Előfizetés

Senki sem tudja meg, hogy egyáltalán megfigyelték-e

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.22. 18:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nemzetbiztonsági törvény friss módosítása megkönnyíti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, de nem ez az igazi baj - véli a TASZ.
Ahogyan arról tegnap írtunk, veszélyes irányba növeli a titkosszolgálatok hatáskörét az a törvénymódosítás, amit kedden fogadott el az Országgyűlés. A Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében. A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel.
A kommunikáció tartalmát ugyan nem ismerheti meg a Nemzetbiztonsági Szolgálat, mert a felhatalmazás csak a metaadatokra, vagyis a kommunikáció körülményeire terjed ki, de ez is épp elég információt jelent. Ugyanis a metaadatokból kiderül, hogy kik vettek részt a kommunikációban és ők hol voltak, mennyi ideig tartott és mekkora adatforgalommal járt. Pusztán a beszélgetések tényéből és hosszából feltérképezhető a kapcsolati hálónk és követhető a hollétünk, amiből rengeteg következtetést lehet levonni a magánéletünkre is - hívja fel a figyelmet a törvénymódosítással járó lehetőségekre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).   A törvény egyébként arról nem rendelkezik, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet. Azt sem tisztázza pontosan, hogy mit jelent a „fenyegetés” és a „honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”, amivel a jogalkotó egy tipikus gumiparagrafust hozott létre, amely az illetékes hatóság kénye kedve szerint alkalmazható.

Mit tehet, aki úgy érzi, hogy a megfigyeléssel megsértették a jogait?

Több szervhez is fordulhat jogorvoslatért, azonban ezek közül egyik se igazán hatékony – és ez a valódi baj, mert ez a helyzet már évek óta fennáll és azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok lényegében következmények nélkül tevékenykedhetnek - mutat rá a TASZ. Komoly probléma, hogy senki sem tudja meg, hogy egyáltalán megfigyelték-e. Ennek nem kellene így lennie - teszi hozzá a társaság - : a nemzetközi gyakorlat az, hogy – amint ez nemzetbiztonsági szempontból már nem kockázatos – az érintetteket értesítik arról, hogy megfigyelték őket. Persze ha nem is kapunk ilyen értesítést, akkor is lehet – pusztán a megérzéseinkre alapozva – panaszt tenni, ezeket azonban vagy a szolgálatot irányító miniszternek kellene elbírálnia – akitől nyilván nem várható objektív értékítélet –, vagy a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának, amelyet azonban a kormánypárti képviselők előszeretettel bojkottálnak, amivel ellehetetlenítik a működését. Az ombudsman és az adatvédelmi hatóság pedig kevés jogosítvánnyal rendelkezik, érdemi jogorvoslatot nem tudnak nyújtani.  A Társaság a Szabadságjogokért szerint a jogvédelemben csak akkor lesz érdemi változás, ha lesz, aki független ellenőrzést gyakoroljon a szolgálatok felett. 

700 milliárd forintot, önálló egészségügyi tárcát követel és az ÁNTSZ újraszervezését sürgeti az MSZP

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.22. 17:52

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Bangóné Borbély Ildikó szerint többen halhatnak meg a járvány kormányzati félrekezelése miatt, mint magában a koronavírusban.
Legalább 700 milliárd forinttal többet kell biztosítani az állami költségvetésben az egészségügy finanszírozására – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint ugyanis mindenek előtt pénzt kell a kormánynak tennie az egészségügy működésébe. Mint mondta intő példa az a május elejei tragédia, amikor egy 33 éves esztergomi édesanya vesztette életét, két kiskorú gyermekét árván hagyva. A Népszava is beszámolt arról, hogy a fiatal nő a család és Bangóné szerint is azért halt meg, mert a koronavírus-járványra hivatkozva nem láttak el időben a tatabányai kórházban. – A szakma, a Magyar Orvosi Kamara szerint is azért kell sok százmilliárd forint, mert tisztességes fizetést kell biztosítani az orvosoknak, az ápolóknak. Ne legyen hiány orvosokból, egészségügy dolgozókból, sem a szakellátásban és a kórházakban – sorolta az ellenzéki politikus. Pártja javaslata szerint az ÁNTSZ-t, vagyis az egykori Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (jelenleg Nemzeti Népegészségügyi Központ) újra kell szervezni.
A szocialisták szerint társadalmi, vagyoni helyzettől függetlenül mindenkinek meg kell adni a gyógyulás esélyét: a jó minőségű házi- és szakorvosi-, kórházi ellátást, szűrést, diagnosztikát, felvilágosítást, megelőzést.

Ezért az MSZP önálló egészségügyi minisztérium felállítását, egyben azt követeli, hogy a tárcának olyan kompetens vezetője legyen, aki nem ad ellentétes utasításokat az ágazatban. – Szakértők szerint ma többen veszítik el életüket, vagy vesztették már el életüket, azért mert a járványra hivatkozva nem kapták meg a megfelelő egészségügyi ellátást. Csaknem 36 ezren kerültek ki úgy a kórházból, hogy a saját beteg családtagjaiknak kellene biztosítani kórházi körülményeket. Többen halhatnak meg a járvány kormányzati félrekezelése miatt, mint magában a koronavírusban – fogalmazott a szocialista politikus. A képviselő azt állítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a magyar embereket már nem győzheti meg azzal, ahogy péntek reggeli rádióinterjújában tette, amikor Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének „történelmi érdemeket” tulajdonított. – A kinyilatkoztatás az elszámolást és a felelősségvállalást nem helyettesíti. A fideszes képviselők ellehetetlenítették a parlament Népjóléti bizottságának a kormányzati intézkedések tisztázására összehívott ülését is.
„A kormányfőnek is látnia kell, hogy az egészségügyért felelős minisztere emberileg is alkalmatlanná vált, amikor mindenki másra hárítja a saját felelősségét”

– fűzte hozzá Bangóné Borbély Ildikó.

Nincs kormányzati szándék a NAT elhalasztására

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.05.22. 17:30

Fotó: Népszava
A szakmai véleményekről készült összegzés, elemzés, de ezek még nem nyilvánosak.
Nincs kormányzati szándék az új Nemzeti alaptanterv (NAT) idén szeptemberi bevezetésének elhalasztására – szögezte le Hajnal Gabriella, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke és a NAT megújításáért felelős miniszteri biztos egy péntek délutáni online konferencián. A halasztás annak kapcsán merült fel szakmai körökben, hogy a március 16-tól érvényes digitális munkarend tapasztalatai is beépülhessenek az alaptantervbe. Hajnal Gabriella szerint erre a kerettantervekben, helyi tantervekben lesz lehetőség, amelyeknek nyár végéig kell elkészülniük. A konferencia több résztvevője – mint Nahalka István oktatáskutató vagy Miklósi László, a Történelemtanárok Egyesületének elnöke – a széleskörű szakmai és a társadalmi egyeztetéseket is hiányolta. Ádám Péter oktatási szakértő, aki maga is részt vett a NAT kidolgozásában, azt mondta: az elkészült alaptantervről tartottak konferenciákat és minden véleményt figyelembe vettek. Nahalka hangsúlyozta: a véleményezés nem társadalmi egyeztetés. Ádám Péter azt mondta, a szakmai véleményekről készült összegzés, elemzés, de ezek még nem nyilvánosak. Kiderült az is, hogy készültek alternatív NAT-verziók is – például olyan, amely szerint kerettantervek sem kellenének – de ezek sem elérhetőek a nyilvánosság számára. Arra a kérdésre, miért nem ismert a NAT-ot készítő valamennyi szakember neve, Ádám Péter úgy válaszolt: azért, hogy nyugodtan tudjanak dolgozni.