A járvány miatt kiengedték a börtönből Trump egykori ügyvédjét

Publikálás dátuma
2020.05.21. 19:25
Michael Cohen
Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
Michael Cohen büntetése többi részét házi őrizetben tölti le.
A koronavírus-járvány miatt szabadon bocsátották csütörtökön a börtönből Michael Cohent, Trump egykori ügyvédjét, akinek büntetése többi részét házi őrizetben kell letöltenie. Az 53 éves ügyvédet 2018-ban ítélték háromévi börtönbüntetésre adócsalás, a kongresszus előtt tett hamis tanúzás, a kampányfinanszírozási törvény megsértése miatt. Abban a New York állam északnyugati részén lévő börtönben, ahol Cohen a büntetését töltötte, több börtönőrt és elítéltet diagnosztizáltak az új típusú koronavírussal. Roger Adler, Cohen ügyvédje ezért már április közepén kérelmezte védence házi őrizetbe helyezését, hangsúlyozva, hogy Cohennak tüdőproblémái vannak, ezért különösen érzékeny lehet a vírusra. Cohen korábban több mint egy évtizeden keresztül dolgozott Donald Trump vállalatánál, s az amerikai sajtóban gyakran úgy emlegették, mint aki „elrendezte” akkori üzletemberi ügyeit. Később szembe fordult a már elnökké választott Trummpal, és azt vallotta, hogy a 2016-os választási kampány pénzéből fizetett ki két nőt – egy pornószínésznőt és egy modellt – azért, hogy hallgasson Trumppal folytatott korábbi viszonyáról. Az amerikai büntetésvégrehajtási intézményeket a koronavírus-járvány gócpontjaiként tartják számon. A The New York Times című lap szerint a járvány kezdetétől május közepéig több mint 2500 elítéltet – köztük erőszakos bűncselekményeket elkövetők egész sorát – bocsátották szabadon, vagy helyezték házi őrizetbe a járványra hivatkozva. Egyes tagállamokban, mint például Marylandben, a börtönökben megkezdték a kötelező vírusteszteket elítélteken és börtönőrökön egyaránt. 
Szerző

Május végén a magyarok előtt is megnyitja határait Horvátország

Publikálás dátuma
2020.05.21. 18:18

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
Ezt megelőzően mobiltelefonos alkalmazás bevezetését tervezik a beutazások meggyorsításának elősegítése érdekében.
Horvátország még nem hirdeti ki hivatalosan a koronavírus-járvány végét, ez egy új fertőző betegség, és számos kihívással kell még szembenézni – mondta újságíróknak nyilatkozva Vili Beros egészségügy-miniszter csütörtökön. Zágráb a járvány enyhülésével – szigorú óvintézkedések mellett – fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot. Ugyanakkor
továbbra sem lehet 40 fő feletti csoportos összejöveteleket tartani és sporteseményeket rendezni az országban, ennek feloldását május végére tervezi a kormány.

Meggyorsítanák a beutazásokat

Horvátország közel két hete a határait is újranyitotta: beléphetnek azok a külföldi állampolgárok, akik üzleti vagy más gazdasági érdekeltség miatt, valamint halaszthatatlan személyes okokból utaznak az országba. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket Zágráb Szlovéniával közös határán a múlt hét végén teljesen feloldotta. Gari Cappelli idegenforgalmi miniszter
a korlátozások feloldását jelentette be május 29-től Szlovákiával, Csehországgal, Magyarországgal és Ausztriával is.

Ezt megelőzően mobiltelefonos alkalmazás bevezetését tervezik a beutazások meggyorsításának elősegítése érdekében. Amint közös megállapodás alapján megnyílnak a határok az említett országok állampolgárai előtt, és sikerül a németekkel, valamint később a lengyelekkel is megegyezésre jutni, Horvátország teljes idegenforgalmának több mint 60 százalékát helyreállíthatja – hangsúlyozta a tárcavezető.

Tüntettek Zágrábban

Közben több százan tüntettek csütörtökön Zágrábban. A vállalkozók egyesületének és a közúti személyfuvarozók szervezetének tagjai azt követelték a kormánytól, hogy határozza meg a hitel- és lízingmoratórium pontos feltételeit, hosszabbítsa meg a munkahelyek megmentésére vonatkozó intézkedéseket, álljon elő világos tervvel az idegenforgalmi szezont illetően, és engedélyezze a 300 főnél nagyobb összejöveteleket, hogy talpra állhasson a rendezvényszervezési ágazat.

Egy nap alatt három új fertőzöttet találtak

A válságstáb közleménye szerint egy nap alatt hárommal, 2234-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, és senki nem hunyt el a Covid-19 betegség következtében, a járvány halálos áldozatainak száma így 96 maradt. Az első fertőzés közel három hónappal ezelőtti megjelenése óta 1978 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A szomszédos Szlovénia egy hete hirdette ki hivatalosan a járvány végét, elsőként az Európai Unióban. A válságstáb közlése szerint szerdán nem nőtt, így 1468 maradt az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, és egy ember hunyt el a Covid-19 betegség következtében, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 105-re emelkedett. Ezt megelőzően öt napig nem regisztráltak halálesetet Szlovéniában.

Johannis nem kér bocsánatot, inkább fellebbez

Publikálás dátuma
2020.05.21. 16:09

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
A CNCD határozata – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon megtámadható, az államfő máris jelezte, él a lehetőséggel.
Ötezer lejébe, mintegy 350 ezer forintjába kerülhet Klaus Johannisnak a „jó nápot kívánok pészédé”-s kirohanása. A román Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ugyanis ekkora bírságot szabott ki szerdán a román államfőre, aki április végén magyar nyelvű köszöntéssel gúnyosan azzal vádolta meg a parlamenti többséget adó Szociáldemokrata Pártot (PSD – ejtsd pészédé), hogy az RMDSZ-el összefogva azon munkálkodik, hogy Erdélyt odaadják a magyaroknak. Mindezt megspékelte azzal a PSD elnökének címzett kérdéssel, hogy „Jó nápot, Ciolacu! Vajon mit ígért maguknak Budapestről Orbán Viktor ezért a megállapodásért cserében”?
Johannis kirohanását az váltotta ki, hogy a PSD által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő lejárta előtt az épp terítéken lévő Székelyföld autonómia törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak kellett nyilvánítani és továbbküldeni a szenátusnak. A felsőház azonnal „orvosolta” a hibát, ez az autonómiatervezt is, mint minden korábbi, ment a süllyesztőbe. De az államfő nagy visszhangot, román és német bírálatot egyaránt kiváltó beszéde nem maradt következmények nélkül, a diszkriminációellenes tanács nagy szavazattöbbséggel, 6:1 arányban gyűlöletbeszédnek minősítette azt. A bírságot pedig 5:1 arányban szavazták meg. A CNCD határozata – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon megtámadható, az államfő máris jelezte, él a lehetőséggel. A CNCD elnöke, Asztalos Csaba a kolozsvári maszol.ro-nak elmondta: azért volt diszkrimináló az államfő nyilatkozata, mert növelte a magyarokkal szembeni előítéleteket a román társadalomban és a romániai magyar kisebbséget veszélyforrásként jelenítette meg. Emellett azzal a gúnyolódó hangnemmel, ahogyan megszólalt magyarul a sajtónyilatkozatban, lealacsonyította, másodrendűnek állította be a magyar nyelvet. Johannis viszont politikai indíttatásúnak tartja a CNCD döntését. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Ludovic Orban miniszterelnök, aki egyben az államfő pártjának, a PNL-nek az elnöke is. Orban már egyenesen a tanácsot támadta, amely szerinte „megdöbbentő politikai döntést hozott”. Állította: a CNCD a PSD befolyása alatt áll, Johannist pedig azért büntetik igazságtalanul, mert „leleplezte” a PSD és az RMDSZ közötti „cinkosságot”. Orban szerint az államfő nem diszkriminált, nem sértette meg a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Marcel Ciolacu házelnök, a PSD ideiglenes elnöke szerint viszont Johannisnak a fellebbezés helyett nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie. Reagált az esetre Jürgen Linden, Aachen város Nagy Károly-díját menedzselő alapítványának elnöke is. Johannisnak ugyanis tegnap kellett volna átvennie az elismerést, amelyet a német város „az igazságosság, a kisebbségek és a kulturális sokszínűség védelmének harcosaként” ítélt oda tavaly decemberben a német nemzetiségű román elnöknek. A díjátadást a járvány miatt halasztóják, ám az alapítvány elnöke egyértelművé tette, hogy nem marad el. A német sajtó is élesen támadta Johannis kijelentését, de Linden szerint Johannis egyik napról a másikra biztosan nem lett nacionalista. 
Szerző