Szabad szemmel: Orbán a demokráciát nem a rendeleti kormányzással, hanem a Parlamentben bontotta le

Publikálás dátuma
2020.05.18. 07:43

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 18.
Spiegel Bizakodó a jogállami ügyekben illetékes uniós biztos, mert az unió már elég sok eszközt tud bevetni Magyarország és Lengyelország meg a többi állam ellen, amely az autokrácia felé tart. Didier Reynders kijelentette, hogy ez a kérdés még a közelmúltban is jóformán tabunak számított, ám mostanra már tökéletesen új helyzet állt elő. Így pár hónapon belül leteszik az asztalra az összefoglalót, mármint hogy miként érvényesülnek a demokratikus normák a 27 tagországban. Azon vannak továbbá, hogy anyagi ösztönzőkkel gyakoroljanak nyomást a sorból kitáncoló kormányokra, ezért a jövőben összekapcsolnák a brüsszeli pénzek folyósítását, illetve a demokrácia tiszteletben tartását. A politikus emlékeztetett arra, hogy Brüsszel akárhányszor is fogta perbe Budapestet és Varsót, mindannyiszor nyertesen hagyhatta el a tárgyalótermet az Európai Bíróságon. Az interjúban felvetődött, hogy a német Alkotmánybíróság a múlt héten megkontrázta az Európai Bíróság egyik döntését, amire a politikus úgy felelt, hogy az uniós joganyag elsőbbségéhez nem férhet kétség. Ha a Bizottság végez az előállt helyzet értékelésével, akkor válik el, hogy induljon-e kötelezettségszegési eljárás. De az unió nem alkalmazhat kettős mércét. Beszélt továbbá arról, hogy senkit sem lehet kötelezni a saját mozgásának nyomon követésére alkalmas telefonos applikáció letöltésére, bár ez a felhasználás igencsak megkönnyítené a küzdelmet a fertőzés ellen. A csatlakozás kizárólag önkéntes lehet. Megemlítette, hogy itt nagyon lényeges a bizalom, mert ha az emberek nem tartanak attól, hogy a kormányok visszaélnek az így szerzett adatokkal, vagyis nem sérül a magánszférájuk, akkor biztosan hajlandóak lesznek tömegesen használni az alkalmazást.
Der Standard Orbán Viktor a hónap végén a dekrétumok helyett vissza akar térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a Parlament segítségével, minden ellenállás nélkül vigye keresztül akaratát. Hogy feladja különleges jogkörét, az szinte csak mellékesen hangzott el Belgrádban. Jelenleg semmilyen jogszabály nem köti meg a kezét. De a fő az, hogy ő maga szabja meg, meddig kíván élni a különleges felhatalmazással, ám ez éles bírálatokat váltott ki, mind külföldön, mind Magyarországon. Az Európa Tanács és az Európai Parlament elítélte a gyakorlatot, a Bizottság pedig azt követelte, hogy amint csitul a Covid-19, azonnal vonják vissza a rendkívüli jogosítványokat. A hivatalos propaganda azzal intézte el a kritikát, hogy itt már megint a Soros-hálózat ügynökeinek aknamunkájáról van szó. De hogy mi volt Orbán eredeti célja, amikor csupán két hónapig gyakorolja a teljhatalmat, viszont azzal megerősíti nemzetközi páriastátuszát? Először is, számára elixír az állandó harc, amire a hazai publikum megdolgozására van szüksége. Paul Lendvai és más megfigyelők a szükségállapot törvényben ugyanakkor egyfajta biztonsági szelepet látnak, mert márciusban még nem lehetett látni, miként alakul a válság. A törvény lehetővé tette az Országgyűlés kiiktatását. És ha menet közben akkorára dagadt volna baj, hogy arra rámegy a karrieristákkal teletűzdelt Fidesz, akkor Orbán ténylegesen diktátorrá léphetett volna elő. Ám az eddig meghozott jó 120 rendelettel így is sok váltót átállított. A többi közt rengeteg pénzt elvett az ellenzék által vezetett önkormányzatoktól. Ha hamarosan tényleg megválik példátlan jogkörétől, akkor az ilyesmit újra a Parlamentben, a kétharmad igénybevételével kell intéznie.
Der Standard Orbán Viktor rugalmas hatalmi játékot folytat, de a demokráciát nem a rendeleti kormányzással, hanem a Parlamentben bontotta le. Sok kritikát volt kénytelen zsebre tenni, amiért a ragály ürügyén a hatalomra összpontosító politikus példátlan hatalmat csikart ki magának. Ám lerázta magáról a kritikát. Sőt, kioktatta a Bizottságot, hogy az nem talál semmi olyat a felhatalmazási törvényben, ami okot adna szerződésszegési eljárásra. De mint a császár a mesében, most nagyvonalúan vissza akarja adni a teljhatalmat, mindössze két hónap elteltével. Pedig biztosan roppant kényelmes számára, hogy rendeletekkel irányíthatja az országot. Dekrétumokkal veszi el a pénzt az ellenzék vezette önkormányzatoktól, vagy töröl el fontos munkavállalói jogokat. Ezek az utasítások nesztelenül, egyik pillanatról a másikra jelennek meg a hivatalos közlönyben. Orbán egy rövid, átmeneti időszaktól eltekintve, immár 10 éve uralkodik a kétharmados többség birtokában. A törvényhozás segítségével számolta fel a jogállamot, korlátozta a tudomány és a sajtó szabadságát, hozott létre klientúrára épülő kleptokráciát. Tetszés szerint adat magának ilyen-olyan jogköröket, majd utána szépen lemond azokról. Számára ezek csupán forgandó eszközök egy rugalmas hatalmi játszmában.
Guardian A politika erős emberei nagy többségükben félnek betartani a járvány miatt szükséges óvintézkedéseket, mert nem szeretnének gyengének látszani, de Orbán Viktor ebben a tekintetben kivétel. Putyin, Johnson, Bolsonaro és Trump sok mindenben igencsak különbözik egymástól. De az közös bennük, hogy – legalábbis a járvány kezdetén – nem tartották ildomosnak védőfelszerelést hordani, mert az ütközött az általuk sugározni kívánt macho képpel. Úgyhogy a brit miniszterelnök meg is fertőződött, ám utána már nagyon másként beszélt a vírusról. Egy angol szakember szerint az ilyen embereknél a férfiasság dominál, így az alapelv az, hogy nem rendülhet meg a magabiztosságuk. Márpedig ennek ellentmond, ha biztonsági játékot adnak elő. Úgyhogy félresöprik a betegséget, még ha a kórokozó másként gondolja is. Persze a baj nem csak azokat támadja meg, akik ostoba módon kihívják maguk ellen a sorsot. De nem is minden erős ember hajlandó kockáztatni az egészségét, mondván, nehogy gyengének látszódjon a maszkban. Orbán Viktor éppen ellenkező okból váltott ki bírálatokat, mert az egyik kórházi látogatása során egészen profi maszk volt rajta, míg az intézmény igazgatója csupán egy egészen egyszerű változatot viselt az arcán. A legszélsőségesebb példával a belorusz elnök szolgál, amikor a kemény politikusok a világon semmiféle óvintézkedésre nem kaphatók. Trump és Putyin esetében viszont paradox, hogy ők a világ két legjobban védett vezetője, mégsem hajlandóak a legelemibb lépésre sem a ragály kivédésére. Az ellenpélda Szlovákia, ahol az új kormány tagjai, de az elnök asszony is kizárólag maszkban jelennek meg a nyilvánosság előtt. Az ország most hagyja maga mögött a korlátozásokat, mindössze 27 áldozattal. Bolsonaronál és bizonyos fokig Trumpnál is magyarázat, hogy populista módon nem bíznak a tudományban. Azon kívül az a hit is vezérelheti őket, hogy baj csak másokkal történhet. Így gondolta ezt az orosz államfő szóvivője is, aki jelenleg is a betegágyat nyomja, de utólag már másként csinálná járvány-ügyben.
The Times Az Europol arra figyelmeztet, hogy a török elnök megint felpiszkálhatja a migránsokat, ezért ismét tízezrek indulhatnak meg a görög határ felé. Az unió rendőri szerve most tette közzé éves jelentését az embercsempészetről és ebben szerepel az előrejelzés, hogy Törökország újból megnyithatja a kapukat a főleg szír, iraki és afgán menekültek előtt, bár valószínűleg ravaszabbul csinálja majd, mint februárban, az első alkalommal. De a lényeg: előreláthatólag ismét tömegek kerekednek fel a táborokból, hogy átjussanak Görögországba. Erdogan azt közölte, hogy országa már így is 3,5 millió embert fogadott be, többre egyszerűen nem képes. Hiába menekülnek el újabb tömegek Idlibből Asszad államfő hadseregének fellépése nyomán. A lap kiemeli: hogy hiú reményt csepegtetett beléjük, annak az volt az oka pár hónapja, hogy támogatást akart kapni az EU-tól a szíriai katonai műveletekhez. Csakhogy a görög határőrség brutális erővel visszaverte az érkező migránsokat, ami hatalmas káoszt váltott ki. Többen életüket vesztették – török forrás szerint vagy könnygáztól vagy éles lövedékektől. Az Europol arra számít, hogy a török hatóságok adandó alkalommal nemigen tesznek semmit a nyugati határon, hanem simán átengedik az esetleges újabb áradatot. Egyébként a WHO szerint márciusban és áprilisban a ragály miatt a tengeren teljesen leállt a menekülthullám, viszont a bűnbandák sok embert próbáltak nyugatra juttatni vonatokon és teherautókon, mert azok átkelhetnek a határokon.
Szerző

Már több mint kilencezer ember halt meg a járvány miatt Belgiumban

Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:51

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
A szomszédos Hollandiában a múlt heti hirtelen csökkenés után enyhén emelkedett a koronavírus okozta betegség miatt intenzív ápolásra szorulók száma.
Belgiumban a hétvége folyamán átlépte a kilencezret az új koronavírus-járványban elhunytak száma – jelentette vasárnap a helyi sajtó. Huszonnégy óra leforgása alatt 46 ember vesztette életét a vírus okozta fertőzésben, 24-en közülük idősek otthonában. Az utóbbi napok növekvő tendenciája után ismét csökkenőben a kórházi felvételek száma: míg az elmúlt hét második felében átlagosan 80 embert utaltak be egészségügyi intézményekbe, addig a hétvégén csak 60-at. A vírus terjedése is lassulóban van, egy nap alatt 291 volt az új fertőzöttek száma, a 11,5 millió lakosú országban több mint 55 ezer esetet tartanak számon. A szomszédos Hollandiában a múlt heti hirtelen csökkenés után enyhén emelkedett a járvány okozta betegség miatt intenzív ápolásra szorulók száma. A közegészségügyi hatóság vasárnapi statisztikái szerint 12 ember halt bele a koronavírus-fertőzésbe, az országban 5680 a kór áldozatainak száma. Újabb 125 embernél mutatták ki a fertőzést, így a 17,5 millió lélekszámú Hollandiában közel 44 ezer az azonosított esetek száma. Luxemburgban ismét növekedett az elhalálozások száma. Míg az elmúlt héten csupán egy halálos áldozata volt a kórnak, a hét végén már három. Az újabb fertőzéses esetek száma 15-tel nőtt, így már csaknem négyezer azonosított fertőzött van a valamivel több mint félmillió lakosú nagyhercegségben.
Szerző

Szlovákia fenn akarja tartani a szigorú határellenőrzéseket

Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:46

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Cáfolták, hogy az osztrák-szlovák határ megnyitására készülnének.
Szlovákiában fenn kell tartani a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú utazási korlátozásokat és határellenőrzéseket, még akkor is, ha más európai országok már fokozatosan úja meg akarják nyitni a határaikat – jelezte a szlovák kormány vasárnap. Nagyon reménykeltő a helyzet a korlátozások jelentős lazítása szempontjából, de a lezárt határok jelentette védőfal kapcsán nagyon óvatosnak kell lennünk – írta Igor Matovic szlovák kormányfő a Facebook-oldalán. A szlovák hatóságok szombat este cáfolták, hogy az osztrák-szlovák határ megnyitására készülnének, miután az ORF osztrák televízió híradásában tévesen azt állította: Szlovákia és Csehország egyoldalúan megnyitja az osztrák határszakaszát, miután Ausztria bejelentést tett a határellenőrzések enyhítéséről. Ausztria Németországgal és Svájccal már megegyezett arról, hogy enyhíti az ellenőrzéseket közös határszakaszukon, és hasonló lépéseket kezdeményezett más olyan szomszédos országokkal, amelyekben – például Szlovákiában és Csehországban – alacsony a fertőzöttség aránya. Szlovákiában kevesebb mint 1500 fertőzöttet diagnosztizáltak, és 28 ember halt bele a koronavírus okozta betegségbe. Ezeket a kedvező adatokat a szlovák kormány a radikálisan szigorú járványellenes óvintézkedéseknek tudja be, és ezért továbbra is ragaszkodik az ország elszigeteléséhez.
Szerző