Előfizetés

A Színház- és Filmművészeti Egyetem szerint ijesztően kevés az idő arra, hogy átálljanak az alapítványi fenntartásra

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.28. 17:44

Fotó: Róka László / MTI
Félrevezetőnek és sajnálatosnak nevezték azt az állítást, miszerint az egyetem balliberális intézmény.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szerint ijesztően kevésnek tűnik a rendelkezésre álló idő az új fenntartói modellre történő átállás részleteinek kidolgozásához és gondos lebonyolításához, a sietség oka nehezen érthető. Az intézmény az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a sajtóból értesültek arról, hogy benyújtották a vonatkozó törvénymódosítást, és meglepetésükre az alapítványi modellváltás határideje még a korábban kijelöltnél is közelebb került: 
2020. szeptember 1-je lenne.

Kitértek arra, hogy egy a törvénytervezettel foglalkozó interjúban Bódis József államtitkár a modellváltás előnyei mellett érvelt, ugyanakkor azt mondta, hogy az egyetemnek vannak a vezetéssel, vezetőváltással kapcsolatos megoldandó feladatai. Megítélésük szerint az SZFE elvégezte a vezetőváltással kapcsolatos feladatát. A szenátus 2019. november 29-én nyílt pályázat után, jogszerűen rektorjelöltnek állította Upor László egyetemi tanárt, akit a mai napig nem neveztek ki. - Ennek ellenére, az egyetemi közösség bizalmát élvező vezetés irányításával az oktatás, a vizsgáztatás és a felvételik továbbra is zavartalanul folynak - írták. Félrevezetőnek és sajnálatosnak nevezték, hogy elhangozhatott az a - véleményük szerint - szakszerűtlen és sokszor ismételt állítás is, hogy az egyetem balliberális intézmény. Úgy fogalmaztak: az egyetemen szakmát és a világra érzékeny, árnyalt gondolkodást tanítanak, meggyőződésük, hogy a művészeti képzés természeténél fogva kizár mindennemű ideológiát, világnézeti befolyásolást. Kitértek arra is, az SZFE-n végzett hallgatók szakmájuk kiváló és sokszor díjazott képviselői, Magyarország kulturális és művészeti életének megkerülhetetlen résztvevői. Megjegyezték, nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a fenntartó minisztérium kiáll az egyetemi autonómia mellett, és az alapítványi modellváltás egyik fontos, elérendő céljaként az egyetemek autonómiájának további erősítését határozza meg. Értelmezésükben a modellváltás után - az alaptörvénnyel összhangban - az egyetem legfőbb döntéshozó szerve továbbra is az egyetem polgárai által megválasztott szenátus lesz, és az egyetem felelős vezetőjét, a rektort nyílt pályázat útján a szenátus választja ki és terjeszti fel kinevezésre. Az oktatókat az intézetvezetőkkel egyetértésben az egyetem rektora nevezi ki, a szenátus jóváhagyásával. Az oktatás kereteit az akkreditációs folyamatban elfogadott tananyagok szabják meg mind az elmélet, mind a gyakorlat területén - mutattak rá a www.szfe.hu honlapon is elérhető közleményben. Kiemelték, a tanszabadság, az esélyegyenlőség, valamint a politika- és ideológiamentes oktatási és képzési tevékenység megtartására a fenntartóval közösen törekednek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán közölte az MTI-vel, hogy új modellben működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem. - Azt írták, hogy benyújtották az Országgyűlésnek a felsőoktatási intézmény modellváltását szabályozó törvénytervezetet. Az átalakítás a magyar kultúra fejlődését is biztosítja - tették hozzá. Az SZFE fenntartását a Corvinus Egyetem mintájára, illetve hat másik hazai felsőoktatási intézmény után tervezi alapítványhoz kiszervezni a kormány. Ezt a modellt elsőként a Corvinus Egyetemnél vezették be. Lényege, hogy az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjeinek osztalékhozamából működik. Ennek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt Mol-vezér, akinek megbízatása már határozatlan időre szól.

Még a fideszesek egyharmada szerint is jobban élt a magyarok többsége a Kádár-korszakban, mint most

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.28. 17:44

Fotó: ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY / FORTEPAN
A magyar társadalom többsége (52 százalék) úgy vélekedik három évtizeddel a rendszerváltás után, hogy a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben.
Harminc évvel a rendszerváltás után átfogó tanulmányban elemzi a mögöttünk lévő három évtizedet a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung. A Rendszerváltás 30 – A rendszerváltás társadalmi megítélése 30 év után címet viselő tanulmány célja, hogy megismerhessük, mit gondol a magyar társadalom a rendszerváltásról. A felmérést a hvg.hu szemlézte. Az elemzés alapjait a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatása adja.
Eszerint a megkérdezettek abszolút többsége szerint a magyarok többsége jobban élt a Kádár-rendszer alatt, mint napjainkban: 54 százalék értett egyet ezzel az állítással.

A válaszadók harmada vélte úgy, hogy ma többet megengedhet magának a magyar társadalom többsége, mint 1990 előtt. Az összes ellenzéki táborban többen vannak azok, akik szerint jobb volt a többség életszínvonala a Kádár-korszak alatt. Az MSZP-szavazóknál ez az arány 70 százalék, a DK-soknál 71, a Jobbik szimpatizánsok körében pedig 54.
A Fidesz táborának pontosan a fele értékelte negatívan az állítást, de még a kormánypártiak több mint egyharmada is inkább nosztalgiával tekint vissza erre az időszakra, és úgy látja, hogy a magyarok többség jobban élt Kádár alatt, mint most.

Minél idősebb egy korcsoport, annál nagyobb arányban értettek egyet az állítással. Míg a 18 és 29 közöttiek körében 35 és 25 százalék a két tábor nagysága, addig a 60 év felettiek körében már 63 és 36 százalék az egyetértők javára. Az iskolázottságot tekintve az alacsonyabban képzett rétegek nagyobb arányban vélték úgy, hogy Kádár alatt jobban élt a magyarok többsége. A 8 általánost végzettek körében 62 és 27 százalék a két tábor nagysága, de még a diplomások relatív többsége (45 százalék) szerint is jobban élt a magyarok többsége 1990 előtt, mint napjainkban. Miközben a megkérdezettek többsége szerint jobban éltek a magyarok a Kádár-korszakban, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben, addig azzal is tisztában van a többség, hogy az 1990 előtti rendszer gazdaságilag fenntarthatatlan volt. A válaszadók 45 százaléka értett egyet ezzel az állítással.
Nagyon kicsivel, de többen vannak azok, akik szerint szabadon lehetett élni ebben az időszakban. A megkérdezettek 44 százaléka értett ezzel egyet, míg mindössze 40 százaléka gondolta úgy, hogy nem lehet szabadnak nevezni a politikai rendszert.

A Fidesz táborában értettek a legnagyobb arányban egyet ezzel az állítással (56 százalék), de még a fideszesek harmada is úgy gondolja, hogy végső soron lehetett szabadon élni a Kádár-korban. Itt is az MSZP (54 százalék) és a DK (57 százalék) szavazói vannak a legjobb véleménnyel a szocialista időszakról.
A magyar társadalom többsége (52 százalék) úgy vélekedik három évtizeddel a rendszerváltás után, hogy a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben, és csak 31 százalék szerint volt rosszabb volt.

Még a fideszesek körében is szinte pontosan ugyanannyian (43 százalék) vannak azok, akik szerint jobb volt Kádár alatt, mint azok, akik szerint javult az élet minősége Magyarországon 1990 után (41 százalék), a fideszeseken kívül minden 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező párt támogatói körében abszolút többségben vannak azok, akik szerint a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet. A Jobbik és a DK szavazói (63-63 százalék) ellenkeztek a leginkább ez ellen.  A Policy Solutions kimutatta, hogy a rendszerváltás eredményei terén egyetlen esetben született pártokon átívelő konszenzus: a magyar társadalom szerint hiába lett vége a Kádár-rendszernek, több lett a korrupció az országban.

Minden hétvégén a gyalogosoké lesz a pesti alsó rakpart szeptember végéig

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.28. 17:12

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Főpolgármesteri Hivatal tudatta azt is, hogy a fővárosi tulajdonú Budapest Film vezetése a város minél több pontján szeretne júniustól kertmozikat létrehozni.
A tervek szerint szeptember végéig minden hétvégén a gyalogosoké lesz a pesti alsó rakpart - közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön. Karácsony Gergely főpolgármester a "Restart Budapest" címmel rendezett beszélgetéssorozat legújabb részén bejelentette, hogy a főváros a tervek szerint szeptember végig minden hétvégén átadja a rakpartot a gyalogos forgalomnak, és különböző programokkal várják majd az érdeklődőket, amint véget ér a járványhelyzet - olvasható a közleményben. A Főpolgármesteri Hivatal tudatta azt is, hogy a fővárosi tulajdonú Budapest Film vezetése a város minél több pontján szeretne júniustól kertmozikat létrehozni. A város szabadtéri, zöld felületeinek használata és a közösségi filmnézés élménye júniustól egyidejűleg is lehetségessé válik. A Budapest Kertmozi program részeként sorra nyílnak meg a közösségi kertmozik, hogy a főváros lakói ne csak a közparkokat, hanem ezzel együtt a mozijaikat és a mozizás örömét is minél előbb visszakaphassák - írták a kommünikében.