Kedves kollégák, hát úgy tűnik, lassan vége ennek a rémálomnak, és új kihívások várnak ránk. Amint bizonyára emlékeztek, idénre még öt bemutatót terveztünk, sajnos ebből most semmi sem lesz. A két vígjátékot és a nyolc szereplős, élő zenekaros musicalt anyagi okok miatt nem tudjuk műsorra tűzni, talán majd jövőre. A Király új ruháját a minisztérium nem javasolja, Gogolák Marika a főosztályról megsúgta, hogy ez most nem aktuális. Viszont! Nagy örömmel mondhatom el nektek, hogy a régóta esedékes Shakespeare-bemutatónkat megtarthatjuk!
Pirikével, színházunk örökös dramaturgjával több szempont alapján is átvizsgáltuk a Mester teljes életművét. A nagy apparátust igénylő királydrámák és a sokszereplős vígjátékok a taó utáni helyzetben eleve ugrottak. A két veronai nemesről kiderült, hogy átverés, egyszerre legalább húszan vannak a színpadon. Végül abban maradtunk, hogy a bemutatót az aktuális pályázatoktól tesszük függővé. Hálistennek a Minisztérium biztosított minket arról, hogy amennyi pénzt a tavalyi támogatásokból elcsakliztak tőlünk, éppen annyit kapunk más forrásokból, úgyhogy minden létező pályázatra adtunk be anyagot.
Büszkén jelenthetem, hogy sikerült összeszedni a pénzt a Rómeó és Júlia bemutatójára. Óriási szerencsénkre csupán apróbb változtatásokat kell végrehajtanunk a darabon, hogy eleget tegyünk a kiíró igényeinek. Az első ilyen, és ezért előre elnézést kell kérnem a társulattól, hogy a darabot mindössze három szereplővel visszük színpadra. Pirike már át is dolgozta, kiosztanám. Bélám, akkor te leszel Rómeó, Pirike pedig vállalja Júliát. Sikerült megállapodnunk egy viszonylag nyomott összegben az átdolgozásért és Júliáért, így valószínűleg marad még annyi pénzünk, hogy télen megcsináljuk azt a csodás monodrámát, amit már régóta tervezünk. A többi szerepeket Lacikám, te fogod adni, a Dajkában és Júlia anyjában majd Pirike segít.
Bélám, te végig lovon fogsz ülni, tudom, kicsit szokatlan, de a lovas színház annyi támogatást kapott idén lóvásárlásra, hogy nem tudják hova tenni a gebéket, nekünk viszont plusz pont volt a pályázatban. Tudom, még sosem ültél lovon, de legyél nyugodt, ők sem játszottak még Rómeó és Júliát. Pirike integet, hogy de igen. Mindegy, ez van. Pirikének sikerült egy apró változtatással ötmillió forintot szereznie, Júlia a halála előtt elénekli a Kék tó, tiszta tó-t. A tó természetesen az elvesztett országrészeket szimbolizálja, és a Trianon évfordulós keretből kapunk rá pénzt.
Janikám, Laci, Virág, Ernő és a többiek, egyelőre ennyi, de ne csüggedjetek. Szerepet most nem tudok adni nektek, de a Köszönjük Magyarország! programban Pirike keres nektek darabot nemzetstratégiai szempontok alapján. Állítólag Wassnak és Nyírőnek van néhány méltatlanul mellőzött drámája, ezekkel tájolhattok majd addig, amíg össze nem gyűjtünk annyit, hogy decemberben talán megint együtt játszhassunk. Még csak annyit kérnék, hogy mindenki adja vissza a március 15-i kokárdákat, mert az átdolgozott könyv szerint kelleni fog egy hosszú, nemzeti színű pántlika Júlia hajába. Köszönöm a figyelmeteket.