Varga Judit: várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet megszűnik Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.05.26. 15:39

Fotó: Varga Judit / Facebook
Ma benyújtásra kerül az a törvényjavaslat, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg veszélyhelyzetet.
A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet megszűnik Magyarországon - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Európa Tanács Általános Ügyek Tanácsának videokonferenciáját követően. Az esemény után az igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a mai egyeztetés fő témái között szerepelt többek között a koronavírus ellen bevezetett intézkedések enyhítése, a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) és az uniós gazdaság talpra állítását elősegítő pénzügyi eszközök. Varga Judit hangsúlyozta: Magyarország sikeresen zárta le a koronavírus elleni védekezés első szakaszát, ami azért volt lehetséges, mert a rendkívüli jogrendnek köszönhetően a magyar kormány gyors és eredményes döntéseket tudott hozni a járvány megfékezésére. Varga Judit emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt hetekben példátlan dezinformációs kampány folyt Magyarország ellen, mind a hazai, mind nemzetközi színtéren a lex-COVID törvénnyel és a veszélyhelyzet kihirdetésével kapcsolatban.
"Nem ez az első alkalom, hogy a magyar kormányt alaptalanul vádolják, de csakúgy, mint eddig annyiszor már, a rólunk terjesztett félrevezető információk most is nyilvánvalóan hamisnak bizonyultak"

- mondta a tárcavezető.

Varga Judit rámutatott, hogy a védekezés második szakaszában és az európai gazdaság újraindításában kulcsfontosságú az egységes piac megfelelő működésének helyreállítása, amelynek katalizátora lehet egy Közép-Európa versenyképességét elősegítő ipar-, közlekedés- és energiaszektor-fejlesztés. Az Európai Bizottság holnap bejelentésre kerülő, gazdaságélénkítésre és a következő hétéves uniós költségvetésre vonatkozó csomagjával kapcsolatban kijelentette: a koronavírus gazdasági hatásai minden tagállamot érintenek, azonban az egészségügyi válság által leginkább sújtott országok nem esnek egybe a legszegényebbekkel.
"Ezért az új gazdaságélénkítési csomag kapcsán kiemelt magyar szempont, hogy a sikeres védekezés nem büntethető a források átcsoportosításával. A fejletlenebb országok felzárkózása továbbra is prioritás, ezért ragaszkodunk a kohéziós források megőrzéséhez"

- hangsúlyozta Varga.

Az igazságügyi miniszter továbbá kiemelte, hogy a javasolt pénzügyi eszközöknek minden tagállam számára elérhetőnek kell lennie, a források elosztására vonatkozó kritériumoknak tükrözniük kell a tagállamok fejlettségét, a gazdasági növekedésben tapasztalható visszaesés mértékét és a földrajzi egyensúlyt.
Szerző

Lassan eljön a lakógyűlések ideje is

Publikálás dátuma
2020.05.26. 14:38

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ha így megy tovább, akkor jó eséllyel rövidesen pótolni lehet az elmaradt társasházi közgyűléseket.
Néhány hét múlva, június közepén vagy július elején, várhatóan már lehet lakógyűléseket tartani – legalábbis a járványügyi adatokból kiindulva erre számít Bék Ágnes jogász, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke. Bár a korlátozó intézkedések enyhültek, pillanatnyilag az a helyzet, hogy a lagzikat (jövő hónaptól) már engedélyezték, de a társasházi közgyűléseket egyelőre nem. A törvény szerint viszont május végéig kötelező lenne összehívni a lakógyűléseket. A koronavírus miatt kihirdetett országos veszélyhelyzet közbeszólt. A kormány ezért rendkívüli rendeletet hozott a „társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról”. Fontos, hogy módosult a határidő – mondta lapunknak Bék Ágnes. A rendelet értelmében az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről a társasházak ráérnek a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon (90 napon) belül dönteni. A kormány rendelkezett arról is, hogy veszélyhelyzet idején a közös képviselőt nem lehet leváltani. Ebből adódtak problémák – számolt be az egyesület elnöke a hozzá eljutott panaszok alapján. Előfordult ugyanis, hogy egy társasház megvált addigi közös képviselőjétől, de a járványveszély miatt újat már nem tudott választani. Ezzel – jegyezte meg Bék Ágnes – mindenképpen meg kell várni azt az időszakot, amikor személyes részvétellel lehet közgyűlést tartani. A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy – az éves beszámoló és költségvetés, valamint a tisztségviselők cseréje kivételével – a társasházak írásban szavazzanak egyéb témákban. Még akkor is, ha a ház szervezeti és működési szabályzata korábban erről nem rendelkezett. Az írásbeli szavazás feltételeit rögzíteni kell. Az írásbeli szavazás megtartására akkor van mód, ha azt a tulajdoni hányad tizedével rendelkező tulajdonostársak „a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat” megjelölésével kérik. A kormányrendelet ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet idején a közös képviselő (és a számvizsgáló vagy intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Vannak bonyolult ügyek, amelyekről nehéz elképzelni, hogy a lakók személyes jelenlét nélkül is megalapozott döntést tudjanak hozni. Konkrét eset alapján megkérdeztük, helyénvaló-e, ha a tulajdonosok írásban szavaznak olyan szerteágazó és bonyolult témában, amilyen egy beruházóval kötendő, a társasház felújításáról szóló – vitatott tartalmú – szerződés. Bék Ágnes elmondása szerint egyszerű a megoldás. A tulajdoni hányad tizedével rendelkező tulajdonostársak kérhetik, hogy az adott témáról mégis közgyűlés döntsön. Hangsúlyozta: ilyen esetben az írásbeli szavazás érvényét veszti, és a közös képviselő, amikor erre lehetőség nyílik, köteles összehívni a közgyűlést.  
Szerző

Strasbourg: Kövér László jogsértően tiltott ki újságírókat a Parlamentből

Publikálás dátuma
2020.05.26. 13:36

Fotó: Népszava
Az Emberi Jogok Európai Bírósága annak kapcsán hozott ítéletet, hogy a házelnök hat újságírót határozatlan időre, jogorvoslati lehetőség nélkül tiltott ki az épületből.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből határozatlan időre – írja az Index. Az újságírók 2016. április 25-én, egy hétfői ülésnapon azt kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőktől, mi a véleményük arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a közvélemény tájékoztatása nélkül. Kövér László ezután kitiltotta a hvg.hu, a nol.hu, a 24.hu és az Index tudósítóit a Parlamentből arra hivatkozva, hogy az újságírók olyan helyen forgattak, ahol a házelnök szerint nem lett volna szabad. Az Index megjegyezte, hogy az országgyűlési sajtótudósítás sajátos rendjét az mutatja a legjobban, hogy annak szabályait maga Kövér alkotta, ő bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e, ő döntött a szankciókról, és ugyanő döntött a szankcióról is. A döntés ellen pedig se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni. Mivel hazai jogorvoslatra nem volt lehetőségük, ezért az újságírók a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordultak. A TASZ beadványában előadta, hogy az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, a Parlamentben, jogorvoslattal sem élhettek. A TASZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága május 26-i ítéletében kimondta, hogy 
  • a házelnök döntése, amivel kitiltotta az újságírókat, nem tartalmazta a szükséges, a szólásszabadság védelmét szolgáló eljárási garanciákat.
  • Emellett a házelnök a kitiltás előtt nem vette figyelembe a döntésének potenciális következményeit, illetve az újságírók tudósításának fontosságát.
  • Ezen felül a kitiltott újságírók semmilyen formában nem vehettek részt az eljárásban, hiszen arról csak a főszerkesztőjüknek küldött levélből értesültek, utólag.
  • Az is jogsértő volt, hogy a kitiltott újságírók sem a házelnöki döntésből, sem pedig a szabályozásból nem tudták meg, hogy pontosan meddig nem léphetnek be újra a Parlamentbe, a későbbi regisztrációs kérelmeikre pedig semmilyen választ nem kaptak.
  • Végezetül pedig az újságírók számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a szabályozás.
A jogvédők hangsúlyozták, hogy a mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat.
Szerző