Illiberálisok csodaszere - csak az kövesse a két nagyhatalom elnökzsenijét, aki több halált akar

Donald Trump amerikai és Jair Bolsonaro brazil elnök olyan szérumot propagálnak a vírusos fertőzöttek számára, amiről tudományosan bebizonyosodott, hogy növeli a halál kockázatát. Egy francia kutató volt a klorokinkezelés első nagy támogatója.

Múlt héten újabb tudományos elemzés igazolta, hogy a maláriaellenes gyógyszerek, így a klorokin, illetve a hidroxi-klorokin inkább árt, mint használ a koronavírussal fertőzött betegeknek. A The Lancet tanulmánya a leginkább perdöntő ebben a témában, hiszen hat kontinens 671 kórházának eredményeit vizsgálta. Megállapították, mind a négy kezelési módszer, azaz a két gyógyszer akár önmagában, akár már szerrel elegyítve, növeli a halál kockázatát. Gyakran jelentkezik szívritmuszavar, az esetek 8 százalékában, míg a kontrollcsoport esetében ez csak 0,3 százalék volt.

Az illiberális vezetők azonban nem sokat adnak a tudósok véleményére. Őket nem győzik meg holmi kutatások. Donald Trump elnök büszkén közölte nemrégiben, hidroxi-klorokinnal kúrálja magát, Jair Bolsonaro brazil elnök pedig már azoknak is ajánlja a szert, akiken a koronavírus csak enyhe tünetekkel jelentkezik. Sajátos módon a legtöbb fertőzöttet felmutató két ország: az Egyesült Államok és Brazília, amely hétvégén e tekintetben megelőzte Oroszországot is.

A szer még diplomáciai feszültséghez is vezetett az Egyesült Államok és India között. Trump április elején retorzióval fenyegette meg Újdelhit, ha nem oldja fel a maláriaellenes szer exporttilalmát.

Minek, vagy kinek köszönheti túlságosan és alaptalanul jó hírét a két szer? Ebben nagy szerepe volt egy egyesek által őrültnek titulált francia virológusnak, Didier Raoult-nak, aki márciusban, a járvány európai berobbanásának hónapjában az első reménysugarat jelentette a koronavírussal szembeni küzdelemben, hiszen váltig állította: márpedig a malária elleni szer igenis segített az általa kezelt betegeknek. Egy aprócska gond volt az elmélettel, egyrészt nagyon kis mintáról volt szó, vagyis semmi sem bizonyította, hogy azok, akik felgyógyultak, nem saját ellenállóképességüknek köszönhetően gyűrték le a kórt, másrészt nem volt olyan kontrollcsoport, amihez kutatásait mérni tudta volna.

A kétes eredmények ellenére Raoult gyakori szereplője volt a médiumoknak. Nem csak a közösségi oldalakon bukkant fel gyakran a neve, hanem a televíziókban, s híre egészen a Fehér Házig eljutott. Ki is ez a hazáját is rendkívül megosztó személyiség? A professzor az akkor még nem független Szenegálban született, 1952-ben. Mindmáig közel érzi magához az afrikai államot, ahol édesapja katonaorvosként szolgált és egy afrikai élelmezéskutató szervezetet is alapított.

A család 1961-ben költözött a dél-franciaországi kikötővárosba, Marseille-be. Nizzában, majd Brianconban tanult, de nagyon rossz jegyeket vitt haza. Úgy érezte, a tanulás nem az ő világa, ezért már 17 évesen dolgozni kezdett, méghozzá két éven át hajókon dolgozott. 1972-ben érettségizett le, majd beiratkozott a marseille-i orvosegyetemre. Nem a szakma iránti kivételes elhivatottsága vezényelte ide, hanem ez volt az egyedüli felsőoktatási intézmény, amellyel kapcsolatban apja kijelentette: ha fia itt tanul, hajlandó finanszírozni az oktatását. Meg is szerezte a doktorátust. Szülészorvos kívánt lenni, de olyan jó eredményeket ért el az egyetemen, hogy virológusként folytathatta. Talán a családi hagyományoknak is szerepük volt abban, hogy végül az orvoslás ezen ágát választotta, dédapja, Paul Legendre ugyanis szintén a vírusok eredetét kutatta. 1982-ben nősült meg, egy pszichiátert, Natacha Caint vette feleségül, három gyermekül született.

Raoult virológusként sokat foglalkozott a tífusszal. Komoly eredményeket ért el kutatásaival, így a marseille-i egyetem professzora lett. 1988-2018 között 89 elméletet állított fel. Gyorsan haladt felfelé a ranglétrán, 1994-ben a már megszűnt Mediterranée Aix-Marseille II egyetem elnöke lett, s 1999-ig töltötte be a feladatkört.

A 2002-2004-es SARS járvány idején az akkori párizsi kormány felkérte egy széleskörű jelentés készítésére a járványveszélyről, illetve a bioterrorizmusról. 2003-ban tette közzé kutatásának eredményeit. Kiváló jósnak bizonyult, mert rámutatott, hogy egy esetleges járványt a francia egészségügy nem tudna kellőképpen kezelni. Akkor még senki sem sejtette, hogy állítása 18 év múltán bizonyosodik be. (Több mint 28 ezren haltak meg Franciaországban a koronavírus következtében.) A tanulmányban ajánlásokat is tett arra, milyen gyors lépéseket lehetne tenni egy járványügyi helyzetben.

Didier Raoult 2008-2017 között Marseille-ben és Dakarban a Fertőző és trópusi betegségek kutatási központját (Urmite) irányította. Emellett más egyetemi kutatóközpontokat is vezetett, csoportjai azonban egyre kevesebb anyagi forrásból gazdálkodhattak. A francia professzornak 2010-ben ítélték az egészségügyi és orvoskutató intézet, az Inserm díját életművéért. Ennek is köszönhette, hogy ezután jelentős támogatásra sikerült szert tennie, így 2018-ban új infektológiai központot hívott életre, egyetemek és egyéb intézmények közreműködésével.

Raoult 2015-ben a legtöbbet idézett francia kutatók közé tartozott. A jobboldali Le Point hetilap pedig a világ egyik legjobb járványügyi szakemberének nevezte. Csapatával számos klinikai kutatást végzett. Igen jó híre lett az Egyesült Államokban, amit az is jelez, hogy idén az Expertscape nevű amerikai honlap az első helyre sorolta a járványügyi szakemberek között.

Raoult médiajelenléte valóban szinte páratlan a kutatók körében. Egyesek szerint túlzásba is viszi ezt. A Youtube csatornáján lévő videókat több mint egymillióan tekintettek meg, a Twitteren pedig több mint százezren követik. Az Odoxa ügynökség egy márciusi felmérése szerint a második helyen állt a legkedveltebb közszereplők listáján. Támogatói között egy sor híres ember nevét megtalálhatjuk, köztük a Tesla-vezér Elon Muskét, vagy a francia labdarúgás egykori fenegyerekéét, Éric Cantonáét -írja a Wikipédia francia kiadása.

Idén márciusban azon 11 szakértő egyike lett, akiket arra választottak ki, hogy segítse a kormány döntéseit a koronavírus-járvány közepette. Ám egyik egyeztetésen sem vett részt, március 24-én pedig bejelentette, nem fogadja el a felkérést. Nem értett egyet a szigorú korlátozások elrendelésével, úgy vélte, a koronavírus nem is annyira veszélyes. A halálozási arányt nem tartotta jelentősnek és nem tetszett neki az sem, hogy az egyes médiumok sokat foglalkoztak a vírussal. Április 14-én pedig úgy foglalt állást, a járvány hetek alatt eltűnhet. Egy biztos, az eltelt néhány hét aligha tett jót Raoult megítélésének.