A korlátozások enyhítése után sokan „kiszabadultak”, úgy érzik, elmúlt a baj, de vannak, akik nem nyugodtak meg, még nem is igazán mozdulnak, megvárják, hogy alakul a helyzet. És mivel a hírek szerint a koronavírus velünk van és marad is, a hozzá kapcsolódó feszültség sem múlt és múlik el – mondta a Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont pszichológusa a Népszavának.
A szorongás a definíciója szerint egy jövőbeli fenyegetés miatt fellépő olyan negatív érzelmi állapot, amely olykor segít aktivizálni a belső erőforrásainkat, máskor pedig ledermeszt.
Az, hogy éppen hogyan reagálunk, a helyzettől, az adott lelkiállapottól is függ. Egy vizsga vagy verseny előtt, ha felkészültünk, bár izgulunk, tudjuk kontrollálni az eseményeket. Bizonytalanság, kontrollálhatatlanság, bejósolhatatlanság érzése esetén azonban nem látjuk, hogyan oldjuk meg a fenyegető helyzetet, sőt azt sem, rendeződnek-e a viszonyok, például a járvány után. „Az, hogy az elmúlt időszakban elveszett a kontroll az életünk felett, szinte mindenkinek szorongást okozott. Eleinte senki nem tudta, mire lehet számítani, mivel jár, kiket veszít el. A mély szorongás idővel sokaknál enyhülhetett, több mint két hónap elteltével a legtöbben megtanultak alkalmazkodni az új helyzethez. A bizonytalanság azonban a korlátozások enyhülésével sem csökkent jelentősen,
Készenlétben a test is
Sok esetben nem a stressz okozta belső feszültségre leszünk figyelmesek, hanem a testünk jelzései tűnnek fel. Tapasztalhatunk emésztési tüneteket, feszülhet a nyakunk, elkezdhetünk köhécselni anélkül, hogy ezekre érdemi magyarázatot találnánk. A belső, sokszor nem is tudatosuló feszültségeink jeleznek így, érezhető módon befolyásolva a jóllétünket. Más a helyzet a félelmeinkkel, amelyek sokkal tudatosabb, ezáltal kontrollálhatóbb jelenségek – magyarázta a szakember. Tartunk például attól, hogy a boltban megfertőződünk. Ez ellen lehet tenni, a tudattalan szinten zajló folyamatokra azonban csak közvetetten vagyunk képesek hatni. Az is fontos, mert érezhetjük, legalább bizonyos mértékig uraljuk, de például a „láthatatlan ellenség” kifejezés emlegetése a kontrollálhatatlansága miatt fokozza a rossz érzést. „A koronavírus-járvány megélése azért nehéz, mert a felszíni félelmek mellett olyan mély szorongások is keletkeztek, amelyekre nem is derül fény, akkor sem, ha testi tüneteket okoznak” – tette hozzá Palásti Flóra.
A szorongás ugyanis jól mutatja, hogyan kapcsolódik össze a test és a lélek – mondta a szakember. A szervezet készenléti állapotba kapcsolását jellegzetes testi tünetek: szívritmus-zavarok, fokozott verejtékezés, légszomj, a bőr kipirosodása, kiütések, pupillatágulás, gyakori pislogás, szájszárazság, köhécselés is kísérheti. Az akut stresszhelyzetben kialakuló izomfeszülés tartóssá válása gerinc- és ízületi problémákhoz vezethet, de más hosszútávú következménye is lehet annak, ha a szervezet nem tud megnyugodni. Folyamatosan „kalapálhat” a szív, felborulhat a hőháztartás, megváltozhat a légzési mintázat, így a szervezet oxigénellátása, ami megzavarhatja a sejtek anyagcseréjét. Emésztési zavarok, ezek következtében pedig hiányállapotok alakulhatnak ki.
mert arra "koncentrál", hogy megküzdjön a stressz okozta „üss vagy fuss” helyzettel, és akár támadjon.
A gyakran emlegetett „minden fejben dől el” mondás ebben az esetben is igaz, mert az idegrendszer, a hormonháztartás és az immunrendszer szoros kapcsolatban van: a krónikus szorongás következtében fellépő hormonális változások nagyrészt agyi struktúrákhoz kötődnek, és kölcsönhatásban vannak egyéb idegrendszeri és immunrendszeri folyamatokkal – magyarázta Palásti Flóra. A tehetetlenség érzése növeli a stresszhormonok képződését, ami megzavarhatja az alvást, felboríthatja a bioritmust, korlátozza a szexuális funkciókat és akadályozza a kórokozókkal szemben ellenállóképességet is, amire pedig a járványhelyzetben nagy szükségünk lenne. A hosszútávú szorongás következményei ráadásul nem feltétlenül fordíthatóak vissza. Átmeneti szorongás esetén, ha meg tudjuk oldani a helyzetet, érkezik a siker, a „megcsináltam” érzés, és megnyugszunk. Tartós szorongás esetén a megkönnyebbülés és a felszabadultság elmarad. A tartós felfokozott érzelmi állapot hamar kimeríti a szervezetet és akár maradandó károkat is okozhat – mondta a pszichológus.
Kell kontroll
Ha a szorongást megelőzni nem is lehet, Palásti Flóra szerint segíthet, ha kontrolláljuk, mennyi ingert engedünk be az életünkbe. Szorongáskeltő ugyanis a fertőzési és a halálozási adatok, de a híradások és a közösségi oldalak, sokszor egymásnak ellentmondó és gyorsan változó információinak túl sűrű követése. Lényeges, hogy a számunkra fontos dolgoknak időt és teret biztosítsunk, és az, ha minden napnak van célja és rendje. A kikapcsolódásnak különösen nagy a jelentősége, mert azzal tudjuk ellensúlyozni a stressz és a feszültség negatív hatásait. Ez lehet séta, sport, társasjátékozás, film- vagy sorozatnézés, bármi, ami el tudja terelni a figyelmünket a „megfoghatatlan valamiről”. A kontroll gyakorlását segíti, ha átgondoljuk, mi az, amit meg tudunk tenni a családunk biztonságáért. Ha tudatosan figyelünk, hogy például nem nyúlunk az arcunkhoz, maszkot viselünk, sokat mosunk kezet, segíthet elkerülni a tehetetlenség érzését is. Az is jótékony lehet, ha átgondoljuk, a járvány előtti életünkben mi jelentett kapaszkodót, és hogyan tudnánk azt beépíteni a megváltozott mindennapjainkba. Ha mégis úgy érezzük, túl sok bennünk a felgyülemlett feszültség, keressünk fel szakembert.
