Előfizetés

Több mint 21 milliárdért újítja fel az Erzsébet-táborokat a NER két nagymenője

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.19. 18:50

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Mészáros Lőrincék vállalkozása és Szabadics Zoltán cége örülhet a vaskos megbízásnak.
Összesen 21,58 milliárd forint közpénzért a Mészáros család cége egy másik NER-mogul vállalkozással társulva újítja fel, illetve alakítja át az Erzsébet-táborokat. Az már eddig is ismert volt, hogy a zánkai táborfejlesztésére kiírt nagyobb, nettó 16,7 milliárd forintos közbeszerzést a Fejér B.Á.L. Zrt., illetve a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel alkotott konzorciuma nyerte el, most azonban nyilvánosságra hozták a kisebb, a fonyódligeti tábor felújítására vonatkozó tender eredményét is. A befutó ezúttal is a felcsúti család vállalkozása és Szabadics Zoltán cége lett,ezúttal nettó 4,88 milliárd forintos áron - írja a 24.hu.
Az Erzsébet-táborok ügye a kezdetektől furcsa, mintha a kormány saját érdekei ellenére hozna döntéseket az ügyben. 2016-ban a kabinet elajándékozta az addig állami tulajdonban lévő zánkai és fonyódligeti üdülőkomplexumot. Azt, hogy milyen területről is van szó, azt rendkívül jól mutatja a zánkai gyermek- és ifjúsági tábor honlapján található bemutatkozás:
Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal, rendezett stranddal.

Az új tulajdonos a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány lett, amely a Magyar Narancs cikke szerint a 17,5 milliárd forint forgalmi értékű ajándék mellé egy különleges kitételt is kapott. Az alapítvány a megszerzés után 15 évvel azt tesz a táborokkal, amit akar, akár el is adhatja az ingyen kapott, majd közpénz-tízmilliárdokért rendbe tett területeket. 
A kormány 2017-ben úgy döntött, hogy az állam összesen 26 milliárd forintot költ a már nem állami kézben lévő táborok felújítására. Ebből szereztek meg 21,58 milliárd forintnyi megbízást Mészárosék.

Az alapítvány az "ajándék" mellé feladatokat is kapott: ők bonyolították le az Erzsébet-program keretein belüli, a gyermektáborokkal és ifjúsági programokkal kapcsolatos projekteket - természetesen közpénzes finanszírozással. A táboroztatásra szánt összegre az alapítvány írhatott ki közbeszerzést, amit egyetlen pályázóként saját cége, az Erzsébet Táborok Kft. nyert el. A cég ügyvezetője az alapítvány főtitkára, Hornyák Tibor volt - jegyzi meg a portál -  aki a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyéről járt be a tábor területén lévő irodájába dolgozni.
Tavaly a Magyar Hang írta meg, hogy nincs minden rendben a fonyódligeti tábor körül. Bár a kormány és az Európai Unió 13,5 milliárd forintot adott a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, hogy esélyteremtő programokat szervezzen rászoruló gyerekeknek, az ingyenes megszerzett tábort tavaly egyetlen fiatal sem élvezhette. Nem úgy, mint a Fidesz kedvenc-őrző védő cége: a táborokat ugyanis nem más őrzi, mint az egyebek mellett Sarka Kata celeb-üzletasszony férjeként ismertté vált Bessenyei István érdekeltsége, a Valton. 

Szabadics Zoltán jegyezte a BAHART-ot kiüresítő tervet

Szabadics Zoltán neve sokáig csak azoknak lehetett ismerős, akik szorosan követték a közbeszerzések alakulását. Cége, a Szabadics Közmű Zrt. sokmilliárd forint értékben nyert el állami megbízásokat, nem egyszer a NER-hez sorolt nagyvállalkozókkal együtt - emlékeztet a 24.hu.  Idén februárban azonban a vállalkozó új területen bukkant fel, ő lett a a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnöke. Az állami többségű hajózási cég nemrég úgy döntött a Szabadics jegyezte reorganizációs terv alapján, hogy eladja a tulajdonában lévő balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát, kikötőket zárna be, kempingeket és szállodát adna el. A szerencsés magánbefektetők viszont kikötőkhöz, illetve értékes ingatlanokhoz juthatnak. Az Mfor.hu cikke szerint Szabadics személyesen is érdekelt lehet abban, hogy az állami cég tulajdonában lévő balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogának eladásával felpezsdüljön a balatoni vitorlázás. A Szabadics Zoltán tulajdonában lévő SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jelentős részben állami pénzből ugyanis olyan luxusszállodát épít Balatonfüreden, ahova vitorlás hajóval is érkezhetnek majd a vendégek.

Tüntetés Áder hivatala előtt: alapvető emberi jogot vettek el a transzeműektől (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Semjén-féle salátatörvény a hivatalos nem- és névváltoztatás lehetőségét is megtiltotta, ami szembemegy az Alkotmánybíróság döntésével.
A Budapest Pride tüntetői kérik Áder Jánost: aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldje el a Semjén Zsolt nevével fémjelzett törvénycsomag 33-as paragrafusát, ami megtiltja a anyakönyvi nyilvántartásban szereplő biológiai nem megváltoztatását. A maroknyi tüntető csapat kedden délután a Sándor-palota elé vonult, és hangszórókba olvasták kéréseiket, a transzneműek személyes történeteit – mögöttük a Köztársasági Elnöki Hivatalt őrző rendőrök álltak fel, laza vigyázzállásban. Az eseményről a Mérce tudósított.
 A demonstrálók emlékeztettek rá, hogy a hivatalos nem -és névváltoztatás folyamatát korábban arra hivatkozva függesztette fel a kormány, hogy arra majd megfelelő jogi szabályozást dolgoznak ki. Ehelyett saját ígéretüket is megszegve most egy lendülettel betiltották az egész folyamatot: Május 18-án, keddi plenáris ülésén, a Parlament 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig  leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség. 
Az elfogadott Semjén-féle módosítás arra hivatkozva tiltja meg a nem átírását, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges – ezért az anyakönyvi nyilvántartásban sem lehet a nemet módosítani.

A transzneműek kérésének a Háttér Társaság is hangot adott: közleményükben hangsúlyozták, hogy a most elfogadott módosítás konkrétan alkotmánysértő, hiszen az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja". Az Alkotmánybíróság pedig 2005-ben 2007-ben, és 2018-as döntésében is kimondta, hogy
a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.

A társaság arra is emlékeztet, hogy a törvényjavaslat már megjelenésekor komoly ellenállásba ütközött: elítélte az ENSZ és az Európai Parlament, számos hazai és nemzetközi civil, valamint jogvédő szervezet is.• Rögtön beadásának másnapján 22 hazai civil szervezet állt ki a javaslat ellen.  • A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója is nyilvánosan tiltakozott.  • Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal számára megküldött véleményében leírta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal: jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat. • Az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európai Tanács emberi jogi biztosa és a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, valamint az ILGA és a TGEU ernyőszervezet is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen. • 63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amely a salátatörvény visszavonását kéri.  • Az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását.  • Az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa is elítélte a javaslatot, illetve kérdéseket írt a kormánynak.  • Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélendő gyakorlatként hivatkozott a törvényjavaslatot a COVID-hoz kapcsolódó iránymutatásában. • A holland, francia és német kormány emberi jogi megbízottjai a transznemű személyek önrendelkezési jogának és emberi méltóságának garantálását kérték.  

Zöld utat kapott a totális megfigyelés, magasabb polcra ültették a fegyveres őröket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:41

Fotó: Shutterstock
Mostantól 20 évig az ártatlanok adatait is tárolja a rendőrség, a titkosszolgálat ráláthat az önkormányzatok levelezésére. A parkoló- és fegyveres őrök státusza is változott.
Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását – írja az MTI.  A 282 paragrafusból álló, az igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály benyújtását joggyakorlati visszajelzésekkel, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosításával indokolták. A büntetőeljárási törvény mellett a képviselők módosították a többi között a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetés-végrehajtási törvényt, továbbá a nemzetbiztonsági, a rendőrségi az ügyészségi és a szabálysértési törvényt.

Mindent láthat a titkosszolgálat, mindent megőrizhet a rendőrség

A nemzetbiztonsági törvény változásáról korábban lapunk is írt, a módosítás értelmében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ellenőrizheti az állami és önkormányzati szervezetek „hírközlési hálózatainak tartalmát”. Bár ez elvileg nem jelenti, hogy az NBSZ olvashatja is a leveleket, a Népszavának nyilatkozó szakértők szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy ezt nem is teszik meg. A szakszolgálatok ráadásul mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is. Módosult a rendőrségi törvény is, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) pedig  azonosíthatja az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat és a leplezett eszközalkalmazásokat.  

Változások a Btk-ban, komolyabb védelmet kaptak a parkolóőrök

Változtak a bíróság elé állítás szabályai is: ezt a törvény a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban - két hónapon belül - teszi lehetővé. A Btk.-ban az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba, amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg. Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést. 
A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is, zaklatásuk, megtámadásuk így az eddiginél súlyosabb büntetőjogi következményekkel járhat.

A gyermekek védelme érdekében nevesítették, mely esetben kell a gyámhatóságot értesítenie a büntetés-végrehajtásnak: egyrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílása, illetve a várható szabadulás időpontja előtt két hónappal, másrészt a tényleges szabaduláskor haladéktalanul. A törvény egyes paragrafusai már november 20-án hatályba lépnek, legtöbb rendelkezését azonban csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni