Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő, amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit - állapította meg szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta, ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást.
- Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet - jelentette ki a CNCD elnöke.
Kifejtette, Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy „a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is.
- Mindennek az államfő is tudatában volt - magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.
A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.
A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: „vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?”.
Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD határozatát - a közzétételtől számított 15 napon belül - bíróságon támadhatja meg az államfő.
