„Egy boltvezető nem fog járdát sepregetni”

Publikálás dátuma
2020.05.22. 07:25

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Sokan szégyellik a közmunkát, ezért inkább kivárják, míg újra beindul a termelés. Ráadásul a három hónapra járó munkanélküli-járadék jóval magasabb, mint a közmunkásbér.
Kapós lett a közmunka az észak-borsodi térségben lévő hétezres lékszámú Encsen, ahol jelenleg százharmincan dogoznak ilyen státuszban: korábban mindig volt lemorzsolódás, s lehetett felvenni új embereket, most viszont harmincan vannak várólistán, köztük olyanok is, akik normál esetben ilyenkor már az építőiparban vagy épp a mezőgazdaságban kapnak munkát. Barna Béla kőművesként dolgozott egy környékbeli vállalkozónál, de pár hónapja elküldték, most utcát seper a köztereken. A férfi azt mondta, hiába keres most jóval kevesebbet, jobb ez így neki, mert a vállalkozónál kihajtották belőle a szuflát, tizenkét órákat kellett melózni. Társa, Szabó Zoltán, aki korábban festőként kereste a kenyerét, de már nyolc éve közmunkából vagy alkalmiból él, egyetértően bólogatott. Lám, most dél van, kezdődik az ebédszünet, egy órára hazamehetnek kényelmesen: ilyet a „rendes” munkaerőpiacon nemigen tehetnének meg. Városházi státuszban lévő koordinátoruk, Paul Róbert szerint árnyalja a képet, hogy a közmunkások között manapság nagyon kevés olyan van, aki az elsődleges munkaerőpiacon megállná a helyét: sokan alkoholproblémákkal, betegségekkel küzdenek, ha ideig-óráig kapnak is munkát, hamar elbocsátják őket, s visszakerülnek az inkább támogatott foglalkoztatottak közé. Az encsi közmunkások jó része a város közterein dolgozik, de van, aki a művelődési házban szórólapozik – most, a járvány idején ehelyett fertőtlenítőszereket visz ki házakhoz –, más a konyhakerti programban vagy a virágokat nevelő fóliasátrakban kapott helyet, s akad, aki a szociális otthonban segít be a gondozóknak. Még ebben a nagyon hátrányos helyzetű, iparral, turisztikai vagy épp kereskedelmi célpontokkal nem rendelkező, ezért munkahelyekben nem bővelkedő városban sem találtunk azonban olyan embert, aki a vírus miatt lett állástalan, s átmeneti megoldásként a közmunkaprogramot választotta. Elvileg ugyanis nekik szólt volna az Orbán-kormány sajátos gesztusa, hogy a munkahelyek valódi megvédése, az állástalanoknak egyfajta alapjövedelem biztosítása, vagy a munkanélküliségi segély időtartamának feltornázása helyett az országos közmunkás létszám-keretet emelték meg a januári 140 ezer főről 200 ezer főre. Ennek részletei egyelőre homályosak, az általunk megkérdezett polgármesterek közül senki nem kapott még útmutatót arról, milyen munkára mennyi embert kérhet. Mikola Gergely Encs ellenzéki támogatással megválasztott, huszonéves jobbikos polgármestere ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: őt pár hete hívták fel a járási munkaügyi központból, hogy ha szüksége van plusz emberekre a közmunkaprogramban, akkor igényelhet, mert „megoldják”. Úgy tűnik, lesz is erre igény, de nem a munkaerőpiacról most kiesettek, hanem az egyébként is állástalan, hátrányos helyzetű, alulképzett emberek miatt, akik most segédmunkásként sem tudnak elhelyezkedni. – Évek óta az a gond a közmunkaprogrammal, hogy februárban feltöltjük a létszámot, aztán áprilisban, májusban sokan faképnél hagynak bennünket, mert elmennek Budapestre vagy a nyugati határszélre az építőiparba dolgozni, jóval több pénzért – mondta. Most annyival jobb a helyzet, hogy nincs lemorzsolódás, mindenki kapaszkodik abba a kis biztosba – családi kedvezménytől függően havi 53 vagy 80 ezer forintba –, amit a közmunkáért kap – tette hozzá a polgármester, aki szerint pont azért alakult ki várólista, mert nincs fluktuáció, nincs kinek a helyére felvenni új embereket. – Egy kisbolt vezetője, aki bezárta a falusi üzletét, vagy a pincér, akit a vírus miatt kirúgtak a helyi vendéglőből, nem fog elmenni járdát seperni, hogy sógora, komája, minden ismerőse lássa a szégyenét. Inkább igénybe veszi a három hónapos munkanélküli segélyt, és imádkozik, hogy újra visszavegyék. Ha másképp nem megy, feléli a tartalékait, vagy a családtól kér kölcsön, netán jelentkezik egy hipermarketbe árufeltöltőnek, ott mindig van kereslet. Aki egyszer már normális állásban volt, annak szégyen „lecsúszni” a közmunkások közé. Őket se akarom megbántani, de azt azért mindenki tudja helyben: csak az tilitolizza itt a gereblyét, aki az egészségügyi vagy mentális állapota, netán alacsony végzettsége és munkamorálja miatt már máshová nem való – így válaszolt egy nógrádi falu polgármestere, amikor arról kérdeztük: örültek-e annak, hogy a kormány megemelte a közmunkás-keretet az önkormányzatok számára. Egy másik polgármestert, Nagy Sándort, a 2700 lelkes Heves megyei Recsk polgármesterét azt követően kerestük meg, hogy helyiektől megtudtuk: közel száz ember került utcára, miután felfüggesztette a termelést egy külföldi tulajdonban lévő bútorgyár, s az éttermek, szállodák megrendelései híján lakat került átmenetileg egy mosodára is, ami szintén sokaknak adott munkát. Ennek ellenére a dolgozók közül nem jelezte senki, hogy bajban van, s közmunkára tartana igényt. A polgármester szerint ezt sokan szégyellnék, ezért inkább kivárják, míg újra beindul a termelés. Ráadásul a három hónapra járó munkanélküli járadék eleve jóval magasabb, mint a közmunkás bér, nem is lett volna logikus ezt az utóbbit választaniuk. Beszéltünk olyan polgármesterrel, aki azt javasolta a döntéshozóknak: közmunka helyett tegyék lehetővé, hogy a falvak, városok e keret terhére a napi bejelentéssel járó egyszerűsített foglalkoztatást választhassák, ami a munkavállalóknak több bért jelentene, mint a közmunka, és az önkormányzatoknak sem okoznak túl nagy bürokratikus terhet. Ez valódi segítség lehetett volna az utcára került, de utcát seperni mégsem akaró embereknek – a javaslat azonban nem talált nyitott fülekre.
Szerző
Témák
Encs közmunka

Meghalt három beteg, újabb 37 embernél mutatták ki a koronavírust

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:55

Fotó: Varga György / MTI
Az aktív fertőzöttek száma 1615-re csökkent.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3678 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 3 idős krónikus beteg. Ezzel 476 főre emelkedett az elhunytak száma, 1587-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1615 főre csökkent – közölték péntek reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Hozzátették: az aktív fertőzöttek 44 százaléka , az elhunytak 61 százaléka, a gyógyultak 48 százaléka budapesti. Az aktív fertőzöttek harmada, 483 fő igényel kórházi kezelést, közülük 23-an vannak lélegeztetőgépen. A közzétett adatok alapján jelenleg 11 668 ember van hatósági házi karanténban, és 155 801 mintavétel történt eddig. Ismételten kiemelték, hogy a védekezés második szakaszában vagyunk. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a vírus továbbra is terjed. Az a cél, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újraindítsuk az életet. Hétfőtől vidéken és Pest megyében újabb enyhítések léptek életbe, és a fővárosban is megszűnt a kijárási korlátozás, de továbbra is fontos az általános óvintézkedések betartása. A kórházi ellátások is fokozatosan újraindulnak. Döntés született arról is, hogy az óvodák is fokozatosan nyitnak, az iskolákban pedig a tanév végéig marad a digitális munkarend.
Szerző

Kósa: Simonka kérésére semmilyen törvényt nem módosítottunk

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Fidesz-frakció kizárólag a közjó érdekében, általános szabályzási igénnyel terjesztett elő vagy fogadott el törvényjavaslatokat – közölte a Fidesz alelnöke.
„Simonka György kérésére semmilyen törvényt nem módosítottunk” – így reagált lapunk kérdésére Kósa Lajos Fidesz-alelnök, akit azért kerestünk meg, mert immáron az ügyészség is konkrétan megnevezte azt a két jogszabályt, amit szerintük Simonka lobbizott ki magának 2016-ban a Fidesz frakciónál. A büntetőeljárás alá volt képviselő a vád szerint ezt azért tette, hogy a vele szemben akkor már zajló eljárásban kedvezőbb helyzetbe kerüljön. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Simonka György képviselő nem terjesztett elő semmilyen törvényjavaslatot (ezt egyébként az ügyészség sem állítja). – A Fidesz-frakció kizárólag a közjó érdekében, általános szabályzási igénnyel terjesztett elő vagy fogadott el törvényjavaslatokat – tudtuk meg a Fidesz alelnökétől. A 2016-ban frakcióvezetői tisztséget betöltő Kósa Lajos szerint a vádiratban szereplő mondat csak „bizonyíték nélküli vélelem”.  Hasonlóan nyilatkozott a Fidesz-frakció: „kizártnak tartjuk, hogy Simonka György kérésére a parlament bármilyen törvényt módosított volna. Amit ön említ, az egy folyamatban lévő büntetőügy vádiratában, és nem egy ítéletben szerepel”. Hadházy Ákos független képviselő már korábban is nyilvánosságra hozta, hogy az ügyészség szerint a bűnszervezetben elkövetett csalással megvádolt Simonka 2016-ban törvényt módosíttatott a saját érdekében. Hadházy kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész most konkrétan azt is megírta, hogy a fideszes politikus az agrárkamaráról szóló törvénynél illetve egy, a termelői csoportokról szóló földművelésügyi miniszteri rendelet esetében tudott maga számára kedvező módosításokat elérni. Ennek oka pedig a vád szerint az volt, hogy a hozzá kötődő, vizsgálat alatt lévő termelőszövetkezeteknek ne kelljen visszafizetniük az adóhatóság szerint korábban, csalárd módon felvett támogatási pénzeket.  A törvényjavaslatot a fideszes Győrffy Balázs képviselő – egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke – nyújtotta be, majd ahhoz csatlakozott Jakab István képviselő, Magosz-elnök is. Az FVM-rendeletmódosítás Fazekas Sándor minisztersége alatt történt. Mint lapunknak Hadházy Ákos elmondta: írt egy újabb levelet Polt Péternek, azt tudakolva, hogy kérte-e a három fideszes képviselő, Fazekas Sándor, Jakab István és a Győrffy Balázs mentelmi jogának a felfüggesztését, illetve kihallgatták-e őket az ügyben. „Remélem Polt Péter feljelentésnek fogja értékelni a levelem” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve: ha mégsem, akkor ő fog feljelentést tenni az ügyben.    Az ügyészség csütörtök délután egy közleményben reagált Hadházy Ákos állításaira, mondván: „a Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálta a jogszabálymódosításokkal kapcsolatban bűncselekmény gyanúját, azt azonban kizárta. A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel”. Ugyanakkor arra az ügyészség nem válaszolt, hogy az ügyben meghallgatták-e egyáltalán azokat a képviselőket, akik nevüket adták a szóban forgó jogszabály-módosításokhoz.  Az ügyészség lényegében cáfolta a Fidesz frakciót és Kósa Lajost, mivel továbbra is tényként közölte, hogy Simonka György „javasolt jogszabálymódosításokat.” Az ügyészség szerint ezt „a minden gazdálkodót érintő adminisztrációs hibák miatti túlzott jogkövetkezmények kiküszöbölésére hivatkozva” tette.  Simonka és köre el akarta kerülni, hogy a támogatásokat vissza kelljen fizetniük. Azonban – mint írja a legfőbb ügyész – ezzel sikertelenül próbálkozott a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft., valamint a Paprikakert TÉSZ Kft. A törvénymódosítás szerint egyébként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csak akkor kérhette vissza a pályázati pénzt, ha a pályázó valótlan adatot közölt. Ha azonban csak „hibásan” nyújtotta be a támogatási kérelmét, úgy már nem járt vissza automatikusan a pénz. A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban közölte, hogy Simonka György és 32 társa ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak.

Ripityára tört autómobil

Jól vagyok, nyugi – írta Simonka György, a Fidesz vád alá helyezett Békés megyei országgyűlési képviselője szerda este Facebook-oldalán, szúrta ki a Magyar Narancs. – Igen találkoztam egy őzbakkal és az autóm ripityára tört! A prezúrokat viszont sem a légzsáktól, sem a néhányak által olyannyira áhított pofonoktól kaptam, egyszerűen egy mozgó sziklakerti kő gáncsolt el – közölte a politikus a posztban. Mint írta: „él, virul, dolgozik”, néhány horzsoláson kívül nem esett baja.