Előfizetés

Tüntetés Áder hivatala előtt: alapvető emberi jogot vettek el a transzeműektől (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Semjén-féle salátatörvény a hivatalos nem- és névváltoztatás lehetőségét is megtiltotta, ami szembemegy az Alkotmánybíróság döntésével.
A Budapest Pride tüntetői kérik Áder Jánost: aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldje el a Semjén Zsolt nevével fémjelzett törvénycsomag 33-as paragrafusát, ami megtiltja a anyakönyvi nyilvántartásban szereplő biológiai nem megváltoztatását. A maroknyi tüntető csapat kedden délután a Sándor-palota elé vonult, és hangszórókba olvasták kéréseiket, a transzneműek személyes történeteit – mögöttük a Köztársasági Elnöki Hivatalt őrző rendőrök álltak fel, laza vigyázzállásban. Az eseményről a Mérce tudósított.
 A demonstrálók emlékeztettek rá, hogy a hivatalos nem -és névváltoztatás folyamatát korábban arra hivatkozva függesztette fel a kormány, hogy arra majd megfelelő jogi szabályozást dolgoznak ki. Ehelyett saját ígéretüket is megszegve most egy lendülettel betiltották az egész folyamatot: Május 18-án, keddi plenáris ülésén, a Parlament 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig  leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség. 
Az elfogadott Semjén-féle módosítás arra hivatkozva tiltja meg a nem átírását, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges – ezért az anyakönyvi nyilvántartásban sem lehet a nemet módosítani.

A transzneműek kérésének a Háttér Társaság is hangot adott: közleményükben hangsúlyozták, hogy a most elfogadott módosítás konkrétan alkotmánysértő, hiszen az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja". Az Alkotmánybíróság pedig 2005-ben 2007-ben, és 2018-as döntésében is kimondta, hogy
a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.

A társaság arra is emlékeztet, hogy a törvényjavaslat már megjelenésekor komoly ellenállásba ütközött: elítélte az ENSZ és az Európai Parlament, számos hazai és nemzetközi civil, valamint jogvédő szervezet is.• Rögtön beadásának másnapján 22 hazai civil szervezet állt ki a javaslat ellen.  • A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója is nyilvánosan tiltakozott.  • Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal számára megküldött véleményében leírta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal: jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat. • Az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európai Tanács emberi jogi biztosa és a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, valamint az ILGA és a TGEU ernyőszervezet is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen. • 63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amely a salátatörvény visszavonását kéri.  • Az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását.  • Az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa is elítélte a javaslatot, illetve kérdéseket írt a kormánynak.  • Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélendő gyakorlatként hivatkozott a törvényjavaslatot a COVID-hoz kapcsolódó iránymutatásában. • A holland, francia és német kormány emberi jogi megbízottjai a transznemű személyek önrendelkezési jogának és emberi méltóságának garantálását kérték.  

Zöld utat kapott a totális megfigyelés, magasabb polcra ültették a fegyveres őröket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:41

Fotó: Shutterstock
Mostantól 20 évig az ártatlanok adatait is tárolja a rendőrség, a titkosszolgálat ráláthat az önkormányzatok levelezésére. A parkoló- és fegyveres őrök státusza is változott.
Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását – írja az MTI.  A 282 paragrafusból álló, az igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály benyújtását joggyakorlati visszajelzésekkel, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosításával indokolták. A büntetőeljárási törvény mellett a képviselők módosították a többi között a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetés-végrehajtási törvényt, továbbá a nemzetbiztonsági, a rendőrségi az ügyészségi és a szabálysértési törvényt.

Mindent láthat a titkosszolgálat, mindent megőrizhet a rendőrség

A nemzetbiztonsági törvény változásáról korábban lapunk is írt, a módosítás értelmében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ellenőrizheti az állami és önkormányzati szervezetek „hírközlési hálózatainak tartalmát”. Bár ez elvileg nem jelenti, hogy az NBSZ olvashatja is a leveleket, a Népszavának nyilatkozó szakértők szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy ezt nem is teszik meg. A szakszolgálatok ráadásul mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is. Módosult a rendőrségi törvény is, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) pedig  azonosíthatja az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat és a leplezett eszközalkalmazásokat.  

Változások a Btk-ban, komolyabb védelmet kaptak a parkolóőrök

Változtak a bíróság elé állítás szabályai is: ezt a törvény a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban - két hónapon belül - teszi lehetővé. A Btk.-ban az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba, amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg. Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést. 
A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is, zaklatásuk, megtámadásuk így az eddiginél súlyosabb büntetőjogi következményekkel járhat.

A gyermekek védelme érdekében nevesítették, mely esetben kell a gyámhatóságot értesítenie a büntetés-végrehajtásnak: egyrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílása, illetve a várható szabadulás időpontja előtt két hónappal, másrészt a tényleges szabaduláskor haladéktalanul. A törvény egyes paragrafusai már november 20-án hatályba lépnek, legtöbb rendelkezését azonban csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni  

Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:20

Fotó: Shutterstock
Az Amnesty International az alapvető jogok biztosához fordul, hogy az kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját. A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.  

"A mai döntés a sötét középkorba löki vissza Magyarországot"

"Felháborító, hogy a kormány megszavaztatta az Országgyűléssel ezt a törvényjavaslatot. A módosítás alapjaiban sérti a transznemű és interszex emberek jogait, további diszkriminációnak teszi ki őket, és tovább erősíti az LMBTI emberekkel szembeni intoleráns és ellenséges környezetet" – reagált közleményben Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
"Életbevágó, hogy az alapvető jogok biztosa a törvény kihirdetése után éljen alkotmányos jogával, és normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, ezért levelet küldünk Kozma Ákosnak, hogy haladéktalanul lépjen az ügyben. A módosítás Alaptörvény-ellenes, ezért a bíróságnak meg kell azt semmisítenie."

"A transznemű embereknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy nemüket önazonosságuknak megfelelően jogilag garantált, gyors, hozzáférhető és átlátható eljárás során elismertethessék. A mai döntés a sötét középkorba löki vissza Magyarországot." - közölte az Amnesty International Magyarország igazgatója.