Előfizetés

Valóban „letaglózó” adatok érkeztek az áprilisi munkanélküliségről

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.05.27. 10:40

Fotó: RAFA RIVAS / AFP
Újabb 73 ezer ember veszítette el a munkáját áprilisban a KSH adatai szerint. Ők azonban a hivatal szerint nem mind munkanélküliek.
Mintegy 73 ezer fő veszítette el állását áprilisban, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalékra ugrott – derül ki a KSH ma reggeli, legfrissebb közléséből. A most állás nélkül maradók többségét – 54 ezer főt – ugyanakkor a KSH módszertani okokra hivatkozva továbbra sem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolta, így a hivatal szerint áprilisban a munkanélküliek száma csak 19 ezerrel nőtt márciushoz képest, átlagos létszámuk pedig így 187 ezer fő volt. Tavaly áprilishoz képest ez így is 29 ezer fős növekedést jelent, a munkanélküliségi ráta pedig egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 0,7 százalékponttal emelkedett. A KSH a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definícióira hivatkozva sorolja be a fenti módon az állás nélkül maradókat. Annak meghatározása szerint munkanélküli ugyanis az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak szintén nem dolgoztak az adott héten, viszont nem is kerestek munkát, vagy ha igen, akkor nem tudtak volna munkába állni. A koronavírus járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések idején ugyanakkor sajátos dolog ezekre a definíciókra hivatkozva inaktívnak nevezni a munka nélkül maradt embereket, hiszen nyilván nem azért nem keresnek munkát, mert nem akarnak dolgozni, hanem azért, mert ez most egyáltalán nem olyan egyszerű. Ezzel egyébként a KSH is tisztában van, hiszen, mint írják: „a munkahelyüket elvesztett személyek többsége – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni.” Ennek ellenére így számoltak márciusra is: akkor 56 ezer fő veszítette el állását, de közülük szintén 54 ezer főt a gazdaságilag inaktívak közé soroltak. Ha ezt az inaktívnak mondott 108 ezer munka nélkül maradót is a munkanélküliek táborába sorolnák, akkor 295 ezres munkanélküliségről kellene beszámolni, ami 6 százalék fölötti munkanélküliségi rátát jelentene.   

"Mindenfajta bonyolult statisztikák"

Ez a szám egyébként közelebb áll a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adataihoz, ahol az áprilisi zárónapig már 331 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként. (Az NFSZ a munkaügyi kirendeltségen álláskeresőként ténylegesen bejelentkezők számát rögzíti, míg a KSH munkaerőfelmérése 38 ezer fő megkérdezésén, majd a kapott válaszok teljeskörűsítésén alapul.)  Áprilisban több mint 72 ezer új álláskereső jelentkezett be az illetékes kerületi vagy járási hivatalnál. A munkájukat elvesztők száma azonban ennél több lehet. Az NFSZ statisztikáját ugyanis mindig az adott hónap 20. napján zárják, vagyis az azóta eltelt több, mint egy hónap elbocsátásait még nem jelzik ezek a számok. Sok munka nélkül maradt dolgozó ráadásul nem is regisztráltatja magát álláskeresőként. Vagy azért, mert bízik abban, hogy magától is talál munkát, vagy pedig azért, mert korábban feketén, vagy félig zsebbe fizetve dolgozott, így egyáltalán nem is lenne jogosult álláskeresési járadékra, vagy csak minimális összegre. Mint megírtuk: a regisztráltak csaknem fele, több mint 152 ezer ember így is mindenféle juttatás nélkül „lóg a semmiben”, hiszen semmilyen pénzbeli ellátásra nem volt már jogosult áprilisban. Ennek oka, hogy az álláskeresési járadék továbbra is csak három hónapig jár – addig is csak annak, aki a kérelem beadása előtti három évben legalább 360 napig munkaviszonyban dolgozott -, hiába kérték a szakszervezetek többször is, hogy a válság miatt hosszabbítsák meg a folyósítás idejét. Márpedig most nem könnyű munkát találni: áprilisban már tavalyhoz képest 8 százalékkal többen, csaknem 75 ezren voltak azok, akik egy éve vagy annál is régebb óta kerestek munkát. Álláskeresési ellátást így mindössze 110 ezren kaptak, 68 ezren pedig szociális ellátásban - rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban – részesültek. Róluk beszélhetett Orbán Viktor miniszterelnök is múlt pénteki szokásos rádióinterjújában. „Mindenfajta bonyolult statisztikák léteznek, de mégiscsak a legfontosabb nekem az, hogy ki az, aki szól. Ugye, néma gyereknek, ismerjük ezt a dolgot... Tehát aki szól, hogy bajban van, és segítség kell, mi annak tudunk leginkább segíteni. Ma az a helyzet, hogy 101 447 ember volt a tegnapi napon munkanélküli segélyen, ezt elegánsan álláskeresési járadéknak kell mondani, de ez valójában egy munkanélküli segély. Tehát 101 447 ember. És van 71 235 olyan ember, aki már több, mint 3 hónapja elvesztette a munkáját, nem talált másikat, és ezért azt kéri, hogy pótoljuk ki pénzzel az ő hiányzó jövedelmét. Ez egy nagyon kicsi összeg, ebből nagyon nehéz megélni, de ilyen emberből is van azért 71 235 fő. Ez azt jelenti, hogy 173 ezer olyan magyar ember van, aki szeretne dolgozni, de nem talált munkát, és a kormányhoz fordult. Lehetnek ennél többen is, de ők nem jöttek hozzánk. Ennyien fordultak a kormányhoz, és nekik kell megoldást nyújtanunk.” A semmilyen pénzügyi ellátást nem kapó, regisztrált álláskeresőkről nem tett említést. Pedig a jelek szerint mostanra még többen lettek, hiszen a miniszterelnök számai szerint 172 682 álláskereső kap most ellátást, miközben április 20-ig 178 ezren kaptak. Ha feltételezzük, hogy azóta nem csökkent az álláskeresők száma, akkor ez alapján még többen estek ki az ellátásból. Az innovációs tárca mai közleménye szerint a gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhetően áprilishoz képest májusban már harmadával kevesebb új álláskeresőt regisztráltak. Bár konkrét számot nem írtak, az áprilisi adatokból kiindulva ez 48 ezer új álláskeresőt jelent májusban. Ebből azonban még mindig nem lehet tudni, összességében hány álláskereső van, hiszen nem tudni, hányan léptek vissza időközben a munkaerőpiacra. 

A realitás 7 százalékos munkanélküliség

Persze lehet játszadozni a „mindenfajta bonyolult statisztikákkal”, ám ha nem a teljes valójában vizsgáljuk a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatásait, akkor a válaszlépések is sántíthatnak. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: eddig is a munkaerőpiaci adatok értelmezése volt a legnehezebb, ám most ebben a különlegesen nehéz időben az adatok átláthatatlansága, értelmezhetetlensége a gazdaságpolitika dolgát is rendkívüli mértékben megnehezíti. Nagyon nehéz ugyanis úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus válság. Mindezt úgy, hogy már kéthavi adat a rendelkezésünkre állna a helyzet értékeléséhez. Arra is rámutatott: a február–áprilisi időszak továbbra sem teljes egészében fedi le a koronavírus okozta munkaerőpiaci sokkot. Az adatok értelmezése pedig rendkívül nehézkes. A KSH adatközlése szerint áprilisban 73 ezren veszítették el állásukat, ami a márciusi 56 ezerrel együtt már igen jelentősnek nevezhető. Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta a 15–64 éves korosztályban az előző hónaphoz képest változatlanul 3,8 százalék maradt a hivatalos módszertan szerint. Ennek oka, hogy sokan azok közül, akik elvesztették az állásukat, nem teljesítették a munkaerőpiaci aktivitási feltételeket, így az inaktív kategóriába sorolódnak. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy az NFSZ adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 331 ezer fő volt április végén, ami 26,5 százalékos növekedést jelent. Mindezekre tekintettel Virovácz Péter szerint hiábavaló bármiféle előrejelzés, mert nem csak azt kéne tudnunk, hogy mekkora lehet majd valójában a munkanélküliek száma, de azt is, hogy mindezt a statisztikai-módszertani nüánszok milyen mértékben torzítják majd el. Mindenesetre ami a valóságot illeti: az elemző szerint várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében.      

348,08 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 08:18
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése 348,08 forintra csökkent szerda reggel hét órára a bő 12 órával korábbi 348,78 forintról.
Csökkent kissé a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 317,73 forintra 318,02-ről, a svájci franké pedig 328,65 forintra 328,98 forintról.
Az euróval szemben 1,8 százalékkal, a dollárral szemben 2,6 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 1,9 százalékkal erősödött a hó eleje óta a forint. Év eleji árfolyamánál viszont sorrendben 5,2, 7,6 és 7,7 százalékkal áll gyengébben.

Felújítási tanácsadóhálózat alakul

M. I.
Publikálás dátuma
2020.05.26. 21:10

Fotó: CHASSENET / AFP
Nagyságrendekkel pörgetné fel az energiamegtakarítási célú lakásfelújításokat egy EU-támogatásból kiépülő civil tanácsadó-hálózat.
Renohub néven az épületek energetikai felújítását segítő országos hálózatot hozna létre másfélmillió eurós EU-támogatásból öt civil hazai szervezet és cég - derült ki az érintettek keddi online sajtótájékoztatóján. Ennek kapcsán Orbán Gábortól, az Energiaklub ügyvezetőjétől megtudtuk: céljuk az elkövetkező másfél-három év alatt országos tanácsadóiroda-hálózat kiépítése. Ennek érdekében most önkormányzatokkal tárgyalnak. Egy honlapot is kialakítanának, amelyen a legfontosabb tudnivalók között pénzügyi információkat és minősített kivitelezők elérhetőségeit közölnék, a lakástulajdonosok pedig előszámításokat is végezhetnének. A hazai lakások 60 százaléka több mint 40 éves; a mintegy 800 ezer, a hatvanas-nyolcvanas években épült, hőszigeteletlen családi házak, az úgynevezett Kádár-kockák háromszor-négyszer több energiát fogyasztanak, mint a 2001 utáni épületek - hívta fel a figyelmet Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. igazgatója. Egy jó felújítás révén ugyanakkor a rezsiköltség akár 50-60 százalékkal is csökkenhet. Orbán Gábor figyelmeztetett: az átgondolatlan beavatkozások jelentősen növelhetik a költségeket, csökkenthetik a megtakarítást és a rossz szájízt hagyhatnak a tulajdonosban. Varga Zoltán, az Imro Ddkk Kft. szakértője már csak azért is fontosnak tartotta a megfelelő előkészítést, mert egy lakógyűlésen tulajdonosonként akár 2-4 millió forintos kiadást is vállalhatnak. Oelberg Károly, az AACM Central Europe Kft. ügyvezetője a felújítások áfacsökkentését sürgette. Az előkészítésben részt vesz a Magyar Családiház-tulajdonosok Egyesülete is. Orbán Gábor szerint fő céljuk, hogy a mostaninál nagyságrendekkel élénkebb lakásfelújítások révén csökkenjen az ország energiafelhasználása. Kérdésünkre szükségesnek nevezte ebben a fajsúlyosabb állami szerepvállalást.