Hatodával csökkent a szén-dioxid kibocsátás a korlátozások tetőpontján

Publikálás dátuma
2020.05.20. 12:27
Képünk illusztráció
Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Az emissziócsökkenés 86 százaléka a szárazföldi közlekedésben, az energiaszektorban és az iparban következett be. Az átmeneti csökkenés nem jelenti azonban az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának azonnali csökkenését.
Körülbelül egyhatodával csökkent a napi szén-dioxid-kibocsátás a világon a koronavírus-járvány ellen hozott megszorító intézkedések tetőpontján – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Climate Change című szakfolyóiratban publikálta tanulmányát. A kutatók által gyűjtött adatok szerint április elején mintegy 17 százalékkal lehetett kisebb az emisszió 2019 hasonló időszakához képest. A tavalyi napi 100 millió tonnás átlaggal szemben 2020. április 7-én 83 millió tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a cementgyártás következményeként, sőt egyes országokban a kibocsátás akár 26 százalékkal is kisebb lehetett a karanténintézkedések tetőpontján.
Önmagában a szárazföldi és a légi közlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás 36, illetve 60 százalékkal volt kisebb április 7-én a múlt év napi átlagánál. A teljes emissziócsökkenés 86 százaléka a szárazföldi közlekedésben, az energiaszektorban és az iparban keletkezett – közölte a brit Kelet-Angliai Egyetem kutatója, Corinne Le Quéré vezette tudóscsoport. A kutatók szerint 2020 első négy hónapjában összesen 1048 millió tonnával (8,6 százalékkal) csökkent a világ szén-dioxid-kibocsátása, különösen nagy volt a visszaesés Kínában (242 millió tonna), az Egyesült Államokban (207 millió tonna) és Európában (123 millió tonna). A klímakutatók 69 országból, az Egyesült Államok 50 tagállamából és 30 kínai tartományból származó, április végéig rendelkezésre álló adatokra támaszkodtak.
 A szén-dioxid-kibocsátás átmeneti visszaesése nem jelenti az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának azonnali csökkenését, sőt Németország legmagasabb pontján, a 2962 méteres Zugspitze hegycsúcson márciusban 417,838 ppm napi átlaggal rekordértéket mértek a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal mérőállomásán. A 2019. áprilisi átlagnál 2,88 ppm-mel magasabb, 416,21 ppm szennyezettséget mértek idén áprilisban a legrégibb, a Hawaii-szigeteken lévő Mauna Loa amerikai mérőállomáson is. A légkör szén-dioxid-koncentrációja azért emelkedik tovább, mert a CO2 nagyon sokáig megmarad az atmoszférában. Az emberi tevékenység következtében keletkező szén-dioxid felét jelenleg elnyelik az óceánok és a szárazföldek, a másik fele azonban körülbelül egy évszázadig tovább lebeg a levegőben.
Szerző

Algásodik a Balaton, de ez jót jelent

Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:32

Fotó: PASQUINI Cedric / Hemis.fr / AFP
A tó vizének tisztaságát jelzi a Balatonalmádinál megjelent algaszőnyeg.
A Balaton vízfelszínen több hektárnyi kiterjedésben, Balatonalmádinál megjelent algaszőnyeg éppen a tó vizének tisztaságát jelzi, nem jelent veszélyt – közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A barnás, habszerű, vízfelszínt ellepő képződmény szórványos megjelenése nem nevezhető rendkívülinek. Veszélyt nem jelent, a tó természetes működésének része. 
Ez egy természetes és változó intenzitással évente akár többször, főleg tavasszal és nyár végén, előforduló jelenség, és pár napon belül jellemzően eltűnik. "Látványos, de veszélyt nem jelentő, pár napon belül szertefoszló jelenségről van szó" – fogalmazott a szakember. Kedden vizsgálják meg a területről vett vízmintákat, a pontos összetételről, amelyből több mindenre lehet majd következtetni, csak szerdán lesznek információk - jelezte.
A vízfelszínre került jelentősebb algatömeg egyebek mellett éppen a tiszta és fenékig átlátszó víz miatt alakulhatott ki, hiszen tiszta vízben a fény könnyebben lejut a tómeder felületére. Az ott élő algák így elég fényhez jutnak, ráadásul közvetlenül hozzáférnek az üledékben raktározott tápanyagokhoz. Az így felszaporodott algatömeg egy idő után felszakadozva, a keletkező buborékok felhajtó erejének köszönhetően a felszínre jut – magyarázta.
Hasonló jelenség szinte bárhol előfordulhat a Balatonban, de főleg az északi parton jellemző. 2017-ben is tapasztaltak hasonlót, ha nem is ekkora kiterjedésben – jegyezte meg.
Szerző
Témák
Balaton alga

A vulkánok is befolyásolják a hurrikánok képződését

Publikálás dátuma
2020.05.19. 12:45

Fotó: BULLIT MARQUEZ / AFP
A fújós dezodorok is hozzájárulnak a kialakulásukhoz. A klímaváltozás nem növelte a viharok számát, sőt a felmelegedés csökkentheti is a keletkezésük esélyét, viszont erősebb lesznek.
A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni. Az elmúlt 40 évben az aeroszolszennyezés csökkenése és a vulkánkitörések játszották a legnagyobb szerepet a hurrikánok számának alakulásában – mondta el Murakami Hiroyuki, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) klímakutatója, a kutatás vezetője.
A klímaváltozás szintén szerepet játszott ebben, de előbbi két tényező jóval nagyobb hatást gyakorolt a hurrikánokra a klímakutató szerint. Jelenleg nincs olyan esemény, amelynek hátterében száz százalékosan természetes okok állnak és nincs olyan sem, amelynek oka száz százalékosan a klímaváltozás – tette hozzá Phill Klotzbach, a Coloradói Állami Egyetem kutatója.
A NOAA megvizsgálta az 1980 és 2018 közötti trópusi ciklonokat, és arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása és az ember okozta környezetszennyezés más aspektusai megváltoztatták kialakulásuk gyakoriságát bizonyos helyeken. Egyes területeken, mint az Atlanti-óceán térsége, jelentősen megnövekedett a trópusi ciklonok száma, míg másutt, például az Indiai-óceán déli részén, kevésbé.
A Mexikóban lévő El Chicón vulkán 1982-es és a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörésével a közelben lehűlt a légkör, megváltoztatva a trópusi ciklonok aktivitását. A szakértők szerint azonban ezeknek a kitöréseknek a hatása 2000-re elmúlt. Az Atlanti-óceán térségében az aeroszolszennyezettség alacsonyabb szintje jelentősen befolyásolta a trópusi ciklonok gyakoriságát. 
Az aeroszol egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. A légszennyezettség okozta felhők leárnyékolják az óceánt, alacsonyan tartják hőmérsékletét, így a hurrikánok nehezebben erősödnek fel. Ha kevesebb a részecske a levegőben, a napfény felmelegíti az óceánt, az pedig kedvez az erős viharoknak. Ebben „segítenek” az üvegházhatású gázok is, amelyek csapdába ejtik a légkör hőjét.
A kutatók arra jutottak, hogy a klímaváltozás összességében nem változtatta meg a viharok számát. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy ha a bolygó tovább melegszik, az valószínűleg csökkentheti a hurrikánok számát. Viszont a kialakuló trópusi ciklonok nagyobb valószínűséggel lesznek igazán erőteljesek: 3-as, 4-es vagy 5-ös kategóriájú hurrikánok.
A klímaváltozásnak a ciklonok formálására kifejtett hatása továbbra is bonyolult és nem teljesen tisztázott. Bizonyos összefüggések egyszerűek, mint például hogy a melegebb óceánok erősebb viharokat szülnek. Amikor a vízszint emelkedik, a hurrikánok több vizet lökhetnek a partokra, a viharos hullámok magasabbakká és halálosabbakká válnak. De ha az óceánok feletti levegő melegszik, az tulajdonképpen stabilabbá teszi a légkört és megnehezíti a ciklonok kialakulását. Ezért jutott a NOAA arra a következtetésre, hogy az évszázad végére a világ trópusi ciklonjainak száma évi 86-ról 69-re eshet vissza.
Szerző