Szerdára virradóra tette közzé a CRCB (Corruption Research Center Budapest) legfrissebb jelentését, amelyben 2005 januárjától 2020 április végéig elemezték az összes állami közbeszerzést, majdnem 248 ezer kiírást, írja a 444.hu.
A mostani elemzés elsősorban két szempontra koncentrál: hányan indultak egy-egy közbeszerzési pályázaton, és mennyit nyert közülük olyan cég, amelynek tulajdonosa nyilvánvalóan Orbán Viktor baráti köréhez tartozik.
Hogy hányan indulnak egy pályázaton, az a korrupciós kockázat megállapítása miatt fontos. Ahol egyáltalán nincs verseny, vagyis egyetlen jelentkező van, ott inkább felmerülhet, hogy előre eldöntötték, hogy kinek kell kapnia a munkát.
A haveri cégek szereplésének vizsgálatára az MGTS+ jelölést használták, a "Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Simicska és Társaik" rövidítéséből. Az ide sorolt cégek listája megtalálható a tanulmány végén, reklámos és ásványvizes vállalat éppen úgy megtalálható köztük, mint vasút- és útépítő cégek.
Idén az MGTS+ csoport cégei kivételesen sokat nyertek. Úgy tűnik, hogy az állam nagyvonalú segítséget nyújtott nekik, hogy meg tudjanak birkózni a járvány nyomán keletkező gazdasági nehézségekkel.
A 2020 első négy hónapjában lezárt közbeszerzések 41 százaléka volt olyan, hogy csak egyetlen pályázó indult. Ez az arány, négy hónapos átlagokat számolva, 2005 és 2019 között 20 és 35 százalék között mozgott.
2020 előtt az MGTS+ csoporthoz tartozó cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékán egyedül, versenytárs nélkül indultak - ez az adat már önmagában mutatja, hogy az indulók száma összefügg a korrupció kockázatával, hiszen rivális nélkül kapták megrendeléseiknek több mint felét kapták a baráti cégek. Idén ez az arány is nagyon megugrott: a csoport győzelmeinek 68 százalékában egyedül indult a pályázaton.
Az MTGS+ csoport 74 közbeszerzésen győzött április végéig, összesen 253 milliárd forint állami megrendelést elnyerve. Ez az összes közbeszerzésen elköltött idei pénz 27 százaléka, ami szintén új rekord.
A tanulmány igen érdekes megállapítása, hogy az EU-s pénzből fizetett pályázatok esetében 2016 óta csökkent a korrupciós kockázat, míg a tisztán magyar adófizetők pénzéből finanszírozott pályázatokon nőtt. A CRCB kutatói emlékeztetnek, hogy 2016-ban indított vizsgálatot az EU csalásokat felderítő hivatala, az OLAF, Tiborcz István közvilágítási sikerei ügyében.
