A Semjén-féle salátatörvény a hivatalos nem- és névváltoztatás lehetőségét is megtiltotta, ami szembemegy az Alkotmánybíróság döntésével.
A Budapest Pride tüntetői kérik Áder Jánost: aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldje el a Semjén Zsolt nevével fémjelzett törvénycsomag 33-as paragrafusát, ami megtiltja a anyakönyvi nyilvántartásban szereplő biológiai nem megváltoztatását.
A maroknyi tüntető csapat kedden délután a Sándor-palota elé vonult, és hangszórókba olvasták kéréseiket, a transzneműek személyes történeteit – mögöttük a Köztársasági Elnöki Hivatalt őrző rendőrök álltak fel, laza vigyázzállásban. Az eseményről a Mérce tudósított.
A demonstrálók emlékeztettek rá, hogy a hivatalos nem -és névváltoztatás folyamatát korábban arra hivatkozva függesztette fel a kormány, hogy arra majd megfelelő jogi szabályozást dolgoznak ki. Ehelyett saját ígéretüket is megszegve most egy lendülettel betiltották az egész folyamatot: Május 18-án, keddi plenáris ülésén, a Parlament 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt.
Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.
Az elfogadott Semjén-féle módosítás arra hivatkozva tiltja meg a nem átírását, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges – ezért az anyakönyvi nyilvántartásban sem lehet a nemet módosítani.
A transzneműek kérésének a Háttér Társaság is hangot adott: közleményükben hangsúlyozták, hogy a most elfogadott módosítás konkrétan alkotmánysértő, hiszen az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja".
Az Alkotmánybíróság pedig 2005-ben 2007-ben, és 2018-as döntésében is kimondta, hogy
a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.
A társaság arra is emlékeztet, hogy a törvényjavaslat már megjelenésekor komoly ellenállásba ütközött: elítélte az ENSZ és az Európai Parlament, számos hazai és nemzetközi civil, valamint jogvédő szervezet is.• Rögtön beadásának másnapján 22 hazai civil szervezet állt ki a javaslat ellen.
• A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója is nyilvánosan tiltakozott.
• Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal számára megküldött véleményében leírta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal: jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat.
• Az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európai Tanács emberi jogi biztosa és a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, valamint az ILGA és a TGEU ernyőszervezet is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen.
• 63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amely a salátatörvény visszavonását kéri.
• Az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását.
• Az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa is elítélte a javaslatot, illetve kérdéseket írt a kormánynak.
• Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélendő gyakorlatként hivatkozott a törvényjavaslatot a COVID-hoz kapcsolódó iránymutatásában.
• A holland, francia és német kormány emberi jogi megbízottjai a transznemű személyek önrendelkezési jogának és emberi méltóságának garantálását kérték.
Mostantól 20 évig az ártatlanok adatait is tárolja a rendőrség, a titkosszolgálat ráláthat az önkormányzatok levelezésére. A parkoló- és fegyveres őrök státusza is változott.
Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását – írja az MTI.
A 282 paragrafusból álló, az igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály benyújtását joggyakorlati visszajelzésekkel, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosításával indokolták. A büntetőeljárási törvény mellett a képviselők módosították a többi között a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetés-végrehajtási törvényt, továbbá a nemzetbiztonsági, a rendőrségi az ügyészségi és a szabálysértési törvényt.
Mindent láthat a titkosszolgálat, mindent megőrizhet a rendőrség
A nemzetbiztonsági törvény változásáról korábban lapunk is írt, a módosítás értelmében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ellenőrizheti az állami és önkormányzati szervezetek „hírközlési hálózatainak tartalmát”. Bár ez elvileg nem jelenti, hogy az NBSZ olvashatja is a leveleket, a Népszavának nyilatkozó szakértők szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy ezt nem is teszik meg. A szakszolgálatok ráadásul mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.
Módosult a rendőrségi törvény is, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) pedig azonosíthatja az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat és a leplezett eszközalkalmazásokat.
Változások a Btk-ban, komolyabb védelmet kaptak a parkolóőrök
Változtak a bíróság elé állítás szabályai is: ezt a törvény a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban - két hónapon belül - teszi lehetővé.
A Btk.-ban az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba, amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg. Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést.
A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is, zaklatásuk, megtámadásuk így az eddiginél súlyosabb büntetőjogi következményekkel járhat.
A gyermekek védelme érdekében nevesítették, mely esetben kell a gyámhatóságot értesítenie a büntetés-végrehajtásnak: egyrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílása, illetve a várható szabadulás időpontja előtt két hónappal, másrészt a tényleges szabaduláskor haladéktalanul.
A törvény egyes paragrafusai már november 20-án hatályba lépnek, legtöbb rendelkezését azonban csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni
Az Amnesty International az alapvető jogok biztosához fordul, hogy az kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját.
A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.
"A mai döntés a sötét középkorba löki vissza Magyarországot"
"Felháborító, hogy a kormány megszavaztatta az Országgyűléssel ezt a törvényjavaslatot. A módosítás alapjaiban sérti a transznemű és interszex emberek jogait, további diszkriminációnak teszi ki őket, és tovább erősíti az LMBTI emberekkel szembeni intoleráns és ellenséges környezetet" – reagált közleményben Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
"Életbevágó, hogy az alapvető jogok biztosa a törvény kihirdetése után éljen alkotmányos jogával, és normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, ezért levelet küldünk Kozma Ákosnak, hogy haladéktalanul lépjen az ügyben. A módosítás Alaptörvény-ellenes, ezért a bíróságnak meg kell azt semmisítenie."
"A transznemű embereknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy nemüket önazonosságuknak megfelelően jogilag garantált, gyors, hozzáférhető és átlátható eljárás során elismertethessék. A mai döntés a sötét középkorba löki vissza Magyarországot." - közölte az Amnesty International Magyarország igazgatója.