Üzenjünk a világnak! – Segélyvonal és virtuális SM világnap

Publikálás dátuma
2020.05.29. 11:55

Fotó: Tom Weller/dpa Picture-Alliance / AFP
Online együttérzésre biztat a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány, mert a járványhelyzet miatt idén elmarad a jelenleg gyógyíthatatlan betegek hagyományos országos találkozója.
Sok SM beteg járvány nélkül is karanténban, elszigetelten, mozgáskorlátozottsága miatt a lakáshoz kötve éli az életét, de az elmúlt hónapok a jó állapotban lévő betegekre is kihatással voltak – közölte Szántai Anita, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány elnöke. A betegszervezet ezért segélyvonalat indított, munkanapokon a 06-30-303-64-66 számon rehabilitációs szakemberek, neurológus szakorvosok, pszichológusok állnak a betegek és családtagok rendelkezésére.
Idén a május 30-i hagyományos országos betegtalálkozó helyett a hétvégén virtuális SM napot tartanak. Az „SM Világnap – Üzenjünk a világnak!” felhívásukra betegeket támogató, biztató, megerősítő fényképes üzeneteket várnak a vilagnap@msmba.hu címre. A fotókból nyíló virtuális galéria május 30-tól lesz elérhető az alapítvány honlapján.  
Ahogy mi is írtuk, a jelenleg gyógyíthatatlan immunrendszeri betegség az idegrendszert támadja meg. Rendszerint fiatalkorban jelenik meg, vannak akik évtizedeken át viszonylag kevés panasszal élnek, másokat mozgáskorlátozottság, gyors leépülés fenyeget, a terápiák ezt igyekeznek elkerülni, késleltetni. Az, hogy ezeket a járvány idején hogyan lehet folytatni, nagy dilemmát okozott az orvosoknak, mert az immunrendszer túlműködése okozza az agyban és a gerincvelőben a károsodást, a kezelések ezért az immunrendszer működését változtatják meg. Az SM betegeket kezelő szakorvosokat összefogó hazai orvosszakmai szervezet elnöke szerint önmagában a sclerosis multiplex nem növeli a koronavírus kockázatát.
Ahogy gyűltek a nemzetközi tapasztalatok, úgy kristályosodott ki, hogy az SM-ben alkalmazott gyógyszerek többségénél a terápia változatlan folytatása jelenti a kisebb kockázatot – fogalmazott Komoly Sámuel neurológus professzor, a Magyar Neuroimmunológiai Társaság elnöke. Hozzátette, egyéni szinten viszont nagy különbségek lehetnek, és azért is szükség van óvatosságra, mert ha lesz is védőoltás a koronavírus ellen, nem biztos, hogy az SM betegeknél is használható lesz. 
„Mivel az sclerosis multiplex az immunrendszer betegsége, a védőoltások még nagyobb körültekintést igényelnek, mint az egészséges embereknél. Vannak vakcinák, például az influenza elleni oltóanyagok, amelyek az SM betegeknél bizonyos stádiumokban és adott gyógyszeres terápiák mellett sokkal kevésbé hatékonyak, mint a teljes népességben” – idézte a közlemény Rajda Cecíliát, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docensét.
Szerző

Közös ebédekre is időt teremtett a járvány

Publikálás dátuma
2020.05.28. 14:27

Fotó: RUSS ROHDE/Cultura Creative / AFP
Gyakrabban ebédel együtt a család a koronavírus-járvány idején, és sok gyerek segít is sütni-főzni egy országos felmérés szerint.
Több idő jut a családi étkezésekre a koronavírus-járvány idején – derült ki a Nestlé reprezentatív felméréséből, amely azt vizsgálta, hogyan változtak a magyar családok étkezési szokásai a kijárási korlátozások, illetve az otthoni oktatás idején. A válaszadók harmadánál a közös ebéd a nap fő étkezésévé is vált. A megkérdezettek negyven százaléka, többségében vidéken élő férfiak azonban arról számoltak be, nem változtak a szokásaik a járvány előtti időhöz képest.
A menü összeállításánál legtöbbször a család ízlése mérvadó: a válaszadók 72 százaléka úgy főz, hogy az étel mindenki szerint finom legyen, és csak ezt követő szempont, hogy egészséges és tápláló étel kerüljön az asztalra. Az ételek kiválasztásánál a gyerekek kívánsága a megkérdezettek közel 80 százalékánál döntő szempont. 
A kutatásból az is kiderült, hogy bár vidéken az ebéd többségében a családi recept szerint készül, összességében már elsősorban az interneten keresünk ételleírásokat. A megkérdezettek kicsit több mint felének fontos, hogy az otthoni alapanyagok felhasználásával készüljön az ebéd. Az ételrendelést csak a megkérdezettek 7 százaléka választja. 
Tízből öt család mondta azt, hogy a gyerekek hetente többször is közreműködnek a sütés-főzésben, napi szinten viszont már kevesebben segítenek. Mindössze a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gyerekek semmilyen konyhai feladatot nem látnak el. A legkedveltebb közös konyhai tevékenység országosan a palacsintasütés, de népszerű a különböző édességek és péksütemények elkészítése is.
"Azok a gyerekek, akik részt vesznek a főzésben több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, nyitottabbak egészségesebb étkezési szokások kialakítására, kiegyensúlyozottabban táplálkoznak, a közös főzés során jobban megismerik az összetevőket, fogásokat, alapanyagokat – idézi a közlemény Tompa Gábort, a cég vállalati kommunikációs igazgatóját.
Szerző

A tartós szorongás az immunrendszer ellen is dolgozik

Publikálás dátuma
2020.05.27. 15:59

Fotó: Karine Péron Le Ouay/Hans Lucas / AFP
Az életünk feletti kontroll elvesztése, a bizonytalanságtól való, hosszabb ideig tartó félelem testi tüneteket okoz és a szervezet ellenállóképességét is gyengíti.
A korlátozások enyhítése után sokan „kiszabadultak”, úgy érzik, elmúlt a baj, de vannak, akik nem nyugodtak meg, még nem is igazán mozdulnak, megvárják, hogy alakul a helyzet. És mivel a hírek szerint a koronavírus velünk van és marad is, a hozzá kapcsolódó feszültség sem múlt és múlik el – mondta a Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont pszichológusa a Népszavának.
A szorongás a definíciója szerint egy jövőbeli fenyegetés miatt fellépő olyan negatív érzelmi állapot, amely olykor segít aktivizálni a belső erőforrásainkat, máskor pedig ledermeszt. Az, hogy éppen hogyan reagálunk, a helyzettől, az adott lelkiállapottól is függ. Egy vizsga vagy verseny előtt, ha felkészültünk, bár izgulunk, tudjuk kontrollálni az eseményeket. Bizonytalanság, kontrollálhatatlanság, bejósolhatatlanság érzése esetén azonban nem látjuk, hogyan oldjuk meg a fenyegető helyzetet, sőt azt sem, rendeződnek-e a viszonyok, például a járvány után. „Az, hogy az elmúlt időszakban elveszett a kontroll az életünk felett, szinte mindenkinek szorongást okozott. Eleinte senki nem tudta, mire lehet számítani, mivel jár, kiket veszít el. A mély szorongás idővel sokaknál enyhülhetett, több mint két hónap elteltével a legtöbben megtanultak alkalmazkodni az új helyzethez. A bizonytalanság azonban a korlátozások enyhülésével sem csökkent jelentősen, 
még mindig nem tudjuk, mi vár ránk, és ez sokaknál konzerválhatja a szorongást”

– mondta a szakember.

Készenlétben a test is

Sok esetben nem a stressz okozta belső feszültségre leszünk figyelmesek, hanem a testünk jelzései tűnnek fel. Tapasztalhatunk emésztési tüneteket, feszülhet a nyakunk, elkezdhetünk köhécselni anélkül, hogy ezekre érdemi magyarázatot találnánk. A belső, sokszor nem is tudatosuló feszültségeink jeleznek így, érezhető módon befolyásolva a jóllétünket. Más a helyzet a félelmeinkkel, amelyek sokkal tudatosabb, ezáltal kontrollálhatóbb jelenségek – magyarázta a szakember. Tartunk például attól, hogy a boltban megfertőződünk. Ez ellen lehet tenni, a tudattalan szinten zajló folyamatokra azonban csak közvetetten vagyunk képesek hatni. Az is fontos, mert érezhetjük, legalább bizonyos mértékig uraljuk, de például a „láthatatlan ellenség” kifejezés emlegetése a kontrollálhatatlansága miatt fokozza a rossz érzést. „A koronavírus-járvány megélése azért nehéz, mert a felszíni félelmek mellett olyan mély szorongások is keletkeztek, amelyekre nem is derül fény, akkor sem, ha testi tüneteket okoznak” – tette hozzá Palásti Flóra.
A szorongás ugyanis jól mutatja, hogyan kapcsolódik össze a test és a lélek – mondta a szakember. A szervezet készenléti állapotba kapcsolását jellegzetes testi tünetek: szívritmus-zavarok, fokozott verejtékezés, légszomj, a bőr kipirosodása, kiütések, pupillatágulás, gyakori pislogás, szájszárazság, köhécselés is kísérheti. Az akut stresszhelyzetben kialakuló izomfeszülés tartóssá válása gerinc- és ízületi problémákhoz vezethet, de más hosszútávú következménye is lehet annak, ha a szervezet nem tud megnyugodni. Folyamatosan „kalapálhat” a szív, felborulhat a hőháztartás, megváltozhat a légzési mintázat, így a szervezet oxigénellátása, ami megzavarhatja a sejtek anyagcseréjét. Emésztési zavarok, ezek következtében pedig hiányállapotok alakulhatnak ki. 
A szorongás „elvonja” a szervezet figyelmét a kórokozók elleni védekezésről,

mert arra "koncentrál", hogy megküzdjön a stressz okozta „üss vagy fuss” helyzettel, és akár támadjon.
A gyakran emlegetett „minden fejben dől el” mondás ebben az esetben is igaz, mert az idegrendszer, a hormonháztartás és az immunrendszer szoros kapcsolatban van: a krónikus szorongás következtében fellépő hormonális változások nagyrészt agyi struktúrákhoz kötődnek, és kölcsönhatásban vannak egyéb idegrendszeri és immunrendszeri folyamatokkal – magyarázta Palásti Flóra. A tehetetlenség érzése növeli a stresszhormonok képződését, ami megzavarhatja az alvást, felboríthatja a bioritmust, korlátozza a szexuális funkciókat és akadályozza a kórokozókkal szemben ellenállóképességet is, amire pedig a járványhelyzetben nagy szükségünk lenne. A hosszútávú szorongás következményei ráadásul nem feltétlenül fordíthatóak vissza. Átmeneti szorongás esetén, ha meg tudjuk oldani a helyzetet, érkezik a siker, a „megcsináltam” érzés, és megnyugszunk. Tartós szorongás esetén a megkönnyebbülés és a felszabadultság elmarad. A tartós felfokozott érzelmi állapot hamar kimeríti a szervezetet és akár maradandó károkat is okozhat – mondta a pszichológus.

Kell kontroll

Ha a szorongást megelőzni nem is lehet, Palásti Flóra szerint segíthet, ha kontrolláljuk, mennyi ingert engedünk be az életünkbe. Szorongáskeltő ugyanis a fertőzési és a halálozási adatok, de a híradások és a közösségi oldalak, sokszor egymásnak ellentmondó és gyorsan változó információinak túl sűrű követése. Lényeges, hogy a számunkra fontos dolgoknak időt és teret biztosítsunk, és az, ha minden napnak van célja és rendje. A kikapcsolódásnak különösen nagy a jelentősége, mert azzal tudjuk ellensúlyozni a stressz és a feszültség negatív hatásait. Ez lehet séta, sport, társasjátékozás, film- vagy sorozatnézés, bármi, ami el tudja terelni a figyelmünket a „megfoghatatlan valamiről”. A kontroll gyakorlását segíti, ha átgondoljuk, mi az, amit meg tudunk tenni a családunk biztonságáért. Ha tudatosan figyelünk, hogy például nem nyúlunk az arcunkhoz, maszkot viselünk, sokat mosunk kezet, segíthet elkerülni a tehetetlenség érzését is. Az is jótékony lehet, ha átgondoljuk, a járvány előtti életünkben mi jelentett kapaszkodót, és hogyan tudnánk azt beépíteni a megváltozott mindennapjainkba. Ha mégis úgy érezzük, túl sok bennünk a felgyülemlett feszültség, keressünk fel szakembert.

Alkohol helyett gyógynövények

A stresszhormon, a kortizol szintjét gyógynövényteákkal – citromfű, orbáncfű, macskagyökér –, relaxációval és testmozgással is lehet csökkenteni. Nem javasolt viszont a koffein- és az alkoholtartalmú italok fogyasztása, de a cigarettázás sem.

Szerző