NER;Hunguest Hotels;közpénz;Mészáros Lőrinc;

2020-05-28 06:20:00

Leépítéssel készültek a közpénzesőre a NER-hotelek

Nem mindenkire érvényes a létszámstop. Mészárosék Lőrincék a krízisre hivatkozva előbb kirúgtak 850 embert, majd a járvány miatt megnövelt keretből kasszíroztak 17,7 milliárdot.

„Egy jól körülhatárolható érdekkör milliárdos szállodafejlesztési támogatásokat kap, és számukra az sem volt pályázati feltétel, hogy cserébe ne bocsássanak el munkavállalókat. Eközben mi hetek óta hiába várjuk a rövidített munkaidőre kérhető állami bértámogatási igényünk elbírálását, hogy minél több kollégánknak megőrizzük a munkahelyét.” Így jelezte lapunknak egy szállodaigazgató azt, hogy ellentmondásos módon önti az állam a turizmusba a közpénzmilliárdokat. Azután kérdeztük erről, hogy a 24.hu megírta, 20 milliárd helyett váratlanul 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztott szét a Magyar Turisztikai Ügynökség a szállodaiparban. A nyertesek között van a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Hunguest Hotels is,beigazolódott az, amiről már május elején írt a Népszava: a cég kirúgott 850 embert, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a szállodafelújításokkal.

Bár a turisztikai ágazatban nem volt titok, hogy a Kisfaludy-program keretében kiosztanak szállodafejlesztési támogatásokat, az már meglepetést okozott: az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett annak több mint a négyszereséről döntöttek most. A nyertesek listájáról a 24.hu számolt be először. Mint kiderült, 17,7 milliárd forint támogatást kap a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 szállodája. A legnagyobb egyösszegű támogatást, 8,6 milliárd forintot Csányi Sándor OTP Bank-vezér, Hernádi Zsolt MOL-elnök és Garancsi István oligarcha közös cége, a CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Nem maradt ki a pénzosztásból Szijj László szállodaipari érdekeltsége (4 milliárd forint), valamint a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak több üzlettársa sem: Paár Attila 4 milliárdot, Jellinek Dániel és Balázs Attila érdekeltségei összesen 11,3 milliárdot kapnak az államtól szállodafejlesztésre.

Egy lapunknak nyilatkozó szállodaigazgató külön felhívta a figyelmet a pályázati feltételekre. Mint mondta, a Kisfaludy-programra még a járvány előtt lehetett jelentkezni, és akkor még nem kötötték ki, hogy a pályázó cégeknek nem szabad elbocsátani alkalmazottakat. Később már a járvány hatásaira hivatkozva emelték meg a pályázati keretet, de a feltételeket változatlanul hagyták. Annak ellenére is, hogy más, kifejezetten a járványhelyzettel összefüggő támogatásoknál feltétel a munkatársak megtartása.

Annyi biztos, hogy Mészáros Lőrinc Hunguest-lánca aligha kapott volna támogatást, ha a Kisfaludy-programban feltétel a munkahelyek megőrzése. Azt ugyanis lapunk már május elején megírta, hogy Hunguest minden második munkavállalóját, 800-850 embert elbocsát a fejlesztések idejére. Ezzel a 2018-as cégadatok szerint nagyjából 700 millió forint bérköltséget is megspórol. Igaz, a Hunguest lapunk korábbi érdeklődésére közölte, hogy a felújítások utáni megnyitáskor „ismét jelentős számú szakképzett munkaerő foglalkoztatására kerül majd sor”.

Tekintettel arra, hogy főleg építési beruházásokat valósítanak meg a szállodák, a 83,5 milliárd forint jelentős része a kormányközeli vállalkozók építési cégeinél köthetnek ki. Legalábbis így volt ez akkor például, amikor a felcsúti Puskás Akadémia a tao-támogatásokból állt fejlesztéseit Mészáros Lőrinc építőipari cégeire bízták.

A hotelek bőkezű állami támogatása azért is figyelemre méltó, mert a hazai turizmus a válságig az egyik legprosperálóbb iparág volt. Évről évre rekordot döntött a forgalom és a profit is: 2019-ben a szállásdíj-bevétel 9,2 százalékkal, a szálláshelyi összbevétel pedig 8,8 százalékkal nőtt. A nagy bevételt és profitot hozó évek tükrében meglepetést keltett az azonnali kormányzati mentőöv és a szektorban indult gyors leépítési hullám. Mindezt részben magyarázza az, hogy sok szálloda az épület bérlése meg a hitelek fizetése miatt bevételei jelentős részét feléli. Másfelől viszont a nyereség sokszor osztalékká és nem tartalékká alakult, így a válság idején bevétel híján nem maradt miből fizetni alkalmazottakat. A most erősen megtámogatott Hunguest-lánc például 2018-ban 550 millió forintot fizetett ki osztalékként a tulajdonosoknak, mások mellett a Mészáros-családnak.