Előfizetés

Leépítéssel készültek a közpénzesőre a NER-hotelek

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.05.28. 06:20

Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR / ORFK
Nem mindenkire érvényes a létszámstop. Mészárosék Lőrincék a krízisre hivatkozva előbb kirúgtak 850 embert, majd a járvány miatt megnövelt keretből kasszíroztak 17,7 milliárdot.
„Egy jól körülhatárolható érdekkör milliárdos szállodafejlesztési támogatásokat kap, és számukra az sem volt pályázati feltétel, hogy cserébe ne bocsássanak el munkavállalókat. Eközben mi hetek óta hiába várjuk a rövidített munkaidőre kérhető állami bértámogatási igényünk elbírálását, hogy minél több kollégánknak megőrizzük a munkahelyét.” Így jelezte lapunknak egy szállodaigazgató azt, hogy ellentmondásos módon önti az állam a turizmusba a közpénzmilliárdokat. Azután kérdeztük erről, hogy a 24.hu megírta, 20 milliárd helyett váratlanul 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztott szét a Magyar Turisztikai Ügynökség a szállodaiparban. A nyertesek között van a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Hunguest Hotels is,beigazolódott az, amiről már május elején írt a Népszava: a cég kirúgott 850 embert, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a szállodafelújításokkal.
Bár a turisztikai ágazatban nem volt titok, hogy a Kisfaludy-program keretében kiosztanak szállodafejlesztési támogatásokat, az már meglepetést okozott: az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett annak több mint a négyszereséről döntöttek most. A nyertesek listájáról a 24.hu számolt be először. Mint kiderült, 17,7 milliárd forint támogatást kap a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 szállodája. A legnagyobb egyösszegű támogatást, 8,6 milliárd forintot Csányi Sándor OTP Bank-vezér, Hernádi Zsolt MOL-elnök és Garancsi István oligarcha közös cége, a CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Nem maradt ki a pénzosztásból Szijj László szállodaipari érdekeltsége (4 milliárd forint), valamint a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak több üzlettársa sem: Paár Attila 4 milliárdot, Jellinek Dániel és Balázs Attila érdekeltségei összesen 11,3 milliárdot kapnak az államtól szállodafejlesztésre. Egy lapunknak nyilatkozó szállodaigazgató külön felhívta a figyelmet a pályázati feltételekre. Mint mondta, a Kisfaludy-programra még a járvány előtt lehetett jelentkezni, és akkor még nem kötötték ki, hogy a pályázó cégeknek nem szabad elbocsátani alkalmazottakat. Később már a járvány hatásaira hivatkozva emelték meg a pályázati keretet, de a feltételeket változatlanul hagyták. Annak ellenére is, hogy más, kifejezetten a járványhelyzettel összefüggő támogatásoknál feltétel a munkatársak megtartása. Annyi biztos, hogy Mészáros Lőrinc Hunguest-lánca aligha kapott volna támogatást, ha a Kisfaludy-programban feltétel a munkahelyek megőrzése. Azt ugyanis lapunk már május elején megírta, hogy Hunguest minden második munkavállalóját, 800-850 embert elbocsát a fejlesztések idejére. Ezzel a 2018-as cégadatok szerint nagyjából 700 millió forint bérköltséget is megspórol. Igaz, a Hunguest lapunk korábbi érdeklődésére közölte, hogy a felújítások utáni megnyitáskor „ismét jelentős számú szakképzett munkaerő foglalkoztatására kerül majd sor”. Tekintettel arra, hogy főleg építési beruházásokat valósítanak meg a szállodák, a 83,5 milliárd forint jelentős része a kormányközeli vállalkozók építési cégeinél köthetnek ki. Legalábbis így volt ez akkor például, amikor a felcsúti Puskás Akadémia a tao-támogatásokból állt fejlesztéseit Mészáros Lőrinc építőipari cégeire bízták. A hotelek bőkezű állami támogatása azért is figyelemre méltó, mert a hazai turizmus a válságig az egyik legprosperálóbb iparág volt. Évről évre rekordot döntött a forgalom és a profit is: 2019-ben a szállásdíj-bevétel 9,2 százalékkal, a szálláshelyi összbevétel pedig 8,8 százalékkal nőtt. A nagy bevételt és profitot hozó évek tükrében meglepetést keltett az azonnali kormányzati mentőöv és a szektorban indult gyors leépítési hullám. Mindezt részben magyarázza az, hogy sok szálloda az épület bérlése meg a hitelek fizetése miatt bevételei jelentős részét feléli. Másfelől viszont a nyereség sokszor osztalékká és nem tartalékká alakult, így a válság idején bevétel híján nem maradt miből fizetni alkalmazottakat. A most erősen megtámogatott Hunguest-lánc például 2018-ban 550 millió forintot fizetett ki osztalékként a tulajdonosoknak, mások mellett a Mészáros-családnak.

Tarolnak az oligarchák

A CRCB (Corruption Research Center Budapest) legfrissebb, elsőként a 444-en ismertetett jelentése szerint 253 milliárd forint állami közbeszerzést nyertek el kormányközeli oligarchák 2020 első négy hónapjában. A jelentés szerint az elmúlt 15 évet tekintve is kiugró adat az: az idei első negyedévben a közbeszerzések 41 százalékánál csak egy induló volt.

Orbán Viktor lép Müller Cecília helyébe

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.28. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Szemfényvesztés a felhatalmazási törvény visszavonása, a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzást készít elő. Mind kuszábbá válik a közjog.
Orbán Viktor eldöntötte, hogy egy szakember, az országos tisztifőorvos helyett a következő járvánnyal ő maga akar megküzdeni – mondta a Népszavának Schiffer András, miután benyújtották az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről és az „egészségügyi készenlétről” szóló törvényjavaslatokat. Egyrészt fenntartanák a veszélyhelyzet alatt hozott rendeletek hatályát, illetve új elemként, a katasztrófavédelmi törvény módosításával felhatalmazzák a kormányt, hogy egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és rendelettel kormányozhasson. Az egészségügyi válsághelyzetet az országos tisztifőorvos előterjesztésére a kormány rendelhetné el. Mostantól kezdve tehát a kabinet dönthet többek között egyes rendezvények betiltásáról, az üzletek nyitvatartásának szabályozásáról, látogatási tilalom bevezetéséről. Schiffer András szerint a tervezet legfontosabb eleme éppen az, hogy egy sor olyan hatáskört, amit eddig az országos tisztifőorvos maga gyakorolhatott, most feljebb telepít a kormányhoz. Aggasztóbbnak tartja a helyzetet a Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Társaság a Szabadságjogokért. Közleményükben szemfényvesztésnek nevezték a felhatalmazási törvény visszavonására vonatkozó kormányzati ígéretet. - Ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek - írták. 
Kádár András Kristóf a Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak azt mondta, az igaz, hogy az egészségügyi válsághelyzetben a kormány majd nagyjából ugyanazt teheti, mint eddig az országos tisztifőorvos, de amíg egy állami szervezet határozatával szemben viszonylag széleskörűek a jogorvoslati lehetőségek, addig egy kormányrendelettel kapcsolatban csak az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, vagyis a jogorvoslat lehetősége nehezebb és lassabb lesz. Hozzátette, a katasztrófavédelmi törvény módosításával, amely kimondja, hogy a kormány gyakorlatilag bármely törvényt felülírhat rendelettel a „humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet idején”, a kabinet szinte korlátlan felhatalmazást kaphat. Az ugyanis szerinte nem elég garancia, hogy ezeknek az intézkedéseknek összefüggésben kell lenniük a járványhelyzet elhárításával. - Ha megnézzük a kormány mostani rendeleteit a veszélyhelyzetben, láthatjuk, hogy ugyan van benne rengeteg szükséges és indokolt rendelet, de olyanok is, amikkel messze túlterjeszkedett a járványügyi védekezésen a kabinet, elég csak az önkormányzati bevételek megsarcolására, az autós tüntetők megbírságolására, a Kartonpack államosítására, vagy a gödi különleges gazdasági övezetre gondolni – mondta Kádár András Kristóf.        Schiffer András ugyanakkor úgy véli, hogy az egészségügyi válsághelyzetet elvileg nem lehet zabrálásra felhasználni, mint tette ezt a kormány a veszélyhelyzetben létrehozott különleges gazdasági övezetekkel. Az ügyvéd szerint ugyanis a veszélyhelyzet meghirdetése esetén a kormány bármely esetben eltérhet a törvényektől, egészségügyi válsághelyzetben viszont csak az egészségügyi törvényben meghatározott esetekben, szigorúan annak elhárítása érdekében.  Pesti Imre a parlament népjóléti bizottságának fideszes tagja a Népszavának kifejtette, hogy nem arról szólnak ezek a módosítások, hogy Orbán Viktor diagnosztizál, vagy dönt majd bármilyen szakkérdésben, mint ahogy eddig sem erről volt szó. - A tisztifőorvos is az operatív törzsben dolgozik, a kormány is kórház igazgatókkal, szakértőkkel veszi körül magát – mondta a képviselő. Pesti Imre szerint a változást az indokolja, hogy a koronavírus járvány olyan összetett következményekkel járt, ami túlmutat az országos tisztifőorvos kompetenciáján. - A járványt jól kezeltük, de bármikor előfordulhat, hogy jön egy második fázis, sőt, a szakemberek számítanak is erre ősszel. Ez egy még ismeretlen kórokozó, nincs igazán tapasztalatunk, mikor, milyen mértékben éledhet újra, a második hullám akár még rosszabb is lehet, az egészségügyet készenlétben kell tartani - fejtette ki.

Alkotmányosan bizonytalan helyzet

Schiffer András szerint a Horn-kormány alatt meghozott egészségügyi törvény alapján már 1998-tól létezett a magyar jogban a „járványhelyzet” és a „katasztrófa egészségügyi ellátás” fogalma, ami különleges jogosultságokat adott a mindenkori országos tisztifőorvosnak, ráadásul határidő nélkül. 2011-ben a járványhelyzetet átkeresztelték egészségügyi válsághelyzetté, azóta ez a fogalom él a szabályozásban. - A NER egész eddigi tíz évére az a jellemző, hogy az azt megelőző húsz évhez képest nem innoválnak teljesen új jogintézményeket, hanem a meglevőeket használják fel gátlástalan kreativitással saját céljaikra, ezért talál nehezen fogást az EU is az Orbán-kormányon - mondta Schiffer. Az ügyvéd kifejtette, jelenleg az egészségügyi törvény két ponton is, továbbá egymásnak ellentmondóan a katasztrófavédelmi törvény és az alaptörvény is foglalkozik a járványveszéllyel és az ezzel kapcsolatos különleges jogkörökkel, amik teljesen átláthatatlan és alkotmányosan bizonytalan helyzetet eredményeznek. 

Válságos állapotban van egy 42 éves beteg, aki nőgyógyászati műtétje közben sóoldat helyett fertőtlenítőszert kaphatott

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 22:03

Fotó: Bogadics István /
A rendőrség és a Szigetvári Kórház is vizsgálatot indított az ügyben.
Egy 42 éves asszonyon nőgyógyászati műtétet kellett végrehajtani a Szigetvári Kórházban. A beavatkozás során a feltárt szakaszt azonban nem sóoldattal, hanem erős fertőtlenítőszerrel mosták át, mert előzőleg összecserélhettek két üveget - számolt be róla az ATV.
A nőt jelenleg a pécsi kórházban ápolják az intenzív osztályon, állapota válságos.   Késmárky András sürgősségi szakorvos azt mondta a híradónak, hogy a hiba súlyos következményekkel jár, és akár halállal is végződhet, a fertőtlenítőszer összetevői és annak bomlási anyagai ugyanis az emberi szervezetre nézve súlyos fenyegetést jelentenek.  
A rendőrség azt válaszolta a csatorna érdeklődésére, hogy ismeretlen tettes ellen foglakozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indítottak eljárást az ügyben.

Az ATV híradó úgy tudja, hogy a műtétet végző személyzet egy tagja összeomlott a történtek után, őt kórházban kezelik az eset óta. A csatorna értesülései szerint az operációban részt vevő személyzetet felfüggesztették, és vizsgálat indult. A kórházban hírzárlatot rendeltek el. Az ATV megkeresésére az intézmény annyit közölt, hogy jelenleg is zajlik egy belső és hatósági vizsgálat is, és hogy a kórház együttműködik a hatóságokkal.