Orbán Viktor eldöntötte, hogy egy szakember, az országos tisztifőorvos helyett a következő járvánnyal ő maga akar megküzdeni – mondta a Népszavának Schiffer András, miután benyújtották az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről és az „egészségügyi készenlétről” szóló törvényjavaslatokat. Egyrészt fenntartanák a veszélyhelyzet alatt hozott rendeletek hatályát, illetve új elemként, a katasztrófavédelmi törvény módosításával felhatalmazzák a kormányt, hogy egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és rendelettel kormányozhasson.
Az egészségügyi válsághelyzetet az országos tisztifőorvos előterjesztésére a kormány rendelhetné el. Mostantól kezdve tehát a kabinet dönthet többek között egyes rendezvények betiltásáról, az üzletek nyitvatartásának szabályozásáról, látogatási tilalom bevezetéséről.
Schiffer András szerint a tervezet legfontosabb eleme éppen az, hogy egy sor olyan hatáskört, amit eddig az országos tisztifőorvos maga gyakorolhatott, most feljebb telepít a kormányhoz.
Aggasztóbbnak tartja a helyzetet a Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Társaság a Szabadságjogokért. Közleményükben szemfényvesztésnek nevezték a felhatalmazási törvény visszavonására vonatkozó kormányzati ígéretet. - Ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek - írták.
Kádár András Kristóf a Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak azt mondta, az igaz, hogy az egészségügyi válsághelyzetben a kormány majd nagyjából ugyanazt teheti, mint eddig az országos tisztifőorvos, de amíg egy állami szervezet határozatával szemben viszonylag széleskörűek a jogorvoslati lehetőségek, addig egy kormányrendelettel kapcsolatban csak az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, vagyis a jogorvoslat lehetősége nehezebb és lassabb lesz.
Hozzátette, a katasztrófavédelmi törvény módosításával, amely kimondja, hogy a kormány gyakorlatilag bármely törvényt felülírhat rendelettel a „humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet idején”, a kabinet szinte korlátlan felhatalmazást kaphat. Az ugyanis szerinte nem elég garancia, hogy ezeknek az intézkedéseknek összefüggésben kell lenniük a járványhelyzet elhárításával. - Ha megnézzük a kormány mostani rendeleteit a veszélyhelyzetben, láthatjuk, hogy ugyan van benne rengeteg szükséges és indokolt rendelet, de olyanok is, amikkel messze túlterjeszkedett a járványügyi védekezésen a kabinet, elég csak az önkormányzati bevételek megsarcolására, az autós tüntetők megbírságolására, a Kartonpack államosítására, vagy a gödi különleges gazdasági övezetre gondolni – mondta Kádár András Kristóf.
Schiffer András ugyanakkor úgy véli, hogy az egészségügyi válsághelyzetet elvileg nem lehet zabrálásra felhasználni, mint tette ezt a kormány a veszélyhelyzetben létrehozott különleges gazdasági övezetekkel. Az ügyvéd szerint ugyanis a veszélyhelyzet meghirdetése esetén a kormány bármely esetben eltérhet a törvényektől, egészségügyi válsághelyzetben viszont csak az egészségügyi törvényben meghatározott esetekben, szigorúan annak elhárítása érdekében.
Pesti Imre a parlament népjóléti bizottságának fideszes tagja a Népszavának kifejtette, hogy nem arról szólnak ezek a módosítások, hogy Orbán Viktor diagnosztizál, vagy dönt majd bármilyen szakkérdésben, mint ahogy eddig sem erről volt szó. - A tisztifőorvos is az operatív törzsben dolgozik, a kormány is kórház igazgatókkal, szakértőkkel veszi körül magát – mondta a képviselő.
Pesti Imre szerint a változást az indokolja, hogy a koronavírus járvány olyan összetett következményekkel járt, ami túlmutat az országos tisztifőorvos kompetenciáján. - A járványt jól kezeltük, de bármikor előfordulhat, hogy jön egy második fázis, sőt, a szakemberek számítanak is erre ősszel. Ez egy még ismeretlen kórokozó, nincs igazán tapasztalatunk, mikor, milyen mértékben éledhet újra, a második hullám akár még rosszabb is lehet, az egészségügyet készenlétben kell tartani - fejtette ki.
