Ne tegyék le a fegyvert! - kéri a virológus

Kemenesi Gábor szerint továbbra is az a legfontosabb szabály, hogy ahol csak lehetséges hordjuk a szájmaszkot, mossunk kezet, és ne fogdossuk az arcunkat.

„Béna, de hatékony fegyvereink vannak a vírus elleni küzdelemben, úgy mint a maszkviselés és a kézmosás, ám egyelőre csak ezek vannak. Használjuk őket! - kéri legújabb Prezi-videójában Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. S egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a korlátozások lazítása mellett továbbra is szükség van ezek alkalmazására.

A virológus szerint továbbra is az a legfontosabb szabály, hogy ahol csak lehetséges hordjuk a szájmaszkot, mossunk kezet, és ne fogdossuk az arcunkat. Figyelmeztetésül idézte az iráni történéseket, ahol most éppen zajlik a járvány második hulláma, ahol vasárnap már 118 392 fertőzöttről, 6937 halálesetről és 93 147 gyógyultról számoltak be a hatóságok. Irán a járvány által leginkább sújtott országok egyike.

Kemenesi Gábor szerint, ha csak egy ilyen gócpont lenne a világban akkor is volna miért aggódni, csakhogy még mindig túl sok országban tombol a vírus.

A hazai országos vizsgálatból az már ismert, hogy a lakosság átfertőződöttsége mindössze 0,6 százalékos, a világ más gócpontos területein is csak 3-5 százalék. Ám ahhoz, hogy bízhassunk abban, hogy egy következő hullámban megvéd az úgynevezett nyájimmunitás a társadalom átfertőzöttségen 60-70 százalékosnak kellene lennie. S azt, hogy ezt elérjük – jelen tudásunk szerint kizárólag a védőoltással van esély.

A kutató szerint jó hír, hogy nagyon sok védőoltás-jelölt készítménnyel zajlanak klinikai kísérletek világszerte. Ám a vakcinákkal sem érdemes jóslásokba bocsátkozni, figyelmeztet a szakember a videóban - ha ezek át is mentek a klinikai vizsgálatokon, még mindig hátra van a gyártás, a készítmény eljuttatása az oltandó csoportokhoz. A vakcinák lényege, hogy a vírus bizonyos részeit, alegységeit (például tüskefehérje) vagy esetleg inaktivált vírust változatos technológiai és molekuláris biológiai eljárásokkal felhasználva késztessük az immunrendszert az úgynevezett antitestek termelésére, melyek az immunitást adják a vírus fertőzése ellen. Ezek a vakcinák, amik elkészülnek, remélhetőleg hosszan tartó védelmet nyújthatnak, a legutóbbi tudományos eredmények ezt sugallják. Jó hír az is, hogy egyes kutatások szerint a most is cirkáló náthavírusok némelyikének van úgynevezett keresztaktivitása és ez is jelenthet némi védelmet. Kemenesi Gábor szerint reálisan valamikor a jövő évben lehet számolni az oltással.

A gyógyszerekről nap, mint nap megjelenő tudományos cikkeket sem szabad túlértékelni, túlságosan beléjük kapaszkodni. Szakmai kérdés, hogy melyik hogyan hat, az pedig gyakorlati, hogy az orvos majd egy-egy súlyos állapotú beteg kezelésekor melyikhez nyúl. Mindez nem változat azon, hogy az utcán továbbra is be kell tartani bizonyos, eddig sulykolt szabályokat, így a távolságtartást, a szájmaszk-viselését és a kézmosást.