Pilóta nélküli japán űrhajó visz ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.21. 13:54

Fotó: Tosei Kisanuki/The Yomiuri Shimbun / AFP
A szállítóhajónak és az indítórakétának is ez az utolsó küldetése, dolga végeztével a Kounotori nevű űrhajó elég a Föld légkörében.
Pilóta nélküli űrhajót indítottak csütörtök hajnalban a japán Kagosima prefektúrában lévő Tanegasima űrközpontból. A Kounotori nevű szállítóhajó ellátmányt visz a Nemzetközi Űrállomásra. A japán fejlesztésű Kounotori és az indításhoz használt H2B típusú rakéta számára is ez az utolsó küldetés.
„Szeretnénk minden feladatot teljesíteni, és diadallal ezt az utolsó küldetést”

– fogalmazott a rakétát gyártó Mitsubishi Heavy Industries űrprogramjának egyik vezetője, Szucuki Keidzsi a kilövés utáni sajtótájékoztatón.  
Az élelmet, kísérleti anyagokat és egyéb ellátmányt szállító teherhajó a tervek szerint május 25-én kapcsolódik össze a Nemzetközi Űrállomással.
Az első Kounotorit 2009-ben küldték fel az űrállomásra. A hajó 6 tonna rakományt képest célba juttatni. Eddig nyolc ilyen szállítóegységet küldtek fel sikeresen a Földről az űrállomásra. Dolga végeztével a Kounotori 9-et megrakják majd olyan dolgokkal, amelyekre az űrállomáson már nincs szükség, és a teherhajó elég, amikor visszaér a Föld légkörébe.
Szerző

Minden ötödik stockholmi szervezete antitestet termel

Publikálás dátuma
2020.05.21. 12:17

Fotó: Ramil Sitdikov/Sputnik / AFP
Nyilvánosságra hozták egy még folyamatban lévő kutatás részeredményeit a svéd egészségügyi hatóságok.
Svédországban a fővárosban a legmagasabb a fertőzöttek aránya, az összes eset egyharmadát itt regisztrálták. Az április végén véletlenszerűen tesztelt ezer stockholmi lakos 7,3 százalékának szervezete termelt antitesteket a koronavírus ellen. A vérben található antitestek segítségével tudják kimutatni, hogy a tesztelt átesett-e már koronavírus-fertőzésen.
Anders Tegnell virológus abból indul ki, hogy a svéd főváros lakosságának valamivel több mint 20 százaléka fertőződhetett meg a SARS-CoV-2 nevű vírussal. Tegnell a vizsgálatok alapján úgy véli, hogy az ország többi részén alacsonyabb lehet a vírus ellen antitesteket termelő emberek aránya. Az átszámítás során figyelembe vették, hogy a teszteket néhány héttel korábban végezték, és időbe telik az is, míg az antitestek megjelennek a szervezetben. A koronavírus elleni antitestek termelése a 20 és 64 év közöttiek körében volt a leggyakoribb (6,7 százalék), míg a 65 év fölöttieknek mindössze 2,7 százalékánál, a 19 év alattiaknak pedig 4,7 százalékánál mutattak ki antitesteket.
Svédország különutas politikát követ a koronavírus-járvány kezelésében: a 16 év alatti diákok továbbra is iskolába járnak, és a kávézók, éttermek, üzletek is nyitva vannak. A svéd megoldást sokan bírálják, mert az országban a halálos áldozatok száma jóval nagyobb, mint a szigorú korlátozásokat bevezető szomszédos államokban. Svédországban 31 532 fertőzöttje és 3831 halálos áldozata van a koronavírusnak a Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint.
Szerző

Kétezer éves bunkert találtak a Siratófal közelében

Publikálás dátuma
2020.05.20. 09:48

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Kamra, lakóhely, rejtekhely, de akár egy nagyobb középület alagsori része is lehetett a Jeruzsálemben feltárt kőemlék.
A három helyiségből és a közöttük elterülő udvarból álló építményt az alapkőzetbe vésték a második szentély lerombolása, i. sz. 70. előtt. Nem világos a szobák rendeltetése: alagsori kamra, lakóhely vagy akár rejtekhely is lehetett – közölte az ásatás egyik vezetője, Barak Monnickendam-Givon a The Times of Israel című izraeli angol nyelvű lappal.
A központi elhelyezkedés és a Szentély alig harminc méteres közelsége miatt a régész azt sem zárta ki, hogy egy nagyobb középület alagsori része lehetett a most megtalált kőemlék. A kétezer éves maradványokat Jeruzsálemben a Siratófal melletti mellékhelyiségek területe alatt találták, ahol korábban szegények ingyenkonyhája működött. A helyiségeket évszázadok óta elrejtette egy nagy, 1400 éves bizánci, majd egy helyére lépő korai iszlám, Omajjád korból származó épület, annak is a fehér mozaikpadlója.
Az alapkőzetből kézi szerszámokkal, vaskalapáccsal vájták ki a három, meglehetősen tágas helyiséget, egy körülbelül 2,5 méterszer 4 méteres, egy 2,5 méterszer 2,5 méteres és egy harmadik, még nagyrészt feltárásra váró szobát. A helyiségek között szinteltolások és lépcsők vannak. Már számos, ebből a korból származó, kőbe vájt építményt fedeztek fel, de azok rituális fürdőnek, vagyis mikvének vagy sziklasírnak készültek, és nem lakóhelyiségnek, mint a most felfedezett hely. 
A szobákban a polcokat és a tárolófülkéket is az alapkőzetbe csiszolták, csakúgy mint az ajtókat tartó tokokat és a lámpásoknak szolgáló mélyedéseket. A helyiségek feltárásakor agyagból készült lábosokat, lámpásokat, főzőedényeket, csak a zsidó lakosság által használt kőkorsót és egy rituális fürdő kőmedencéjének töredékét is megtalálták. 
Noha az építmény kialakítása első látásra nagyon hasonlít más korábban fellelt sziklasírokhoz, a régészek szinte kizártnak tartják, hogy halottakat rejtettek volna el benne, mert ez a rész a város belsejében volt ebben a korszakban, és a zsidó vallás tiltja a temetkezést a lakott területeken.
Szerző