Néhány napon belül levélben kéri fel a budapesti polgármestereket Miniszterelnökség, hogy a kerületeikben jelöljék meg, mely területeket tartanák alkalmasnak a kormány által indított rozsdaövezeti akcióterv megvalósítására – mondta el Fürjes Balázs a kormány új lakáspolitikai terveiről a Portfolio portál mai online konferenciáján.
A barnaövezeti lakásprogram hármas céllal indul – tette hozzá a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Az elérhető árú lakások mellett legalább annyira fontos az elhanyagolt iparterületek revitalizációja és a gazdaság koronavírus járvány utáni újra indításának segítése. Mint mondta a lakásárak a lakásépítés általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra mérséklése után nem csökkentek érdemben, a növekvő kínálat pedig nem teremtett valódi versenyt a lakáspiacon, így az átlagos jövedelmű vagy annál kevesebb pénzből gazdálkodó családok kiszorultak az agglomerációba, miközben a munkahely az iskola, és sokszor a szabadidő eltöltési szokásaik is Budapesthez kötötték őket. Ez viszont jócskán megnövelte az autóforgalmat, amely jelentős környezeti károkozással jár. Az ingázók számának további növekedését mindenképpen meg kell akadályozni.
Fürjes szerint az egykori, ma már zömében elhagyatott gyártelepekre, vasúti területekre a város aranytartalékaként kell tekinteni, hiszen zömében jó közlekedési kapcsolatokkal bíró városmag közeli zárványok. A járványkárok enyhítése ugyancsak kiemelt kormányzati cél, amelynek megvalósítására kiváló lehet a lakásfejlesztések támogatása, hiszen ez közvetlenül az építőiparban dolgozók és közvetve - például a tervezők vagy bútorgyártók révén - félmillió embernek, illetve családnak biztosít jövedelmet.
Már beterjesztették és Fürjes reményei szerint június végéig az Országgyűlés el is fogadja az építési törvény módosítását célzó javaslatot, amely a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsíti, ami felgyorsíthatja az ingatlanfejlesztés folyamatát. Ez egyébként így sem lesz gyors. Várhatóan a barnamezős területeknek csupán kisebb részén indítható különösebb előkészítés nélkül lakásépítési projekt. Ezeket az azonnali rozsdaövezeti zónákat jelölik ki az első őszi kormányrendeletben. A közép- és hosszútávú RAT zónákat viszont a projektek indítása előtt jogi és fizikai szempontból is alkalmassá kell tenni a beépítésre. Rendezni kell előbb a tulajdonviszonyokat, megtisztítani, kármentesíteni a területet.
A törvénymódosítás tartalmazza majd a rozsdaövezetben épülő lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfát, amelynek a korábbi általános kedvezménnyel ellentétben nincs időkorlátja. Bár Fürjes szerint talán jó lenne valamiféle garanciát beépíteni, hogy később ne lehessen túl gyorsan kivezetni. Így nem éreznék időprésben magukat az ingatlanfejlesztők. A barnamezős beruházásokon épülő lakások bérbeadásakor egyáltalán nem kell áfát fizetni.
Az államtitkár által közölt menetrend szerint az új építőipari szabályozás várhatóan már júliusban hatályba lép. A parlamenti vitával párhuzamosan egyeztetnek az önkormányzatokkal, így az első területeket kijelölő kormányrendelet szeptemberben megjelenhet. Ezt a kormányzati tervek szerint még számos követi majd, hiszen az akcióterületek számát nem korlátozzák. Sőt, a kormány azt reméli, hogy nagyon sok önkormányzat javasol a programra alkalmas területet és sok projekt indul el, amelyek azután versenyezhetnek egymással.
Bár a terv bérlakás építését is tartalmazza, Fürjes Balázs elismerte, hogy első körben minden bizonnyal értékesítésre épülnek lakások. A bérlakáspiac szabályozása ugyanis sokkal bonyolultabb kérdés. Az erre vonatkozó előkészítő munka várhatóan ősszel kezdődhet meg. De az államtitkár fontosnak tartja a bérlakásállomány növelését, mivel ez a tulajdonnál sokkal rugalmasabb lakhatási forma.
Az akcióterv pénzügyi hátterét az MNB Növekedési Hitelprogramjának új 1500 milliárd forint keretösszegű Hajrá programja biztosítja, amelyből az új rozsdaövezeti lakásépítések is finanszírozhatóak – jelentette be Banai Ádám az MNB Pénzügyi Rendszer elemző részlegének igazgatója. A kis- és középvállalkozások által maximum 20 évre felvehető hitelek várható kamata 2,5 százalék lesz, amely az 5 százalékos ÁFÁ-val együtt már elég csábító lehet az ingatlanfejlesztőknek.
