Magyar Helsinki Bizottság;tranzitzóna;

„Nem azt mondta ki az ítélet, hogy be kell zárni, hanem a jogszerűtlen állapotokat kell megszüntetni”

A menekülteknek jogi támogatást nyújtó Magyar Helsinki Bizottság (MHB) sem érti, hogy mi a célja a röszkei tranzitzóna bezárásának és a menekültügyi eljárás átalakításának.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a kormányinfón bejelentette, hogy bár a luxembourgi Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete elfogadhatatlan számukra, de Magyarország köteles betartani azt, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat.

Az EUB május 14-i ítéletében kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában. A bíróság szerint 28 nap elteltével senkit sem lehet ott fogva tartani, ellenben biztosítani kell a belépést a menekülteknek Magyarországra, és gondoskodni kell elhelyezésükről is. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a tranzitzóna után idegenrendészeti őrizetbe kellett volna helyezni az érintetteket az ország területén.

„Nem azt mondta ki az ítélet, hogy be kell zárni, hanem a jogszerűtlen állapotokat kell megszüntetni” – mondta a Népszavának Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértője. 

Gulyás egyébként közölte azt is, hogy ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani. „Nem tudok olyan európai uniós tagállamról, ahol létezne ez a gyakorlat” – fejtette ki Léderer András. Olyan kiegészítő lehetőség szerinte létezik, hogy a nagykövetségeken is befogadnak kérelmeket, de amíg nincs új jogszabály, addig elképzelni is nehéz, hogy a gyakorlatban mit eredményezne, ha a határon nem fogadnák a menedékkérelmeket.

A miniszter kijelentései több kérdést is felvetnek, mint ahányra választ adnak. Például mi történik azokkal a menekültekkel, akik egy külképviseleten folyamodnak menedékstátuszért, de az eljárás elhúzódik. Magyarországon erre az időre nyílt vagy zárt táborokban, illetve a tranzitzónákban helyezte el őket a kormány, de erre egy nagykövetségen – különösen jelentős nemzetközi harci konfliktus esetén – nincs infrastruktúra és kapacitás sem.

A bírósági ítéletnek ugyanakkor gyorsan eleget tesz a kormány. Az MHB úgy értesült, hogy csütörtök „hajnalra mindenki szabadult a tranzitzónákból”, az ott lévő közel 300 embert, nagyrészt kisgyerekes családokat a hatóságok mind átszállították teljesen vagy részben nyitott szállásokra. 

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádiónak korábban úgy nyilatkozott: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását.