Törékeny világ – Ritkított színházi széksorok Berlinben

Publikálás dátuma
2020.05.23. 11:00

Fotó: BRITTA PEDERSEN - DPA / AFP
Színház a távolságtartás idején címmel rendezett online beszélgetést a Goethe Intézet. Szó esett tanácstalanságról, lemondásokról, de az újrakezdés esélyeiről és pozitív felhajtóerőről is.
Sokként ért minket, amikor kiderült, hogy egyik percről a másikra nem játszhatunk – mesélte Márkus Virág, a Berliner Ensemble munkatársa a Színház a távolságtartás idején című, a Goethe Intézet által rendezett beszélgetésen. A Berliner Ensemble a német főváros egyik legjelentősebb, nagy múltú és jelenű színháza. A leállás előtti utolsó estén Günter Grass A bádogdob című regényéből készült egyszemélyes előadást adták. A monodráma, melyet Oliver Reese intendáns rendezett, két évvel ezelőtt a budapesti MITEM-en is szerepelt. A német társulat készült többek között Sanghajba, de oda és más európai turnéhelyszínre sem jutottak el. Az első dermedtségből aztán hamar felocsúdtak és ma már az újrakezdés feltételeit próbálják megteremteni. A nézőtér minden második sorát kivették, a jelenlegi tervek szerint szeptember másodikán tartják az első premierjüket, de egy előadásra az új körülmények között hétszáz helyett csak kétszáz jegyet tudnak eladni. Ez komoly bevételkiesést jelent, így hosszútávon semmiként nem megoldás. Nyáron szintén a nyitás jegyében a színház udvarán rendeznek heti kétszer-háromszor egy-két szereplős minielőadást. Márkus Virág szerint e helyzetben példás a német színházak összefogása, mindent egyeztetnek, igyekeznek a közös protokoll kialakítására. 
Závada Péter költő, drámaíró arról beszélt, hogy nálunk egyelőre inkább a tanácstalanságot tapasztalja. Ő a járvány előtti időszakot Stuttgartban töltötte ösztöndíjasként. Miután hazajött, a Katona József Színházban még megtartották a premiert amiben dolgozott, de az Örkény Színház stúdiószínpadán már nem. Most otthon szövegátírásokkal, dalszövegírással foglalkozik. Mundruczó Kornél rendező épp egy héttel a járvány ottani kitörése előtt fejezett be egy filmforgatást Kanadában. Aztán Genfben még elkezdett egy operát rendezni, de a premier előtt két héttel leállították a próbákat. Először az előadás megmentése érdekében a nézőteret lecsökkentették hatszázról ötvenre, de amikor kiderült, hogy a zenekari árokban sem ülhet zenész, akkor elálltak a bemutatótól, amit 2023-ra halasztottak. A rendezőnek elmaradt egy lengyelországi rendezése is, amely nyáron több európai fesztiválon, illetve helyszínre utazott volna. De elmaradtak a Mundruczó által vezetett Proton Színház tervezett európai vendégelőadásai is. 
Szó esett arról is, miként hathat ez a helyzet a színházakra, illetve a társadalomra. Mundruczó Kornél úgy látja: ez az új helyzet alkalmat adhat arra, hogy az alkotók ösztönösebben, kreatívabban, őszintébben gondolkodjanak. Az nagy kérdés szerinte, hogy a szabályok hogyan hatnak a színház szabadságfokára, lehet-e majd csókolni, ölelni, verekedni a színpadon. A rendező úgy fogalmazott: ez a helyzet jól mutatja, hogy mennyire törékeny a világ, mennyire ki vagyunk szolgáltatva egy univerzális erőnek és kérdés, ez az erő képes-e minket megmozdítani, illetve ezt a mozdulatot mire használjuk majd. Másrészt a legváratlanabb helyeken lehet tapasztalni, hogy szolidárisabbak az emberek. A létezés örömének lehet egy pozitív felhajtóereje, de ebbe párhuzamosan beépül a kényszerű távolságtartásból eredő bizalmatlanság. Ennek az ellentmondásnak a tapasztalata Mundruczó szerint létrehozhat új, a színpadokon is megjelenő történeteket. Infó: Színház a távolságtartás idején - a Goethe Intézet online beszélgetése,  2020. május. 21. Résztvevők: Márkus Virág, a Berliner Ensemble munkatársa; Mundruczó Kornél rendező;  Závada Péter költő, drámaíró; moderátor: Kricsfalusi Beatrix
Szerző

Meghalt a Ghymes együttes billentyűse

Publikálás dátuma
2020.05.23. 10:57

Fotó: Shutterstock
Kún Csaba 57 éves korában hunyt el.
57 éves korában betegség miatt elhunyt Kún Csaba, a Ghymes együttes billentyűse – írja a Magyar Nemzet az atempo.sk hírportál alapján. Kún Csaba 1963. áprilisi 2-án Dunaszerdahelyen született és már alapiskolás korában elkezdett zongorát tanulni a helyi művészei iskolában. Tanulmányait a dunaszerdahelyi Elektrotechnikai szakközépiskolában folytatta, ez idő alatt három évig a Fortuna együttesben billentyűzött. 1982-től 18 évig szórakoztató zenét játszott a Felvidéken, Magyarországon és Ausztriában. A Ghymes együttessel 1994-től kezdett el dolgozni. Néhány évig a nagyobb koncerteken működött közre, 2000-től viszont már állandó fellépőként szerepelt a zenekarban. Mellette Szarka Gyula szóló koncertjein is rendszeresen fellépett.
Szerző

Fokozatosan készülnek a nyitásra a könyvtárak és a múzeumok

Publikálás dátuma
2020.05.23. 09:00

Fotó: Népszava
A járvány csökkenésétől függ, pontosan mikortól fogadhatnak újra látogatókat a könyvtárak, illetve a nem szabadtéri múzeumok.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megkezdte az újranyitás előkészítését, amely fokozatosan, időben és térben korlátozottan valósul meg. Konkrét időpontot még nem tűztek ki, ám közleményben hangsúlyozzák, a tagságok, a kikölcsönzött könyvek és az egyéb dokumentumok lejárati idejét a könyvtár folyamatosan meghosszabbítja. Erre az időszakra késedelmi díjat nem számol fel, és a nyitást követően további egy hónap türelmi időt adnak az olvasóknak a kölcsönzött anyagok visszavitelére.
A tervek szerint az első ütemben – a Központi Könyvtár mellett – tizenöt másik könyvtár kezdi meg a visszavételt és a kölcsönzést. Ezt követően tizenegy könyvtár nyitását tervezik, a harmadik fázisban húsz bibliotéka nyit ki. Az olvasók értesítést kapnak majd, mikorra várják őket, és milyen szabályok betartását kérik tőlük. Ez azért is fontos, mert jelenleg több mint kétszázezer kötet van hatvanháromezernél is több olvasónál. Noha az intézmény két és fél hónappal ezelőtt bezárt, nem hagyták magukra a látogatókat, és a háttérbeli munka sem állt le. Végzik a leltárakat, áttekintik az állományt, és ahol lehet, átrendezik a tereket: többek közt megújul a Török utcai könyvtár és bővül a Csertő parki ideiglenes könyvtár alapterülete. Megvásárolják a legfrissebb könyveket, hogy a nyitást követően minél több újdonsággal találkozhassanak az olvasók. Emellett aktív online jelenléttel igyekeztek könnyebbé tenni a karantén időszakot: a tagkönyvtárak Facebook-oldalán folyamatos ajánlókkal, online játékokkal várták az érdeklődőket, és teszik azt a továbbiakban is.
Egyelőre a nem szabadtéri múzeumok és kiállítóhelyek újranyitására sincs még konkrét időpont, ennek meghatározása szintén a járvány csökkenésétől függ – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkárságának lapunk kérdéseire adott válaszából. „Minden intézmény kidolgozta az újranyitás menetét, melyet az érvényben lévő korlátozásokhoz és óvintézkedésekhez igazítanak, és mindent megtesznek az emberek biztonságáért” – írták. Arra a kérdésünkre, becslésük szerint az elmúlt két hónapban milyen látógatószám- és bevételkiesést szenvedtek el a múzeumok, a következő választ adták: „Nem csak bevételkiesések, hanem megtakarítások is keletkeztek az elmúlt hónapok alatt, a kárfelmérés folyamatos, pontos adatok később állnak majd rendelkezésre.”
Szó szerint ugyanezeket a válaszokat kaptuk a Magyar Nemzeti Múzeumtól (MNM), amely több szabadtéri kiállítóhelyét is megnyitotta az elmúlt időszakban. A járványügyi szabályok betartása mellett május 15-től a látogatók előtt nyitva áll az MNM Vértesszőlősi Kiállítóhelye, a nemesvámosi Villa Romana Baláca Kiállítóhely, valamint Balassagyarmaton a ​Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteménye, a Palóc Ház. Május 19-től a visegrádi Mátyás Király Múzeum is újra megnyitotta a királyi palota kertjét és udvarait, valamint a Mátyás Király Játszóparkot. Kormányrendelet alapján a szabadtéri múzeumok május 4-től nyithatnak újra. Mától a szentendrei Skanzen fogad ismét látogatókat, továbbá az Aquincumi Múzeum régészeti parkja, a Fürdő Múzeum és a Hercules Villa. (A múzeum belső terei és az ott lévő kiállítások csak később lesznek ismét látogathatók.) Bár hétfőn a kulturális államtitkárság a nem szabadtéri múzeumok vezetőit levélben értesítette, milyen biztonsági intézkedések mellett nyithatnak újra, a tájékoztatás egy majdani – a bizonytalan jövőben esedékes – újranyitásra vonatkozott, derült ki Fekete Péter kulturális államtitkár szerdai online konferenciáján. (A szomszédos Ausztriában a múzeumok újra kinyithattak, a New York-i Metropolitan Múzeum kedden jelentette be, már augusztus közepén, vagy legfeljebb néhány héttel később kinyithat.) Több magyar múzeum lapunkat arról tájékoztatta, e hónapban biztos nem nyitnak ki újra. Van, amelyik csak szeptemberre valószínűsítette ezt az időpontot, van, amelyik nyáron csak a nagyobb kiállítóhelyeit nyitja meg.

Konkrét számok

A Network of European Museum Organisations (NEMO) – Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata nemzetközi felmérése szerint az európai és tengeren túli nagyobb múzeumoknál heti száz- és hatszázezer euró közötti veszteséget okoztak a járványügyi korlátozások – számolt be az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK). A Magyar Távirati Iroda szerdán adta hírül: a csehországi műemlékek fenntartója, a Nemzeti Műemlékvédelmi Hivatal mintegy 125-130 millió korona (1,7-1,8 milliárd forint) bevételtől esett el, miután a koronavírus-járvány miatt március 10-től május 25-ig zárva tartottak a látnivalók.