„Az EU-ban a technológiai területen dolgozók mindössze 17 százaléka nő, ami nagyon rossz arány, hiszen ezé az iparé a jövő. Ha az alakításában nem vesz részt annyi nő, mint férfi, abból logikusan következik, hogy nekik nem lesznek ugyanakkora esélyeik sem a jövőjük formálásában. A legjobb barátnőmmel, Beatrice Ionascuval már Abu-Dzabiban, az egyetemen foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy miképpen lehetne több lányt/nőt bevonni a természettudomány és a technológia világába. Indítottunk egy diákszervezetet is, ahol ez volt a fókuszban, és önkénteskedtünk is.
A Magyarországon szervezett Lányok Napján is részt vettem – meséli Pálfi Dóra, az imagiLabs alapítója, aki mindössze 18 éves volt, mikor ösztöndíjas hallgatóként a New York-i Egyetem Abu-Dzabiban található kampusza lett az új otthona. „Az évfolyam 150 diákja legalább 60 országból érkezett, így nagyon izgalmas volt, hogy bármi történt a világban, csak lementem az étkezőbe és ott találkozhattam egy évfolyamtársammal, aki épp abból az országból érkezett. Így minden, ami a hírekben volt, személyesebbé vált. Ez sokat adott, nyitottabbá tett más kultúrák iránt.”
Ötlettől a termékfejlesztésig
Bár kezdetben agykutató szeretett volna lenni, Dóra a programozással, adatelemzéssel akkor ismerkedett meg, mikor az első év utáni nyáron az ELTE kutatólaborjában dolgozott. „A természettudományos óráim mindig arról szóltak, hogy volt egy követelménylista, amit ha valaki megtanult, jól teljesített. De a programozáskurzuson valami kézzel foghatót alkottam, gyakorlatban is hasznos tudást szereztem. Végül az egyetem 4. évének végére már biztos voltam benne, hogy a természettudományos vonal nem nekem való, jobban vonzott a változatosabb környezet és a kevésbé absztrakt munka” – mondja. Azt, hogy milyen kevés a programozó lány, már az egyetemen megtapasztalta, hiszen a szaktársai többsége fiú volt. Ha akadt is néha egy-egy lány, őket könnyen elbizonytalanította, ha valamit nem sikerült tökéletesen megcsinálniuk, és idővel váltottak. De nem csak az egyetemen látta, hogy a nők milyen alulreprezentáltak ezen a területen; vezetői beosztásban is ritkán találkozott velük, ami benne is kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán érdemes-e ezt a pályát választani.
„Az egyetemi kutatásom során arra jöttem rá, hogy hiába van egy-egy olyan alkalom, ami megmutatja a fiatal lányoknak, miért érdekes a programozás, ennek nincs hosszú távú hatása. A fiúk, akikkel beszéltem, általában sokat játszottak videojátékokkal, mielőtt ezt a pályát választották, de a lányokat nem volt, ami megszólítsa. Így jött az ötlet, hogy kellene valami, ami természetes módon beleillik a lányok életébe, mert azzal nagyobb hatást lehetne elérni. Sokat kutattunk a témában és végül Beatrice Ionascuval és Paula Dozsával megalapítottuk az imagiLabst és létrehoztuk az imagiCharmot” – meséli Dóra. A kis kütyü nem más, mint egy olyan, programozható kiegészítő, amit kifejezetten fiatal (10–16 éves) lányok számára terveztek. Egy telefonos alkalmazáson keresztül különböző mintákat, villogó üzeneteket kódolhatnak a LED-lámpás termékre. De nem csak egy terméket alkottak meg, közösségi hálót is építenek, és előfizetéses tartalmak segítségével komolyabb technológiai tudásra is szert tehetnek a felhasználók.
A kütyü magyar viszonylatban nem olcsó, a kezdőcsomag ára 30 000 forint, ezért hat hónapnyi tananyagot is adnak, amivel a python programnyelvet lehet elsajátítani. Gondoltak azokra is, akik nem tudják megvásárolni az eszközt, a telefonos alkalmazás enélkül is használható, így is a közösség része lehet bárki.
Az Apple és a Google is beszállt
A Kickstarter közösségi finanszírozást segítő oldalon korábban már 600-an támogatták a szemléletformáló projektet, ott közel 18 millió forintnak megfelelő koronát gyűjtöttek össze 2019-ben, nem sokkal később pedig 55 millió forintnak megfelelő összeg érkezett hozzájuk angyalbefektetőktől. A startupban az Ericsson, az Apple és a Google is fantáziát látott, különböző módokon mind segítették őket. Két hetet például Kaliforniában töltöttek, ahol mint női vállalkozókat az Apple szakemberei mentorálták őket és segítették a marketingstratégia és a dizájn kialakítását. „A siker persze nem jött egyik napról a másikra, mikor megalapítottuk a céget, volt egy olyan év, mikor kiiratkoztunk az egyetemről, és Beával, aki szintén alapító, egy 22 négyzetméteres diáklakásban laktunk. Tíz hónapig megállás és fizetés nélkül dolgoztunk a terméken. Szinte semmire nem volt pénzünk, de hittünk benne, és hajthatatlanok voltunk, tudtuk, hogy valahogy megoldjuk, mert ez egy fontos projekt” – meséli Dóri.
A startup végül tavaly 18 millió forintos árbevételre tett szert, amit idén 120 millió forintra szeretnének növelni. A fiatal vállalkozót nemrégiben az RTL Klub Cápák között című műsorában is láthattuk, ahol Balogh Pétert és Tomán Szabinát is megnyerte magának, áthidaló befektetésként 10-10 millió forintot adtak Dórának 4-4 százalékos tulajdonrészért. „A tévében 15 percet vágtak össze, de valójában másfél órát beszélgettem a Cápákkal. Nagyon izgalmas élmény volt, sokat készültem rá. Azóta egy másik, nagyobb támogatást is kaptunk a svéd államtól, és persze más magyar együttműködéseink is vannak. A Codecool magyar programozósulival is dolgozunk közös programon és sokan pro bono is segítenek minket. Fontos, hogy kizárólag olyan kockázatitőke-befektetőkkel tárgyalunk, akiknek számít a társadalmi hatás is. Számunkra ugyanolyan fontos, hogy minél több fiatal lány ismerkedjen meg a programozással, közösséget építsünk és fenntartsuk az érdeklődést a technológia iránt, mint maga a termékeladás. Remélem, hogy 15 év múlva majd mi fektethetünk be olyan tech cégekbe, amiket azok a nők alapítottak, akik velünk tanultak programozni” – mondja. Dórát egyébként rendszeresen hívják külföldi rendezvényekre fiataloknak előadást tartani a stratupalapításról és a programozásról, már Magyarországon is adott elő.
A fiatal cégvezető jelenleg Stockholmban él, ahol a svéd KTH műszaki egyetem ember-számítógép interakció mester szakos hallgatója. Arra a kérdésre, hogy végleg ott marad-e, úgy válaszol: a cégalapítás előtt gyakran költözött, hiszen nem volt semmi, ami az adott helyhez kötötte volna. Svédországban azonban nagyon jó támogatási rendszer érhető el a startupok számára, éppen ezért rengeteg kezdő vállalkozás található az országban. Nagyon nyitottak az emberek a startupokra, így ott könnyű globális piacra szánt céget alapítani.
