Előfizetés

Nyitás a világra

Krausz Viktória
Publikálás dátuma
2020.05.24. 08:34

Fotó: Művészek az otthon oktatásért Youtube csatornája
Röhrig Géza a Sorstalanság első fejezetét, Ónodi Eszter József Attilát és Závada Pált, Lovasi András az Anyám tyúkját szavalja és tarol a Csuja Imre-féle Babits-vers. A karantén és a digitális oktatás „mellékhatásaként” hiánypótló irodalmi érték született: a kötelező irodalmi művek hallgathatók meg első osztálytól az érettségiig színészektől, zenészektől, de még református püspöktől is.
A Művészek az Otthoni Oktatásért (MOTTO) projektet a felolvasókon kívül hatan készítik otthonról – nincs mögöttük különleges technika, sem pénz, ám lelkesedés, eltökéltség annál több. Az ötlet egyszerűsége miatt zseniális: az iskolai tanrendben kötelezőként és választhatóként szereplő magyar verseket és prózákat olvassák fel – eddig már több száz művet csaknem négyszázan. „A március 11-i héten 4 nap alatt zárt be az összes intézmény, amihez közöm van: a Katona, a Színház- és Filmművészeti Egyetem – meg persze minden színház és iskola. Azon a hétvégén olvastam kolléganőm, Bíró Kriszta posztját, hogy ha zárva vannak a színházak és az iskolák, akkor mi, színészek miért nem olvasunk fel? Nagyon megtetszett az ötlet: a szülői attitűdömmel próbálok tenni a tisztességes oktatásért, az állampolgári attitűdömmel hasznos akartam lenni a járványhelyzetben, színészként pedig, ugyebár, ráértem. Beírtam az Online otthonoktatás nevű Facebook-csoportba, aminek egyetemi oktatóként és osztályfőnökként a tagja voltam, hogy ha szükség van ránk, itt vagyunk. Négy óra alatt 10 ezren osztották meg” – meséli a MOTTO létrejöttéről Fullajtár Andrea színművész. A két ötletgazda színésznőhöz csatlakozott Seres Tamás rendező, Kleb Attila fotográfus, Ézsöl Andrea projektmenedzser és Vető Balázs, a Fisherman’s ügynökség vezetője, s már másnap online megbeszélést tartottak. Alakult egy magyartanárokból álló csoport, amely meghatározta, hogy a következő héten mi lesz a tananyag. A listát, hogy mely műveket kellene felolvasni, elküldték a MOTTO szervezőinek, ők pedig felkérték, beosztották a színészeket, kezelték a mobiltelefonon érkező felvételeket. Eleinte csak ismertebb művészeket kerestek meg, később rengetegen jelentkeztek, és tágult a kör. Molnár Piroska, Balsai Móni, Gryllus Dorka, Parti Nagy Lajos, Presser Gábor, Fodor Tamás, Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál mellett felolvasnak kisebb színházak tagjai, főiskolások, színitanodások, sorozatszínészek és énekesek – határon túlról is. „Azért hoztam be például énekeseket, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a kezdeményezést, nyitom a világot” – mondja Seres Tamás rendező. „Verset rendezni nem nagyon kell, vagy jól mondja a színész, vagy nem, szubjektív műfaj. Az elején készítettem egy kétoldalas leírást, amiben például technikai instrukciók is szerepeltek, de nem mindenki vette könnyen az akadályt, mindenféle felvétellel találkoztunk már, volt, ami nem is okostelefonnal készült. A technikai bakikat próbáljuk javítani és egységes formátumot létrehozni. A próbálkozásokból egy vicces bakiparádé-változat is nagy siker lenne” – jegyzi meg a rendező. Az ország minden részéről érkezett már visszajelzés, a tengeren túlon is nézik a videó­kat, Pécsen és Sopronban pedig rajongói kör alakult. Van olyan kórházi osztály, ahol a MOTTO az esti program. Az első hónapban csak a kötelező olvasmányok kerültek fel az oldalra és a YouTube-ra, utána az ajánlott irodalom, és ahogy nőtt a projekt népszerűsége, érkeztek az igények is: ne csak magyarul legyenek a művek. Így már hallható például Shakespeare angolul, Tolsztoj oroszul, Choli Daróczi József-mű cigányul. Duplikáció is előfordul olyan esetben, amikor mindkét művész előadásmódja releváns és nagyon különböző, illetve Shakespeare-nél direkt van egy Arany János-féle és egy Nádasdy Ádám által készített fordítás is, hogy összehasonlítható legyen a két nyelvezet. „Civil összefogásként indultunk, segíteni akartunk, hogy az online irodalomórák érdekesek legyenek, nem sejtettük, hogy ekkora igény lesz erre. Piciben gondolkodtunk, de két hét múlva özönleni kezdtek a felolvasni szándékozók” – mondja Fullajtár Andrea. Eddig 304 napnyi időt töltöttek el a honlapon, illetve a MOTTO YouTube-csatornáján. A kezdeményezés nem áll le a járvány enyhülése után sem: hamarosan lesz egy tanévzáró videójuk, nyáron színészek jelentkeznek majd, hogy éppen mit olvasnak, ezzel is népszerűsítve a könyveket és az olvasást. Ősszel pedig újabb tananyaggal készülnek, módszertani videóik is lesznek: több tanár jelezte, hasznos lenne, ha színészek beszélnének arról, hogyan érdemes szöveget tanulni, illetve adott íróhoz, költőhöz vagy műhöz miért kerültek közel. És terveznek egy MOTTO-antológiát, valamint egy gála­estet is.

A MOTTO egyike annak az 5 projektnek, amelyet jelöltek a Highlights of Hungary Plus díjra, amelyet a járvány okozta krízisben értékteremtő, egyedi és önzetlen segítséget nyújtó kezdeményezés közül egy kap majd meg.

Gyógyító mérgek

F. Szabó Kata
Publikálás dátuma
2020.05.24. 08:33

Fotó: Kemal Karagoz / Anadolu Agency - AFP
Az utóbbi hónapokban a vadon élő állatok sokkal inkább fenyegetésnek tűnnek az ember számára, a bizalmatlanságunk csak nőtt, amióta tudjuk, hogy az új koronavírus valószínűleg egy denevérről került át az első betegre, és hogy ezek az állatok egyelőre ismeretlen vírusok tárházát hordozzák a szervezetükben. A tudósok persze nem győzik hangsúlyozni, a kis vírusgazdáknak, legyen szó bármilyen vadállatról, eszükben sem lenne a közelünkbe jönni, ha az emberek nem akarnák megenni őket vagy nem vennék el élőhelyeiket, jó eséllyel nem is kereszteznénk egymás útjait. A legutóbbi tudományos innovációk fényében viszont itt az ideje a potenciális gyógymódok forrásaként gondolni az állatokra.
A növények mellett az állati összetevők mindig is megtalálhatóak voltak a gyógyszerarzenálban, azóta, hogy a Neander-völgyi ember fájdalomcsillapításra kezdte használni a nyárfa kérgét, valamikor 200 ezer évvel ezelőtt. Ennek meglehetősen szomorú következményei is vannak. A tradicio­nális kínai orvoslás 36 olyan állatfajt tart számon, amelyek valamely testrésze vagy testnedve gyógyszerként szolgálhat az ember számára, köztük olyan veszélyeztetett fajokat, mint a rinocérosz, a fekete medve, a tigris vagy éppen a csikóhal. Az ájurvédikus gyógyászat kígyómérget ajánl az ízületi gyulladásokra, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában a tarantula csípését alkalmazzák a tumorok, a fogfájás, az asztma kezelésére. Ezeknek a gyógymódoknak a nagy része évezredes hiedelmeken alapszik, és jelentős részüket nem igazolta a tudomány. Sok közösségben ugyanakkor tovább élnek, ez pedig állatok értelmetlen leöléséhez, akár kihalásához is vezet. Sőt, jelenlegi ismereteink szerint a mostani világjárvány kitörésében is szerepe lehetett egy ilyen babonának. A veszélyeztetett tobzoskák pikkelyei­nek ugyanis szintén gyógyhatást tulajdonítanak Kínában, éppen ezért a tiltások ellenére sok helyen fogva tartják őket, a denevérek mellett pedig ez a másik faj, ami szerepet játszhatott az új koronavírus emberre való átterjedésében. A tudósok szerint amennyiben ezek a hiedelmek nem oszlanak, és egyes közösségek továbbra is kizsákmányolják a vadállatokat, további halálos vírusokat szabadíthatnak az emberiségre.

Már nem kell megfejni őket

A példákból ugyanakkor jól látszik: nem új az ötlet, hogy az állatokban keressük bizonyos betegségek ellenszereit. Jó hír viszont, hogy ma már ehhez egyetlen példányukat sem kell bántani, a DNS-ük is elég a kutatáshoz. Így adott a lehetőség, hogy molekuláris szinten vizsgálva őket, felelősen használják fel az állatokban található gyógyító vegyületeket – hívja fel a figyelmet a BBC Future friss cikke. A növényekből már több mint száz éve képesek a tudósok izolálni bizonyos vegyületeket, majd gyógyszerré alakítani őket, az állatokban található molekulákkal viszont eddig meggyűlt a bajuk. Márpedig, ahogy egyre több kórság származik az állatoktól, az új gyógymódok jelentős része is tőlük jöhet. „A növényeket régóta használjuk, de az állatokkal csak a felszínt karcolgattuk. Most egyetlen hónap alatt vegyületek százait szűrhetjük ki belőlük, másfél évtizede ez elképzelhetetlen volt” – nyilatkozta Christine Beeton, a Baylor College of Medicine immunológusa az új technológiákról, amelyek lehetővé teszik a DNS kémiai struktúrájának alaposabb megismerését. Ő azt tanulmányozza, a különböző állati méreganyagokból származó peptidek hogyan használhatóak olyan autoimmun betegségek esetében, mint az ízületi gyulladásokat okozó rheumatoid arthritis vagy a szklerózis multiplex. Ezek a bizonyos peptidek ugyanolyan építőelemekből állnak, mint a fehérjék, de sokkal kisebb láncokat alkotnak, így sokkal specifikusabban lehet „célozni” velük, a kutató szerint kevesebb mellékhatással kell számolni az ezekből alkotott gyógyszerek esetében. Korábban ezekhez a vizsgálatokhoz szabályosan „meg kellett fejni” a kígyókat, skorpiókat, csigákat vagy éppen szalamandrákat a mérgükért, most már elég az adatok között bányászni, hogy megtalálják a speciális tulajdonságokkal rendelkező peptideket.

Kevés is elég

Már most is számos állati eredetű gyógyszer található a piacon, a viperagyík nyálából készült szer a kettes típusú diabéteszre hatásos, a kúpos csiga mérgéből készült pirula a krónikus fájdalmat enyhíti, a különböző kígyók mérgei a szívroham-megelőzéstől a vérnyomáscsökkentésig sok területen jó szolgálatot tesznek. Nem véletlen, hogy ezek az orvosságok mind az állatok mérgéből készülnek, ezek ugyanis a legösszetettebb kémiai vegyületek közé tartoznak a Földön. Noha azt gondolhatjuk, hogy kevés állatnak van mérge, valójában 220 ezer állatfaj rendelkezik valamilyen sajátos „kémiai koktéllal” (ezeknek csak töredéke mérgező valójában az emberre nézve), ez az összes állatfaj 15 százaléka. Közülük is a rovarok mérgei a legbonyolultabbak, ezek nem kevesebb mint 400 millió évig fejlődtek az evolúció során. Eddig a tudósok főleg a kígyók mérgeivel tudtak dolgozni, mert ezek termelődnek elég nagy mennyiségben ehhez. Egy nagyobb pók körülbelül 10 ml mérget termel egy nap alatt, egy skorpió 2 ml-t, míg egy egészen apró rovar napi 5 nanoliternél is kevesebbet. Az új adatbázisoknak köszönhetően a mennyiség már nem szempont többé, a kutatók elegendő mértékben tudják kémiai úton szintetizálni a specifikus tulajdonságokkal rendelkező molekulákat. Vagyis bőven van még mit vizsgálni. Az egyik legígéretesebb kutatási terület a mérgekből készülő gyógyszerek esetében a stroke-ból származó agyi sérülések gyógyítása, ez évente ötmillió új betegen segíthetne, ha beválna. Egy előrehaladott fázisban lévő kutatás egy veszélyes skorpió mérgét hasznosítaná az agytumorok kezelésében. Az ebből készült szer csupán a rákos sejtekhez kötődik, az egészségesekhez nem, így képes láthatóvá tenni az agysebészek számára a beteg területeket a műtét során, akik így precízebben dolgozhatnak. Mindössze hat hétbe telt a tudósoknak a DNS-adatbázisokban megtalálni azt a vegyületet, ami erre alkalmas lehet. Amennyiben ezt „manuálisan” az állatok mérgeit fizikailag vizsgálva kellett volna keresniük, valószínűleg soha nem találnak rá. Most azon dolgoznak, hogy a szer használható legyen a gerinc- és az emlőrákműtéteknél is.

Kész van, csak meg kell találni

Más tudósok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megtalálják azt az állati vegyületet, amely nem csupán a rákos sejtek megjelölésére, de megölésére is alkalmasak. Ebben a tekintetben egy Brazíliában élő tarantula és egy ausztrál tölcsérpók mérge tűnik ígéretesnek, amelyek képesek elpusztítani a bőrrákos sejteket, anélkül, hogy az egészségeseket károsítanák. A krónikus fájdalom így vagy úgy minden ötödik embert elér az élete során, különböző okokból. Az állati mérgek tárháza ennek a kezelésére is „aranybánya”, ezek az évmilliók során kifejlődött vegyületek a természetben éppen arra szolgálnak, hogy lebénítsák, „érzéstelenítsék” a prédát. „A természet elvégezte helyettünk a vegyészi munkát, nekünk csak meg kell próbálnunk jobban megismerni ezeket az anyagokat” – nyilatkozta Irina Vetter, az Institute for Molecular Bioscience Centre for Pain Research egyetemi docense. Nem meglepő, hogy egyes tudósok most az új koronavírus ellenszere után kutakodnak a mérgek tárházában. Zachary Crook, a Fred Hutchinson Rák Kutatóközpont Jim Olson laboratóriumának vezető fehérjetudósa olyan peptidek után kutat, amelyek képesek a vírus fehérjetüskéihez kapcsolódni, megakadályozva így, hogy kifejtse hatását az emberi szervezetben. A cél egy olyan inhaláló gyógyszer kifejlesztése, amely gátolja a fertőzés terjedését. Bár az állati peptidek felhasználása látszólag rengeteg lehetőséggel kecsegteti a tudományos közösséget, az idő mégis szorítja a kutatókat. Minden évben fajok ezrei tűnnek el a Föld színéről, egy részük anélkül, hogy valaha felfedezték volna, és lett volna lehetőség a DNS-ük szekvenálására és eltárolására. Vagyis a kihalási hullám megállítása ebből a szempontból is kulcskérdés, nem tudhatjuk, hogy melyik rovar, hüllő vagy más apró állat testében találjuk meg a gyógymódot a bennünket sújtó betegségekre.

Heti abszurd: Böllérre eresztve

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.24. 07:32

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
– Mi a fűzfán fütyülő rézfaszú bagoly ez, Zoltán, az angyalát?! – Kilencdarabos Bondhus, gömbvégű imbuszkulcskészlet, 1,5–10 milliméteres, főnök, bliszteren. – Hol? – Miben, főnök? Tárolástechnikai megoldás. – Nem jó helyre jöttem, basszuskulcs? Univerzális méretű. Miért néz ki úgy a kormányülés, akár egy autószerelő műhely? – A gyakorlati foglalkozás miatt. De a motorszimering-csere csak a jövő héten lesz. Most egy ­Björksnäs komódot szerelünk össze. – Na, jó, bejövök még egyszer. Addig öltözzön vissza mindenki a vakondnadrágból! Ez még Merkel asszonynak is feltűnne a videokonferencián. – Így tartanánk a bejelentkezést, főnök. Ott a ruhája, Stanley térdvédős. Nem volt olcsó. A főnök egyesével nézett végig a kormánytagokon. A pénzügyminiszternél elidőzött. Mindig is félt, hogy egyszer munkásruhában látja. A valóságon semennyit sem segített a colstok meg a munkavédelmi sisak. A miniszter nem nevette el magát, ahogy senki sem. A főnök lehuppant a székbe. – Mondjad, Zoltán, ne kímélj. Ennyire szarul állunk? – Dehogyis, főnök! A legújabb elemzések arra jutottak, hogy gyakorlatiasan kell lealázni az ellen­zéket. A főnöknek beugrott a múlt heti rádióinterjúja, amikor azt mondta, vannak születetten gyakorlati emberek, meg születetten elméleti emberek is, ez a típus disznóvágáskor mindig csak a vacsorára jön, és ha benősül a családjába, akkor neki kell majd átmennie, hogy összeszerelje a bútort. – Oké, értem. Improvizáltam. Ősszel sem jött be, hogy öt másodpercenként kiáltottuk ki alkalmatlannak Karácsonyt. Lehet, hogy inkább alkalmasnak kellene neveznünk, de annyira, hogy fájjon. Különben meg mindketten tudjuk, baromi bajban lennék, ha össze kellene szerelnem egy komódot. – Ezért tartunk foglalkozásokat. Tóni már el is készítette az új országimázsterveket, a címerben keresztbetéve egy PH2-es csillagcsavarhúzó és egy pajszer, a pajzs helyén egy hegesztőszemüveg, a hármas halom tetején vidám disznóvágás hajnali kezdéssel, Karácsony persze sehol. A HU országkód pedig a „Hú, de fejbe kúrt ez az 54 fokos barack, Józsikám!” kezdetű Ákos-nótának a nyitánya lenne. Másnap Markotabödögén. A kabinet virtigli disznóvágást tart, a Wass-Nyírő Asszonykórus másfél méteres szociális distanciával, izgő-mozgó szájmaszkban hozza az udvari popikon lelkesítő himnuszát. A Nemzeti Cselekvés Disznóóljában a mészárosok céhének korabeli ruházatában, talpig bőrkötényben a két kormányzati próbaböllér téblábol egy-egy húszcentis bökővel. Az egyik gumicsizmában Tarlós István szeretne bárhol máshol lenni a világon, a másikban G. Fodor Gábor. A főideológus úgy jön ide, hogy szerinte, ha Karácsonyon múlna, el lenne szúrva a vacsora, bezzeg Tarlóssal: jaj lenne a disznóknak! – A Hír Tv élőzik, főnök! – lép oda a nemzeti főböllérhez Zoltán, a hirtelen haragú szóvivő. – Helyes, mindenki az ólba! Most megmutatjuk a haladókáknak, mi fán terem a magyar böllérek istene! Hátrafelé szúrva fogom leölni a vacsorát, vagy valami ilyesmi. Semjén urunk miért a telefonját böködi ezen a nemzeti vérfakasztó hajnalon? – Alkotmánymódosítást ad be SMS-ben Egyes szavak azonnali kivezetéséről a magyar nyelvből címmel, az „azonos”-sal kezd. Így nem lesz több gond az azonos neműekkel. – Kezdjünk. Hat óra tíz. A közvélemény-kutatóknál hogy állunk? – Ahogy parancsolod, főnök. – És a valóságban? – Ezt hogy érted, főnök? – Ahogy mondom. Gyáva népnek nincs hazája. – Lehet, hogy az imbuszkulcsprojekt tényleg kétélű fegyver. Egyre többen örülnek, hogy végre dolgozunk, merthogy a parlamenti patkón kívül eddig nem volt szerencsénk semmilyen munkát végezni, és ez a gyakorlatiasság még jól jöhet nekünk 2022 után. A készenlétiek egyesével állítják elő őket. – Szuper. Csináljuk, hölgyeim és uraim, csináljuk. A rémtett halála az okoskodás, az okoskodás halála meg a rémtett. – Mehet a pörzsölő, főnök? – Persze. Üzenjünk Brüsszelnek, de ne egy könnyű testű sertéssel. „Ki akar lenni a soros? Stop.”