Előfizetés

A tartós szorongás az immunrendszer ellen is dolgozik

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.05.27. 15:59

Fotó: Karine Péron Le Ouay/Hans Lucas / AFP
Az életünk feletti kontroll elvesztése, a bizonytalanságtól való, hosszabb ideig tartó félelem testi tüneteket okoz és a szervezet ellenállóképességét is gyengíti.
A korlátozások enyhítése után sokan „kiszabadultak”, úgy érzik, elmúlt a baj, de vannak, akik nem nyugodtak meg, még nem is igazán mozdulnak, megvárják, hogy alakul a helyzet. És mivel a hírek szerint a koronavírus velünk van és marad is, a hozzá kapcsolódó feszültség sem múlt és múlik el – mondta a Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont pszichológusa a Népszavának.
A szorongás a definíciója szerint egy jövőbeli fenyegetés miatt fellépő olyan negatív érzelmi állapot, amely olykor segít aktivizálni a belső erőforrásainkat, máskor pedig ledermeszt. Az, hogy éppen hogyan reagálunk, a helyzettől, az adott lelkiállapottól is függ. Egy vizsga vagy verseny előtt, ha felkészültünk, bár izgulunk, tudjuk kontrollálni az eseményeket. Bizonytalanság, kontrollálhatatlanság, bejósolhatatlanság érzése esetén azonban nem látjuk, hogyan oldjuk meg a fenyegető helyzetet, sőt azt sem, rendeződnek-e a viszonyok, például a járvány után. „Az, hogy az elmúlt időszakban elveszett a kontroll az életünk felett, szinte mindenkinek szorongást okozott. Eleinte senki nem tudta, mire lehet számítani, mivel jár, kiket veszít el. A mély szorongás idővel sokaknál enyhülhetett, több mint két hónap elteltével a legtöbben megtanultak alkalmazkodni az új helyzethez. A bizonytalanság azonban a korlátozások enyhülésével sem csökkent jelentősen, 
még mindig nem tudjuk, mi vár ránk, és ez sokaknál konzerválhatja a szorongást”

– mondta a szakember.

Készenlétben a test is

Sok esetben nem a stressz okozta belső feszültségre leszünk figyelmesek, hanem a testünk jelzései tűnnek fel. Tapasztalhatunk emésztési tüneteket, feszülhet a nyakunk, elkezdhetünk köhécselni anélkül, hogy ezekre érdemi magyarázatot találnánk. A belső, sokszor nem is tudatosuló feszültségeink jeleznek így, érezhető módon befolyásolva a jóllétünket. Más a helyzet a félelmeinkkel, amelyek sokkal tudatosabb, ezáltal kontrollálhatóbb jelenségek – magyarázta a szakember. Tartunk például attól, hogy a boltban megfertőződünk. Ez ellen lehet tenni, a tudattalan szinten zajló folyamatokra azonban csak közvetetten vagyunk képesek hatni. Az is fontos, mert érezhetjük, legalább bizonyos mértékig uraljuk, de például a „láthatatlan ellenség” kifejezés emlegetése a kontrollálhatatlansága miatt fokozza a rossz érzést. „A koronavírus-járvány megélése azért nehéz, mert a felszíni félelmek mellett olyan mély szorongások is keletkeztek, amelyekre nem is derül fény, akkor sem, ha testi tüneteket okoznak” – tette hozzá Palásti Flóra.
A szorongás ugyanis jól mutatja, hogyan kapcsolódik össze a test és a lélek – mondta a szakember. A szervezet készenléti állapotba kapcsolását jellegzetes testi tünetek: szívritmus-zavarok, fokozott verejtékezés, légszomj, a bőr kipirosodása, kiütések, pupillatágulás, gyakori pislogás, szájszárazság, köhécselés is kísérheti. Az akut stresszhelyzetben kialakuló izomfeszülés tartóssá válása gerinc- és ízületi problémákhoz vezethet, de más hosszútávú következménye is lehet annak, ha a szervezet nem tud megnyugodni. Folyamatosan „kalapálhat” a szív, felborulhat a hőháztartás, megváltozhat a légzési mintázat, így a szervezet oxigénellátása, ami megzavarhatja a sejtek anyagcseréjét. Emésztési zavarok, ezek következtében pedig hiányállapotok alakulhatnak ki. 
A szorongás „elvonja” a szervezet figyelmét a kórokozók elleni védekezésről,

mert arra "koncentrál", hogy megküzdjön a stressz okozta „üss vagy fuss” helyzettel, és akár támadjon.
A gyakran emlegetett „minden fejben dől el” mondás ebben az esetben is igaz, mert az idegrendszer, a hormonháztartás és az immunrendszer szoros kapcsolatban van: a krónikus szorongás következtében fellépő hormonális változások nagyrészt agyi struktúrákhoz kötődnek, és kölcsönhatásban vannak egyéb idegrendszeri és immunrendszeri folyamatokkal – magyarázta Palásti Flóra. A tehetetlenség érzése növeli a stresszhormonok képződését, ami megzavarhatja az alvást, felboríthatja a bioritmust, korlátozza a szexuális funkciókat és akadályozza a kórokozókkal szemben ellenállóképességet is, amire pedig a járványhelyzetben nagy szükségünk lenne. A hosszútávú szorongás következményei ráadásul nem feltétlenül fordíthatóak vissza. Átmeneti szorongás esetén, ha meg tudjuk oldani a helyzetet, érkezik a siker, a „megcsináltam” érzés, és megnyugszunk. Tartós szorongás esetén a megkönnyebbülés és a felszabadultság elmarad. A tartós felfokozott érzelmi állapot hamar kimeríti a szervezetet és akár maradandó károkat is okozhat – mondta a pszichológus.

Kell kontroll

Ha a szorongást megelőzni nem is lehet, Palásti Flóra szerint segíthet, ha kontrolláljuk, mennyi ingert engedünk be az életünkbe. Szorongáskeltő ugyanis a fertőzési és a halálozási adatok, de a híradások és a közösségi oldalak, sokszor egymásnak ellentmondó és gyorsan változó információinak túl sűrű követése. Lényeges, hogy a számunkra fontos dolgoknak időt és teret biztosítsunk, és az, ha minden napnak van célja és rendje. A kikapcsolódásnak különösen nagy a jelentősége, mert azzal tudjuk ellensúlyozni a stressz és a feszültség negatív hatásait. Ez lehet séta, sport, társasjátékozás, film- vagy sorozatnézés, bármi, ami el tudja terelni a figyelmünket a „megfoghatatlan valamiről”. A kontroll gyakorlását segíti, ha átgondoljuk, mi az, amit meg tudunk tenni a családunk biztonságáért. Ha tudatosan figyelünk, hogy például nem nyúlunk az arcunkhoz, maszkot viselünk, sokat mosunk kezet, segíthet elkerülni a tehetetlenség érzését is. Az is jótékony lehet, ha átgondoljuk, a járvány előtti életünkben mi jelentett kapaszkodót, és hogyan tudnánk azt beépíteni a megváltozott mindennapjainkba. Ha mégis úgy érezzük, túl sok bennünk a felgyülemlett feszültség, keressünk fel szakembert.

Alkohol helyett gyógynövények

A stresszhormon, a kortizol szintjét gyógynövényteákkal – citromfű, orbáncfű, macskagyökér –, relaxációval és testmozgással is lehet csökkenteni. Nem javasolt viszont a koffein- és az alkoholtartalmú italok fogyasztása, de a cigarettázás sem.

Kétéves kor alatt veszélyes lehet a maszkviselés

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 14:42

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd/NurPhoto / AFP
A gyerekeknek keskenyebb a légútjuk, megnehezíti a légzésüket, ha eltakarjuk az arcukat, ráadásul azt is később vesszük észre, ha baj van – hívták fel a figyelmet japán gyermekorvosok
Az arcmaszk viselése mindennapossá vált a koronavírus-járvány alatt, de kétévesnél fiatalabb gyermeknél nem szabad használni azt – figyelmeztetett a Japán Gyermekorvosok Társasága. Az előírások szerint az ázsiai szigetországban maszkot kell viselni, de az orvostársaság arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy ne takarják el a kisgyermekek arcát, mert úgy nehezebb észrevenni az arc színének, kifejezésének és a légzésnek a megváltozását – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió honlapja.
"Lehetséges, hogy a maszk miatt nehezebben lélegeznek a gyerekek, és a hőguta kockázatát is növeli a védőeszköz" - olvasható felhívásban. A gyerekeknek keskenyebb a légútjuk és a maszk megnehezíti számukra a légzést, nagyobb terhet ró tüdejükre – magyarázták. Van bizonyos kockázata a fulladásnak is, különösen ha a kisgyermekek hánynak a maszk alatt – tették hozzá. A gyerekek esetében viszonylag alacsony a koronavírus-fertőzés veszélye, ezért kétévesnél fiatalabb gyermeknél nincs szükség maszkra – írták.
Japánban hétfőn oldotta fel a koronavírus-járvány feltartóztatása érdekében hozott rendkívüli állapotot Abe Sindzó miniszterelnök. Mint mondta, az ország két hónap alatt sikeresen megfékezte a járvány terjedését. A rendelkezés nem jelenti a járvány végét, a megelőző intézkedések nagyon fontosak mindaddig, amíg elérhető lesz az oltás és a hatékony gyógyszeres kezelés – hangoztatta. A korlátozásokat a hónap közepén már több prefektúrában feloldották, hétfőn pedig - utolsóként - Tokióban, Kanagavában, Csibában és Hokkaidón is. Japánban 16 581 embert fertőzött meg az új típusú koronavírus, 830 halálos áldozatot követelve a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.

A leghalálosabb szögben csapódott be 66 millió éve a pusztító aszteroida

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 14:34

Fotó: Mopic / AFP/Science Photo Library
Az állat- és növényfajok 75 százalékának kihalását okozta a mai Mexikói-öböl térségében landoló égi objektum.
Veszélyes becsapódási szöge miatt okozott katasztrofális kihalást a Földön a mai Mexikói-öböl térségében 66 millió éve becsapódott, az állat- és növényfajok 75 százalékának pusztulását okozó aszteroida – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Az égi objektum a bolygó lehető legrosszabb helyén, a lehető leghalálosabb szögben csapódott be, emiatt szabadultak fel és kerültek az atmoszféra felső rétegébe a klímaváltozást okozó gázok, köztük óriási mennyiségű kén. A mexikói Yucatán-félszigeten lévő mintegy 200 kilométer átmérőjű, ma is látható kráter vizsgálatából és számítógépes szimulációkból a szakemberek megállapították, hogy a becsapódási szög mintegy 60 fokos lehetett.
Az aszteroida 12 kilométer átmérőjű lehetett, északkelet felől érkezett, és körülbelül 30 kilométer mélyen fúródott a Föld kérgébe. Az üreg mélyén a folyékonnyá vált kőzet "feléledt" és néhány perc alatt a Mount Everestnél magasabb hegyet képzett. Az azonban nem maradt meg, hanem visszazuhant és hegyek vagy csúcsok jellegzetes belső gyűrűjét hagyta hátra.
A kutatók eddig is tudták, hogy a becsapódási helyszín kőzete óriási mennyiségű ként tartalmazott, és amikor ez a légkörbe jutott és a vízgőzzel elegyedett, globális telet idézett elő. "45-60 fokos szögben a becsapódás nagyon hatékonyan idézett elő vízgőzt és repítette a kőtörmelékeket a magasba. Ha a becsapódás jóval meredekebben és sekélyesebb helyen történik, a légkörbe kerülő anyag mennyisége, amely előidézhette a klímaváltozást, sokkal kisebb lett volna" – magyarázta Gareth Collins, a londoni Imperial College professzora, a tanulmány egyik szerzője. Collins és kutatótársai a Nature Communications tudományos folyóiratban publikálták tanulmányukat.