredményei, valamint védőeszközök tömeges használata miatt viszont már nem számít hasonló méretű korlátozásokra. Ellenkező esetben akár 5-6 százalékos visszaesés is következhet. Vagyis idén még a leginkább derűlátó elemzők is három százalék körüli visszaesést várnak. Igaz, jelentős a bizonytalanság, ami függ attól, hogy érkezik-e a járványnak második hulláma, és ha igen, az miként hat a magyar gazdaságra. A kormány az elmúlt évek során a költségvetés tervezését előrehozta március-júliusra. Pedig ekkor még "békeidőben" sem tervezhető meg pontosan a következő év. Az államháztartási törvény lehetőséget nyújtana akár szeptemberi beterjesztésre is, amikor már jóval többet tudnánk a járvány lefutásról és az idei hatásokról. Ennek ellenére a kormány ragaszkodhat a nyári elfogadáshoz: számukra a jelek szerint a minél korábbi időpont a fő cél. A tartalmat valószínűleg azért tartják kevéssé lényegesnek, mert a kormány határozatokkal még "normál" jogrend szerint is ezermilliárdos átcsoportosításokat hajthat végre. Így május végén bizonyára megtudhatjuk, mint tervez a kormány 2021-re. A költségvetés elfogadása mindezek folytán július végére, augusztus elejére csúszhat.

Soha nem látott visszaesés az EU-ban

Az első negyed év során 3,8 százalékkal csökkent az euróövezet 19 tagállamának bruttó hazai terméke az előző negyedévhez képest - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ez az összehasonlítható mérések 1995-ös kezdete óta a legrosszabb érték. Az Európai Unió 27 tagállamában a csökkenés 3,3 százalék. Az éves érték 2009 óta szintén a legnagyobb. Az előző negyedhez mért visszaesésben a franciák "vezetnek" 5,8 százalékkal. A szlovák GDP 5,4, a spanyol 5,2, az olasz pedig 4,7 százalékkal esett. A lengyeleknél 0,5, Magyarországon 0,4, a cseheknél pedig 3,6 százalékos visszaesést mértek.  A GDP csak Bulgáriában, Romániában és Finnországban nőtt, 0,3-0,3, illetve 0,1 százalékkal.

Szerző

Elbocsátási hullám indulhat az építőiparban is

Publikálás dátuma
2020.05.15. 16:13

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Ha nem mennek vissza a diákok, már júniusban el lehetne kezdeni felújítani az iskolaépületeket. Ez segíthetne az építőipari vállalkozásokon is, amelyeknek egyre kevesebb a megrendelése.
Jelentősebb létszámleépítések jöhetnek az építőiparban júniustól. A vállalkozások ugyanis csak május végéig tudják változatlan szinten fenntartani tevékenységüket, és ehhez már pénzügyi tartalékaikat is felhasználják – hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ennek oka, hogy a cégek megrendelésállománya tavaly májushoz képest mintegy 20 százalékkal esett vissza. Így a következő hónapban kénytelenek lesznek ehhez igazítani kapacitásaikat. Az elbocsátások már el is kezdődtek az ágazatban: a héten tovább növekedett az építőiparon belüli álláskeresők száma. Egyelőre azonban még minden, munkahelyét vesztő kolléga talál munkát más vállalkozásnál. Így jelenleg még a járványhelyzet előtti létszámot, mintegy 335 ezer főt foglalkoztat az ágazat – közölte a szakszövetség. A mikro- és kisvállalkozói körben ugyanakkor már a tervezés és kivitelezés területén is vannak kihasználatlan kapacitások, a legnagyobb gondot pedig a szerződésállomány nagyarányú visszaesése okozza. Tovább csökkent az építési-beruházási célú közbeszerzések száma, és sokkal kevesebb a kisebb értékű ajánlatkérés is, ami szűkíti a mikro- és kisvállalkozók munkalehetőségeit. Leginkább a települések építési-beruházási, karbantartási megbízásai hiányoznak. A magánmegrendelői körben is akadnak szép számmal olyan előkészített tervek, amelyeket nem indítanak el. Az építőipari cégek pénzügyi mozgástere így folyamatosan csökken. A vállalkozók abban reményednek, hogy a kijárási korlátozások feloldásával felgyorsulnak a megrendelések és a szerződéskötések. Így elsősorban a lakásfelújítások, karbantartási munkák növekedésére számítanak. Az ÉVOSZ mindezek kapcsán fontosnak tartja, hogy a kormány mielőbb hozzon döntést arról: zárva maradnak-e a tanév végig az óvodák és az iskolák, vagy sem. Amennyiben ugyanis az oktatási intézmények ebben a tanévben már nem fogadnak diákokat, a nyári felújítási, karbantartási munkákat már júniusban meg lehetne kezdeni.
Szerző