Szabad szemmel - Orbán tudatosan kiaknázza az unió gyengeségeit

Publikálás dátuma
2020.05.17. 08:15

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 17.
Die Presse Már megint Orbán Viktor nevet a végén, mivel tudatosan kiaknázza az unió gyengeségeit. Erre figyelmeztet Közép-Európa egyik legjobb amerikai elemzője, hozzátéve, hogy a magyar tekintélyelvű rendszer kialakulásához jócskán hozzájárult az Unió is. Daniel R. Kelemen, a New Jersey államban lévő Rutgers Egyetem politológia professzora azután nyilatkozott, hogy egyrészt az Európai Parlamentben sok pátosszal teletűzdelt vita zajlott Magyarországról a felhatalmazási törvény miatt, másrészt pedig a kormányfő Belgrádban bejelentette, hogy valószínűleg a hónap végén lemond különleges jogköréről.    A szakértő számára ez utóbbi fordulat egyáltalán nem meglepetés, mert mint mondja, Orbán mindig is igen ravasz volt. Rendszerint úgy lép fel, mint aki ragaszkodik a törvényhez. Lehet ezt akár tekintélyelvű legalizmusnak is nevezni. Vagyis úgy tesz, mintha komolyan venné a bírálatokat. Egy pár dolgon változtat is, de a végén mégiscsak eléri a célját, mert eljátssza, hogy engedelmeskedik. A Bizottság nem tudja, mit kezdjen ezzel a taktikával, mert általában megelégszik azzal, ha a másik oldal legalább látszatra belemegy a dolgokba.    A szakértő szerint Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában három tényező segít stabilizálni az autoriter egyensúlyt: először is, az európai pártok rendszere egyszerre fejlett és nem eléggé fejlett. Főleg az EPP-re áll, hogy annak tagszervezetei fedezik egymást, ám a polgárok nemigen látják át ezeket a viszonyokat. Ezért van az, hogy az osztrák konzervatívok védik ugyan a Fideszt, mégsem látják kárát saját szavazóik körében. Másodszor, a támogatásokon keresztül az EU finanszírozza ezeket a rezsimeket. Harmadszor, az unión belüli szabad mozgásnak fura következménye, hogy aki nincs megelégedve a rendszerrel, az kivándorol, ám a hazautalt pénzekkel mégis támogatja annak gazdaságát.    Orbán esetében döntő, hogy az Európai Néppárt továbbra is kiáll mellette. Ám az elemző azt kérdezi, hogy a kereszténydemokraták nem ismerik a történelmet? Szerencsére napjainkban egyetlen Hitler sincs a színen, viszont nagyon sok von Papen akad. Mint ismeretes, ő volt az a kancellár, aki végzetesen téves politikai számításból lehetővé tette a vezér felemelkedését.    Kelemen nem gondolja, hogy az unió ki tud szabadulni ebből a tekintélyelvű egyensúlyból. A 7-es paragrafus teljesen használhatatlan, legfeljebb arra jó, hogy egy rendszer ne csukja le tömegesen az ellenzékieket. Azaz teljes, brutális diktatúra nem alakulhat ki. De az új „demokratúrák” eleve más logika szerint működnek. A szakember úgy összegzi a helyzetet, hogy mindent egybevéve Brüsszelnek lenne eszköze az ilyen rendszerek megrendszabályozására, csak éppen a bátorság hiányzik hozzá.
Le Figaro A magyar miniszterelnök arra készül, hogy két hét múlva megválik nagy vihart kavart különleges meghatalmazásától. A nacionalista politikus ellen az a vád, hogy a járvány ürügyén saját hatalmát erősíti, miután jogot kapott arra, hogy tetszése szerint, meghatározatlan ideig dekrétumokkal irányítsa országát. Hogy mikor van vége a vészhelyzetnek, az a kormány mondja ki. Egyébként azt is Orbán szemére hányják, hogy még jobban meggyengíti a demokráciát, amely már amúgy is törékennyé vált a Fidesz 10 évnyi uralkodás alatt.    A Bizottság a héten kinyilvánította azt a kívánságát, hogy térjen vissza a demokratikus közösségbe Magyarország, amely ellen csaknem két éve jogállami eljárás folyik. Nemzetközi szervezetek immár 10 éve kifogásolják a magyar tekintélyuralmi rendszert. Legutóbb a Freedom House már átsorolta az országot a demokráciákból a hibrid rezsimek sorába. Budapest mindannyiszor erőteljesen visszautasította a bírálatokat. Most pedig azt bizonygatta, hogy a rendkívüli állapot csupán a járvány végéig tart – emlékeztet a francia konzervatív lap.
FT Orbán Viktor megpendítette: nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy az unió legfelsőbb bírósága szerint Magyarország megsértette a közösségi jogot azzal, ahogyan a tranzitövezetekben bánt a menedékkérőkkel. Az ítélet értelmében jogellenes az érintettek fogvatartása. Pardavi Márta szerint a kormányfő mostani reakciója azt mutatja, hogy a politikus kész mérlegelni, miként tud szembeszállni az EUB-vel. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint a magyar állam szempontjából tanácsosabb a magyar Alkotmánybírósághoz fordulni, semmint nyíltan elutasítani a luxemburgi ítéletet.    Egyébiránt a luxemburgi testület az idén még több magyar ügyben is határozatot hoz. Egy hónap múlva várható a verdikt arról a törvényről, amely kötelezi a külföldi támogatással működő civil szervezeteket, hogy idegen ügynökként tüntessék fel magukat. Utána valamikor pedig az kerül terítékre, hogy volt-e a magyar államnak joga elűzni a CEU-t. Bírálók szerint az évek során Orbán engedelmességre kényszerített egy sor demokratikus intézményt, köztük az Alkotmánybíróságot. Továbbá a kétharmadot arra használta, hogy módosítsa az alaptörvényt, ha a vonatkozó szabályozást előzőleg megkérdőjelezte valamelyik bíró.
Neue Zürcher Zeitung Az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletet hozott a két tranzitövezet kapcsán a magyar menekültpolitikáról, úgy hogy Orbán Viktor azonnal utalt is a német Alkotmánybíróság legutóbbi ítéletére, amely kéltségbe vonta az uniós jog elsőbbségét. Ennél fogva várhatóan Magyarországon is még inkább fel fog merülni, amikor a kompetencia a tét, hogy kié a végső szó: az EU-é avagy a nemzetállamoké. Annál is inkább, mert a miniszterelnök úgy érzi, országát jogtalanul állították pellengérre. Így bőven belefér, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a luxemburgi döntést. Viszont aki ismeri, hogy milyen viszonyok vannak a két létesítményben Röszkénél és Tompánál, az nem lepődhet meg az EUB állásfoglalásán. Hiszen Magyarország menedékpolitikája évek óta a bezárkózásra és az elrettentésre épít, és ha a kormányfőn múlik, akkor ez így marad a jövőben is. Az európai bírák azonban nem fogadták el azt az érvelést, hogy az érintettek önként vannak a két táborban, pedig a magyar igazságügyi miniszter még két napja is ezzel érvelt.
Die Zeit Az új szélsőjobb aligha jut hatalomra egyik pillanatról a másikra, inkább attól kell tartani, hogy lopakodva szerzi meg az uralmat, miután lassan elhal a liberális demokrácia. Erre figyelmeztet Andreas Audretsch, aki a Haladó Központ nevű német agytrösztnél politológus. Közös interjút adott, amelyen társa, a történész Claudia Gatzka azzal támasztja alá félelmeiket, hogy a vírus és a korlátozások után most hatalmas gazdasági válság közeleg és a radikálisok ujjal mutogathatnak a kormányokra, mármint hogy mindezért azok a felelősek. És látszik, hogy a jogok szűkítése miatt máris sokan szembefordulnak a demokratikusan megválasztott vezetéssel, a liberális pártoktól, amit alátámasztanak a sorozatos németországi tüntetések. A két szerző nemrég jelentette meg könyvét, ’Lopakodva a hatalomba” címmel. Emlékeztetnek arra, hogy a rasszista mozgalmak gyakran meglovagolták a járványokat és mindig is igényt tartottak arra, hogy utat mutassanak a jövő felé. Most is vastagon jelen vannak a szigorítások feloldását sürgető megmozdulásokon, ideértve a neonácikat és az összeesküvés elméletek híveit is. Szabadságharcosoknak állítják be magukat, és azzal vádolják a kormányt, hogy az diktatórikus eszközökkel él, mert még azt is megmondja, mikor hagyhatják el az emberek az otthonaikat. Az elején még arra hivatkoztak, hogy a bajt a multikulturális gondolkodásmód okozza, amit a globalista elit kényszerít ki. Ám ez nem más, mint a járvány rasszista, völkisch értelmezése. Magja a homogén nép. De ezek a nézetek igen széles skálán mozognak. Kezdve onnan, hogy nincs is vírus, egészen odáig, hogy a veszély Kínából jön és csakis fehér bőrű nemzetként, zárt határokkal védekezhetünk ellene. De pl. Trump egyszerre képviseli a kettőt, úgy hogy a két megközelítés között nincs is olyan nagy különbség. Amúgy pedig az ilyen ellentmondások nem szokták zavarni ezeket az irányzatokat. Egyébként már a nemzeti szocialisták is egészséges és fajilag homogén néptestet hirdettek. Részben a járványokra hivatkozva fogadtatták el a lakossággal, hogy ki kell közösíteni a zsidókat. Ez az elem azután most előjön a migráció kapcsán. Orbán jelenleg is azt hangoztatja, hogy kétfrontos harcot kell vívni: az egyiket a vírus, a másikat az illegális bevándorlók ellen. Kaczynski pedig azt állította, hogy az idegenek parazitákat és baktériumokat visznek be Lengyelországba. Az elemzők arra is kitértek, hogy a mai szélsőjobb sok mindent átvett a kommunista Gramscitól, aki azt hirdette, hogy a társadalom fölötti uralom elképzelhetetlen a kultúrában betöltött központi szerep nélkül. Sok szélsőséges párt pontosan ezért igyekszik átírni a történelmet, hiszen annak révén új világképet tud kialakítani. De a legtöbbször a lényeg, hogy legitimálják a homogén nemzetet.
Szerző

Több mint 4,6 millióan fertőződtek meg világszerte

Publikálás dátuma
2020.05.17. 07:42
Oroszországban 272 043-ra nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma
Fotó: Vladimir Astapkovich / SPUTNIK/AFP
A halálos áldozatok száma meghaladta a 311 ezret.
A világban 4 635 786-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 311 821, a gyógyultaké pedig 1 693 685 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban 4 542 752 volt a regisztrált fertőzöttek száma, míg a halálos áldozatoké 307 696, a gyógyultaké pedig 1 637 068. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban van jelen. A legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van, ahol 1 467 884 az igazolt fertőzöttek, 88 754 a halálos áldozatok és 268 376 a gyógyultak száma. Oroszországban 272 043-ra nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 2537, a gyógyultaké pedig 63 166 volt. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 241 461 volt, miközben 34 546-an haltak bele a betegségbe, és 1058-an gyógyultak ki belőle. Brazíliában az azonosított fertőzöttek száma 233 511-re emelkedett, a kórban 15 662-en haltak meg, és 89 672-en felgyógyultak. Spanyolországban 230 698 fertőzöttről, 27 563 halálos áldozatról és 146 446 gyógyultról tudni. Olaszországban a fertőzöttek száma 224 760, a halálos áldozatoké 31 763, és 122 810-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Franciaországban a szombat reggeli adatokhoz képest nem történt változás, továbbra is 179 630 fertőzöttről, 27 532 halálos áldozatról és 60 562 gyógyultról tudni. Németországban 175 752 a fertőzöttek száma, 7938 a halottaké és 152 600-an meggyógyultak. Törökországban átlépte a négyezret a halálesetek száma (4096), miközben 148 067 fertőzöttet regisztráltak eddig, a gyógyultak száma pedig 108 137. Iránban 118 392 fertőzöttről, 6937 halálesetről és 93 147 gyógyultról tudni. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 044 esetet tartottak nyilván vasárnap reggel. Vasárnapra virradóan 1 új halálesetet jelentettek, így a halottak száma 4638, 79 293-an felépültek a betegségből. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el. 
Szerző

Ausztria enyhíti a határellenőrzéseket Magyarország, Csehország és Szlovákia irányába is

Publikálás dátuma
2020.05.16. 22:22

Fotó: MATTHIAS BALK / AFP / dpa Picture-Alliance
Vasárnaptól csak szúrópróbaszerűen ellenőriznek majd.
Vasárnaptól Ausztria – Németország, Lichtenstein és Svájc mellett – Csehország, Szlovákia és Magyarország irányába is enyhíti a határellenőrzéseket – közölte az osztrák belügyminisztérium szombati közleményében, amelyet az APA osztrák hírügynökség ismertetett. Az osztrák-cseh, az osztrák-szlovák, illetve az osztrák-magyar határátkelőkön vasárnaptól csak szúrópróbaszerűen ellenőriznek majd. Ez azt jelenti, hogy véletlenszerűen választják ki azokat az utasokat, akiket a rendőrség, illetve az egészségügyi hivatal szakemberei ellenőriznek majd. A közlemény szerint továbbra is fennmaradnak ugyanakkor Magyarország irányába azok a határellenőrzések, amelyeket a migrációs helyzet miatt rendeltek el.
„Az a cél, hogy annyi szabadságot adjunk, amennyit csak lehet, és annyi korlátozást tartsunk fenn, amennyi feltétlenül szükséges”

– idézte a közlemény Karl Nehammer belügyminisztert, Alexander Schallenberg külügyminisztert, valamint Karoline Edtstadler Európa-ügyi minisztert.

A tárcavezetők arról tájékoztattak, hogy jelenleg folyamatban vannak az egyeztetések az Ausztriával szomszédos országok illetékeseivel. Amennyiben a koronavírus-járvány terjedése alacsony marad, ezek a határszakaszok is teljesen megnyithatnak június 15-én – fogalmazott a közlemény. Több hét óta kevés kivétellel minden nap magasabb az új gyógyultak száma, mint az új fertőzötteké – jelentette ki Rudolf Anschober egészségügyi miniszter szombaton, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzetértékelésében. Arról is beszélt: folyamatosan napi egy százalék alatt van az újonnan fertőzöttek száma, sőt, Ausztriában már olyan körzetek is vannak, ahol százezer lakóra több nap óta egyetlenegy új fertőzött sem jutott. Hangsúlyozta ismételten: a „megfelelő időben” hozták meg a „megfelelő intézkedéseket”, és ezek a lakosság együttműködésének köszönhetően „kiválóan működtek”. Emlékeztetett arra, hogy két hónappal korábban, március 16-án emelkedett jogerőre a Covid-19-intézkedési törvény, vagyis életbe léptek a kijárási korlátozások, bezártak az éttermek, az üzletek, a szabadidőközpontok és a sporttelepek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az április közepén kezdődő, fokozatosan történő újranyitások következtében sem nőtt meg a koronavírus terjedési mértéke. Június első felében értékelik a járvány ausztriai lefolyását; az eredmény fogja megmutatni, gyorsíthatnak-e az újranyitások tempóján – szögezte le. Ausztriában eddig 16,146-an fertőződtek meg koronavírussal; közülük 14,524-en már meggyógyultak. Jelenleg 980 aktív beteget tartanak nyilván, közülük 208-an szorulnak kórházi kezelésre, és ötvenen vannak az intenzívosztályon. A koronavírus okozta betegség szövődményeibe 629-en haltak bele.
Szerző