„Nem azt mondta ki az ítélet, hogy be kell zárni, hanem a jogszerűtlen állapotokat kell megszüntetni”

Publikálás dátuma
2020.05.21. 17:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A menekülteknek jogi támogatást nyújtó Magyar Helsinki Bizottság (MHB) sem érti, hogy mi a célja a röszkei tranzitzóna bezárásának és a menekültügyi eljárás átalakításának.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a kormányinfón bejelentette, hogy bár a luxembourgi Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete elfogadhatatlan számukra, de Magyarország köteles betartani azt, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat. Az EUB május 14-i ítéletében kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában. A bíróság szerint 28 nap elteltével senkit sem lehet ott fogva tartani, ellenben biztosítani kell a belépést a menekülteknek Magyarországra, és gondoskodni kell elhelyezésükről is. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a tranzitzóna után idegenrendészeti őrizetbe kellett volna helyezni az érintetteket az ország területén. „Nem azt mondta ki az ítélet, hogy be kell zárni, hanem a jogszerűtlen állapotokat kell megszüntetni” – mondta a Népszavának Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértője.  Gulyás egyébként közölte azt is, hogy ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani. „Nem tudok olyan európai uniós tagállamról, ahol létezne ez a gyakorlat” – fejtette ki Léderer András. Olyan kiegészítő lehetőség szerinte létezik, hogy a nagykövetségeken is befogadnak kérelmeket, de amíg nincs új jogszabály, addig elképzelni is nehéz, hogy a gyakorlatban mit eredményezne, ha a határon nem fogadnák a menedékkérelmeket. A miniszter kijelentései több kérdést is felvetnek, mint ahányra választ adnak. Például mi történik azokkal a menekültekkel, akik egy külképviseleten folyamodnak menedékstátuszért, de az eljárás elhúzódik. Magyarországon erre az időre nyílt vagy zárt táborokban, illetve a tranzitzónákban helyezte el őket a kormány, de erre egy nagykövetségen – különösen jelentős nemzetközi harci konfliktus esetén – nincs infrastruktúra és kapacitás sem. A bírósági ítéletnek ugyanakkor gyorsan eleget tesz a kormány. Az MHB úgy értesült, hogy csütörtök „hajnalra mindenki szabadult a tranzitzónákból”, az ott lévő közel 300 embert, nagyrészt kisgyerekes családokat a hatóságok mind átszállították teljesen vagy részben nyitott szállásokra.  Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádiónak korábban úgy nyilatkozott: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását.

Távozik posztjáról a Pesti úti idősotthon igazgatója

Publikálás dátuma
2020.05.21. 16:58

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az intézmény vezetését Merucza Erika jelenlegi gazdasági vezető veszi át, a Fővárosi Önkormányzat az intézményvezetői posztra pályázatot ír ki.
Saját kérésére, közös megegyezéssel május 31-i hatállyal távozik posztjáról Skultéti József, a Pesti Úti Idősek Otthonának vezetője. Az intézmény vezetését Merucza Erika jelenlegi gazdasági vezető veszi át, a Fővárosi Önkormányzat az intézményvezetői posztra pályázatot ír ki – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.  A Fővárosi Önkormányzat köszönetét és elismerését fejezte ki Skultéti Józsefnek, aki 49 évet dolgozott a közszolgálatban, amiből 30 évet a szociális ellátásban, 25 évet pedig a főváros szolgálatában töltött. „Skultéti József személyes hangvételű, megrázó levélben kérte felmentését a főpolgármestertől. Ebben azt írja, 2016-os kinevezése óta az intézményben végzett szakmai munkát minden alkalommal elismerően értékelték, mind a hatósági ellenőrzések, mind az ellátottak és hozzátartozók visszajelzései is erről tanúskodnak. Ez a helyzet megváltozott, amikor a koronavírus járvány idején ugyanazok az ellenőrök, akik korábban színvonalasnak ítélték a szakmai munkát, egyszerre olyan hiányosságokról kezdtek jelentéseket írni, amelyeket korábban nem észleltek. Kiábrándító, egyben méltánytalan helyzetet teremtettek az ott dolgozók számára, azok a médiumok, amelyek 'az ellátás részleteit nem ismerve, a jogszabályokkal nem törődve becsmérelték' az otthont” – tették hozzá. „Túl sok gondozottunkat győzte le a járvány úgy, hogy közben a kiváltó okok ismeretlenek maradtak. Túl sok kiváló szakember hagyta el a pályát és sok-sok év szolgálat után Otthonunkat azért, mert tovább nem voltak hajlandóak újra és újra átélni a folyamatos (…) megaláztatásokat. Túl sok nekem látni ennek a nagyszerű intézménynek (…) hatóságilag szentesített hírhedtté tételét” – írta Skultéti a lemondó levelében. A közleményben kiemelték: a Fővárosi Önkormányzat továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy megóvja a Pesti úti idősotthon lakóit és munkatársait a lakájmédia nem szűnő alantas és hazug rágalmaitól. „A hazug rágalmakat megfogalmazóktól és az azoknak teret adó lakájmédiával szemben jogi úton veszünk elégtételt” – írták.
Szerző

Nem csak öli, élénkíti is a gazdaságot a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.05.21. 15:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kutatók, orvos-professzorok, iparági szakemberek számoltak be arról, mire költöttek, hogyan hasznosították az elmúlt két hónapban hárommilliárd forintot.
A járvány első hullámának visszaszorulásával valóságos kis covid-iparág van kialakulóban a magyar gazdaságban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) online tudományos konferenciáján csütörtökön kutatók, orvos-professzorok, iparági szakemberek számoltak be arról, mire költöttek, hogyan hasznosították az elmúlt két hónapban hárommilliárd forintot. Az összeget a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokra az innovációs alapon belül különítette el a tárca. – Több mint 100 koronavírus-kutatással kapcsolatos projektjavaslat érkezett a tárcához, ezek közül 24 támogatásáról már döntöttek, 52 ötlet döntés előkészítő fázisba jutott, további 12 pedig döntésre vár – összegezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy mennyire gyorsan és kreatívan reagáltak a hazai kutatóműhelyek a vírus elleni küzdelemben. A pályázatokról eddig gyorsított eljárásban döntöttek, a későbbiekben a támogathatóságról normál eljárási rendben születnek meg a döntések. Az eddig támogatott kutatások a vírus megismerésével, a fertőzés-elleni védekezéssel illetve a fertőzés nyomán kialakult betegségek kezelésével foglalkoznak – mondta. Például ebből az innovációs alapból támogatták az orvosképző egyetemek reprezentatív lakossági szűrővizsgálatát, a Pécsi Tudományegyetem víruslaborjában zajló koronavírus kutatásokat, a Szegedi Tudományegyetem epidemiológia és matematikai modellszámításait. Az utóbbival kapcsolatban Röst Gergely matematikus közölte, az elmúlt hetekben több mint 25 kutatást végeztek, köztük azt is, amely azt mutatta meg, hogy 60 százalékkal kell csökkenteni a kontaktusok számát a járvány elfojtásához. Ő beszélt arról is, hogy van egy online kutatás a kontaktusokról, MASZK névvel, amit eddig 400 ezren ki is töltötték. Ennek eredménye nem reprezentatív, de természetesen segít a járvány terjedésének modellezésében. Elemezték az osztrák helyzetet, továbbá kialakítottak egy olyan interaktív vezetői döntés előkészítő rendszert, amelyben át lehet tekinteni az összes eddig megszületett információt a járvánnyal kapcsolatban. Megemlítette: már március végén volt anyaguk a kórházi járványokról, valamint, hogy körülbelül 40 prezentációt készítettek kormányzati, és állami szereplőknek. Hamarosan elindul a hazai tervezésű lélegeztetőgépek sorozat gyártása, erről – Józsa János, a BME rektora, Rózsa Balázs, orvos-fizikus, a Femtronics cég valamint Kozlovszky Miklós, az Óbudai Egyetem képviselője is beszélt. Mindhárom intézmény saját eszközt fejlesztett, különböző lélegeztetési és terápiás specializációval. Kiderült az is, hogy a sorozatgyártás egyik akadálya, hogy a Kínából rendelt alkatrész szállítása akadozik. A Fetronics cég által gyártott gép különlegessége, hogy két perc alatt azok is megtanulhatják a kezelését, akiknek nincs semmilyen egészségügyi képzettsége. Elhangzott, hogy a műegyetemen fejlesztett lélegeztetőgép klinikai próbái már zajlanak a Korányi Pulmonológiai Intézetben, ahol 50 beteget vontak be az eszköz vizsgálatába.  Lacza Zsombor, ortopéd-traumatológus szakorvos, az OrthoSera Kft. ügyvezetője ismertette az általuk fejlesztett vérplazma-terápiát. Csoportja gyógyult koronavírusos betegeket vérplazmáját gyűjti, hogy az abban lévő ellenanyagokkal koncentrált készítményt állítsanak elő. Ezt ha a súlyosabb állapotú betegek időben megkapják, szépen javulnak. Az első beteg, akit a Semmelweis Egyetemen kezeltek a szerrel, már levették a lélegeztető gépről. A fórumon kiderült az is, hogy a Dél-pesti Centrum Kórház, a Korányi, illetve a Szent Imre kórház nem vesz át kész plazmát a cégtől, noha van csoport azonos készítményük az érintettek betegei számára. Lacza Zsombor beszélt arról is, hogy befejezték az olimpikonok szűrésért, a sportolók tíz százaléka volt átfertőződött, ez az adat sokszorosa a lakosságénak, viszont a vírus ellen tartósan védő ellenanyagot nem találtak bennünk. Azaz a sportolók fokozottan veszélyeztettek, ezért az ő rendszeres szűrésük fontos. A terápiás területről, hogy éppen milyen hatóanyagokat vizsgálnak Bogsch Erik, a Richter NYRT. elnöke, Greiner István, a cég kutatási igazgatója valamint Kacskovics Imre, az ELTE-TTK dékánja, és Keserű György Miklós beszélt. Kifejezetten a vírus ellen nincs gyógyszer, de egy hazai konzorcium által fejlesztett készítmény hatóanyaga megakadályozza, hogy megfertőződjön az emberi sejt. Ez az infúzió, ha sikeresek lesznek a klinikai próbái, akkor megelőzésként is alkalmazható lesz, például csökkenthető lesz orvosok és nővérek fertőzési kockázata. De zajlanak vizsgálatok, hogy mennyire hatásos a koronavírus ellen a Kínából kapott favipiravir. A Debreceni Egyetem rektora, Szilvássy Zoltán arról számolt be, hogy van konszenzus arról, hogy milyen vakcinát fejlesszenek, és úgy vélte 2020 októberében kis szériás gyártási próbák is elkezdődhetnek. 
Szerző