Így fejlesztik a védőoltást

Publikálás dátuma
2020.05.23. 12:12

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Infektológus szakorvos ismerteti a vakcinaszabadalmazás folyamatát.
A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban potenciálisan halálos kórral szemben biztonságban tudhatjuk magunkat. Amikor egy korábban ismeretlen vírus, mint napjainkban a koronavírus milliók életét veszélyezteti, adódik a kérdés, mikor sikerül kifejleszteni a megfelelő védőoltást. A Covid-19 kapcsán megtörténtek az első fontos lépések a vakcina-előállítás irányába. A világ több virológiai laboratóriuma, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja is bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, és külföldön is zajlanak már a klinikai vizsgálatok. A genetikai kódból kell azonosítani azokat a szakaszokat, amelyek a megtámadott szervezet védőmechanizmusát aktiválják. Innen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig – olvasható a Budai Egészségközpont vakcinaszabadalmazás fázisait ismertető közleményében.

Mesterséges ellenállás

Egy-egy kórokozóval való „találkozás”, fertőzés után a szervezet bizonyos fokú védettséget szerez az adott mikrobával szemben. Az immunrendszer ugyanis újbóli fertőzés esetén képes „emlékezni” az egyszer már leküzdött kórokozófajta (vírus vagy baktérium) jellegzetes antigénjére. Újbóli fertőzés esetén azonnal megkezdi a megfelelő ellenanyagok termelését. „Ez a tapasztalat vezetett az orvostudomány egyik legjelentősebb felfedezéséhez, miszerint a szervezet specifikus ellenállása (immunitása) legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag alkalmazásával mesterségesen is előidézhető” – mondta Jelenik Zsuzsanna, az intézmény infektológus szakorvosa.

Aktív és passzív oltás

A mesterséges immunizálás aktív és passzív módon történhet. Az aktív oltás esetében a vakcina tartalmazza a kiváltó kórokozót: élő, gyengített vagy elölt (inaktivált formában), így a megbetegedést nem váltja ki, de az immunrendszerünket ellenanyagok termelésére serkenti. Az „aktív” jelző arra vonatkozik, hogy ilyenkor a szervezetünk aktívan részt vesz a védettség kialakításában. A passzív oltás nem az immunrendszer aktivitására számít, hanem kész, specifikus ellenanyagot (antitestet) tartalmaz, amelyet az azzal rendelkező személyek vérsavójából állítanak elő. Ezt alkalmazzák azoknál , akiknek az immunrendszere legyengült, ezért nem képes az ellenanyag termelésre. Az immunitás kialakulásához az oltást követően bizonyos idő, többnyire két hét szükséges és ismételt, emlékeztető oltásokra is szükség lehet.

A védőoltás kulcsa a kórokozó felismerése

„Az oltóanyag előállítása hosszú, összetett folyamat, amelynek első lépése az adott kórokozó pontos azonosítása, genetikai jellemzőinek feltérképezése. Először tehát azonosítani kell azt az antigént, amely képes lesz kiváltani a kórokozó elleni immunválaszt. Az antigén azonosítását hónapokig tartó állatkísérletekkel tesztelik, erősítik meg. Ha az adott antigén a kísérleti állatokban kiváltja a védettséget, és nem okoz mellékhatásokat, csak akkor kerülhet sor humán kutatásra” – fejtette ki a Budai Egészségközpont szakorvosa. 
Először csak néhány emberrel történik a biztonságossági, majd a hatásossági vizsgálat. Ezeknek az eredményeknek a birtokában bővítik a vizsgáltak számát és körét, különböző korosztályok, alapbetegségek, gyógyszer-kölcsönhatások alapján. Tesztelik a megfelelő dózist, ellenőrzik, hogy egy vagy több adagos oltási sor váltja-e ki a megfelelő védelmet. Minden további lépés hónapokat vesz igénybe. 

Vakcina-előállítás

Az oltóanyagok előállításához az adott vírusra vagy annak antigénjeire nagy mennyiségben van szükség. A vírusok szaporításához szövettenyészeteket, gyakran tyúktojásokat használnak, így készül például az influenza elleni vakcina is. A vírust a külön erre a célra termelt csíramentes tojásokba fecskendezik és tíz napra inkubátorba helyezik, mialatt elszaporodik bennük a kórokozó. A gyártási folyamat során a tojásfehérjéből kivonják és inaktiválják a vírusokat, majd tisztítva adagolják a vakcinákba. Ilyenkor elölt teljes sejtinfluenza-vakcináról beszélünk. 
„Ennek az oltóanyagnak az előállítási technológiája jól kidolgozott, csak a vírus összetevője változik évről-évre annak alapján, hogy az előző járványban mely típusok fordultak elő leggyakrabban. Így lehetséges, hogy az új influenza-vakcina gyártásához fél év is elegendő. A koronavírusvakcina-kutatásban ennél sokkal bonyolultabb módszereket is alkalmaznak. Jelenleg több mint száz várományos vakcinát tartanak nyilván a hatóságok. Ez sajnos annak a jele, hogy rengeteg bizonytalanság van a vírus és az immunválasz összefüggése kapcsán” – hangsúlyozta Jelenik Zsuzsanna. 
Ha már ismert a kívánt védőhatás, illetve az ideális dózis és oltási sor, akkor több ezer vagy több tízezer ember oltásával, és azok éveken át történő követésével fejeződik be egy új oltóanyag bevezetés előtti – akár éveken át tartó – kísérletsorozata. A piacra kerülés után folytatódik a megfigyelés arra vonatkozóan, hogy valóban hatásosan csökken-e az adott betegség előfordulása vagy súlyossága. 
„Országonként és nemzetközi szinten is gyűjtik az oltást követő nemkívánatos eseményeket, amelyek tovább módosíthatják az oltóanyagok összetételét, adagolását. Az eddig ismeretlen, új koronavírus elleni védőoltás kifejlesztéséhez is először a vírus jellemzőinek, terjedésének és hatásmechanizmusának jobb megismerésére van szükség. Már tudjuk, hogy az új koronavírus is hajlamos a mutációra, akár a megtámadott szervezetben is változik az antigén tulajdonsága. Jelenleg hét variánst ismernek. Kérdés, hogy ezek a változatok a betegség lefolyását vagy az immunreakció eredményességére hatnak-e” – mondta a legfrissebb kutatások alapján a szakember.
A vakcinának több tesztelési fázison kell keresztül mennie, ahol a biztonságossági és hatékonysági (immunológiai) követelményeknek meg kell felelnie. A dózismeghatározás, a védőhatást fokozó úgynevezett adjuvánsok kiválasztása és még sok fontos részlet szükséges az új oltóanyag nagytömegű előállítása előtt. Az egymásra épülő fázisok célja, hogy a kutatók meggyőződjenek róla, a vakcina kiváltja a megfelelő immunválaszt és kizárhatók az esetleges mellékhatások. 
A folyamat befejező szakasza a törzskönyvezési, illetve a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás. Mivel pandémia idején nem a hosszútávú védelem, hanem a járvány terjedésének megállítása a cél, ezért a törzskönyvezési fázisok bizonyos esetekben lerövidíthetők – írták.
Szerző

NASA: A Crew Dragon készen áll első, emberes űrmissziójára

Publikálás dátuma
2020.05.23. 09:16
Robert Behnkek és Douglas Hurley
Fotó: BILL INGALLS / AFP
Két amerikai űrhajós, Robert Behnkek és Douglas Hurley május 27-én indul útnak, és az űrhajójuk másnap csatlakozik az űrállomáshoz.
Készen áll első űrmissziójára a SpaceX űripari vállalat Crew Dragon űrhajója, amely öt nap múlva, május 27-én első ízben szállít majd embereket az űrbe – jelentette be pénteken Jim Brandenstein, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA igazgatója. A Crew Dragon űrmissziója mérföldkő lesz az amerikai űrkutatásban, az Egyesült Államok ugyanis 2011 óta nem szállított embereket az űrbe amerikai űrhajóval. Azóta, hogy kilenc évvel ezelőtt, harminc évi szolgálat után kivonták a forgalomból az űrsiklókat, a NASA orosz űrhajókkal szállíttatta űrhajósait a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Brandenstein a NASA honlapján közvetített sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy befejeződött a Crew Dragon rendszereinek és alrendszereinek vizsgálata, és az űrhajó készen áll arra, hogy öt nap múlva útnak induljon. A hordozórakéta már a kilövőpadon áll. Két amerikai űrhajós, Robert Behnkek és Douglas Hurley május 27-én, közép-európai idő szerint este 10.33-kor indul útnak, és az űrhajójuk másnap csatlakozik az űrállomáshoz. A NASA megbízásából az Elon Musk vállalata által kifejlesztett Crew Dragon az ugyancsak a SpaceX által kifejlesztett Dragon teherszállító űrhajó módosított, emberi utazásra alkalmassá tett változata. A Dragon számtalanszor szállított már rakományt az ISS-re. A Crew Dragon első, emberek nélküli próbaútja március 2-án volt, az űrhajót a SpaceX Falcon-9-es hordozórakétája állította Föld körüli pályára, az űrhajó automata üzemmódban csatlakozott az ISS-hez.
Szerző
Témák
NASA űrkutatás

Mellékhatások nélkül immunitást adó vektorvakcinát állítottak elő orosz tudósok

Publikálás dátuma
2020.05.22. 14:24

Fotó: OLGA MALTSEVA / AFP
Önmagukon próbálták ki az oltóanyagot a Nyikolaj Gamaleja nevét viselő Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai.
A Nyikolaj Gamaleja nevét viselő Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) kísérlete sikerrel járt – tájékoztatta Alekszandr Gincburg akadémikus, a központ igazgatója pénteken az Interfax hírügynökséget. A kutatók az önmagukon elvégzett kísérlettel bebiztosították a saját védelmüket, hogy a világjárvány során folytathassák az ellenszerek kidolgozását. A kutatóintézet vezetője azt mondta, hogy a vektorvakcinát munkatársainak "széles köre" próbáltatta ki magán, de nem árulta el, hogy hány emberről van szó. "Nem. Mindenki él, egészséges és elégedett" - felelte Gincburg arra a kérdésre, hogy mutattak-e ki az oltóanyagnál mellékhatást.
Az akadémikus szerint a perspektivikus vektorvakcina egy olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét. Az adenovírust az eljárás során olyan "tartályként" használják fel, amely a koronavírus-gént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon "megismerteti" az immunrendszert a potenciális ellenséggel. Az ilyen típusú készítményeket nevezik vektorvakcinának.
Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter csütörtök este a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a vakcinák ügyében az első eredmény és az oltóanyag szélesebb körű alkalmazása július végén lesz hozzáférhető Oroszországban. A tárcavezető szerint több szérum esetében preklinikai tesztelés zajlik, és minden terv szerint, zökkenőmentesen halad. Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes szerdán a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban jelenleg 47 féle Covid-19-vakcina kidolgozásán dolgoznak.
 Oroszország péntekre szomorú negatív rekordot állított fel azzal, hogy az elmúlt nap alatt 150-en haltak meg a Covid-19 betegség következtében a legfrissebb hivatalos adatok szerint. Ezzel a járvány kezdete óta központilag regisztrált halálozások száma 3249-re emelkedett. Az igazolt fertőzések száma péntekre 8894-gyel 326 448-ra nőtt, ami 2,8 százalékos napi növekményt jelent. Az új esetek 42,2 százaléka tünetmentes. Az aktív eseteké 1600-zal 223 374-re, a gyógyulásoké pedig 7144-gyel 99 825-re emelkedett. Az országban a járvány kezdete óta több mint 8,1 millió, az elmúlt egy nap alatt pedig 258,7 ezer tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 277 068 embert tartanak megfigyelés alatt.
Szerző